A gyermek a legnagyobb ajándék, ugyanakkor egy 2024-es felmérés szerint jelentős anyagi megterheléssel is jár a család bővülése és egy gyermek felnevelése (első gyermek esetében közel 600 ezer lejre, a második gyermeknél több mint 400 ezer lejre becsülik). Romániában az állam különböző támogatásokkal segíti a gyermekvállalást, ugyanakkor nagyon könnyű elveszni a bürokrácia útvesztőiben. Éppen ezért Matekovits Hajnalka munkaügyi szakemberrel igyekeztünk összefoglalni az általános tudnivalókat és útmutatót nyújtani a leendő szülőknek.

Egy gyermek érkezése a nagy öröm mellett számos kérdést felvet a szülőkben. Nemcsak a baba születésére és gondozására érdemes felkészülni, hanem a család anyagi helyzetét és a szülők szakmai életét érintő kérdéseket is érdemes átgondolni. A szakértők javasolják azt is, hogy a gyermeket váró családok mihamarabb tájékozódjanak a kismamákra és apukákra vonatkozó lehetőségekről és jogokról. Az első adminisztratív teendője a leendő anyukának, hogy nőgyógyász vagy családorvos által kiállított igazolással jelezze munkaadójának a várandósságot. „A törvény által nincs szabályozva ennek az időpontja, de a kismama érdeke, hogy minél hamarabb bejelentse a terhességet, mert akkortól élhet a törvényben megfogalmazott előnyökkel” – állítja Matekovits Hajnalka munkaügyi szakember.

A várandósság bejelentése után a munkaadónak kötelessége értesíteni a munkaügyi orvost, aki jelentést kell készítsen a kismama munkakörülményeiről és egészségi állapotáról. A munkaügyi orvos ajánlhatja a veszélyeztetett terhesség kiírását az esetleges nehéz vagy veszélyes munkakörülményekre hivatkozva, illetve a szakorvos a kismama egészségi állapotára hivatkozva. Ebben az esetben a leendő anyukának joga van legfeljebb 120 napos betegszabadságra menni.

A várandós nő továbbá kérvényezheti, hogy ne kelljen több műszakban dolgoznia és nem kötelezhető éjszakai műszak elvégzésére sem. (Egy 2024-ben elfogadott törvénymódosítás értelmében ugyanígy nem kötelezhetők erre az egyedülálló szülők és a szoptató anyák sem.) A kismama az állapotára vonatkozó szakorvosi vagy háziorvosi ajánlás alapján kérvényezheti, hogy 25 százalékkal csökkentsék a munkaidejét, de ebben az esetben a munkáltató nem csökkentheti a fizetését.

Amennyiben a kismama munkaidőn kívül nem tudja elvégeztetni a szükséges vizsgálatokat, jogosult havonta 16 órát a munkaidejéből erre szánni. Ilyenkor a munkáltató ezt ledolgozott, fizetett munkaóraként kell elszámolja, ugyanakkor joga van arról igazolást kérni, hogy a kismama valóban orvosi vizsgálaton vett részt. Matekovits Hajnalka szerint a kismamának onnan kell igazolást hoznia, ahol vizsgálaton volt; az igazolásból az kellene kiderüljön, hogy a vizsgálatnak köze van a terhességhez és hogy csak munkaidőben tudták azt elvégezni.

A szülés előtti és utáni időszak

„A szülési szabadság tekinthető úgy, mint a betegszabadság egy fajtája, ha a betegszabadság kifejezést azokra a szabadságokra értjük, amit a betegbiztosítónál el tud számolni a munkaadó” – állítja a szakember.

Romániában a várandós nők 126 naptári napnyi szülési szabadságra jogosultak, ebből minimum 42-t kötelező a szülés utánra hagyni. A kismama maga dönthet arról, mikor megy el a köznyelvben csak szülési szabadságként (concediu de maternitate, ami prenatalból és postnatalból áll) emlegetett szabadságra, a törvény azonban javasolja, hogy a kismama fele-fele ossza ezt el, tehát szülés előtt 63 napot és szülés után szintén 63 napot vegyen igénybe. Szülési szabadságra jogosult egy nő, ha romániai lakóhellyel rendelkezik; a szülési szabadság előtti 12 hónapban legalább 6 hónapnyi egészség- és társadalombiztosítást fizetett; illetve ha várandósságát szakorvosi igazolással bejelentette.

A szülési szabadságról szóló igazolást minden hónapban a háziorvos állítja ki. A juttatás összege a szülési szabadság megkezdése előtti 6 hónap bruttó átlagjövedelmének 85 százaléka, amiből mindőssze a 25 százalékos társadalombiztosítási járulékot vonják le (a normál fizetésből levont összesen 41,20 százaléknyi különböző járulékokhoz képest!).

Az jól látszik, hogy a leendő anyuka igencsak oda kell figyeljenek, a különböző szabadnapok és a naptár összeegyeztetésére különösen akkor, ha szeretné maximálisan kihasználni a szabadnapjait. Matekovits Hajnalkától megkérdeztük azt is, hogy mi történik abban az esetben, ha például a kismama a legkevesebb – tehát 42 napot – hagyja a szülés utánra, de a baba később születik – tehát kevesebb mint 40 nap jutna a 126 napnyi szülési szabadságból. „Mivel a gyereknevelési szabadságot leghamarabb a szülés utáni 43. napon lehet elkezdeni, ilyenkor az történik, hogy a maradék pár napra nem jár semmilyen juttatás” – nyilatkozta a munkaügyi szakember.

A várandós nőket a törvény nem kötelezi arra, hogy szülés előtt szabadságot vegyenek ki, kötelességük csupán a szülés utáni 42 nap „felhasználása”. A munkáltatónak viszont kötelessége a szülési szabadság jóváhagyása, amennyiben a törvényi feltételek teljesülnek. A kismama a szülési szabadságot követően akár vissza is térhet dolgozni.

A gyermeknevelési szabadság

Hogy mennyire számít valódi szabadságnak az úgynevezett gyermeknevelési szabadság, azt a többedik gyermeküket vállaló szülők tudhatják, mindenesetre az állam biztosít a szülőknek 2 évnyi (fogyatékkal élők gyermek esetében 3 évnyi) gyermeknevelési szabadságot (concediu de creștere a copilului).

A gyereknevelési szabadság alatt bármelyik szülő otthon maradhat a gyermekkel, de egyidejűleg mindketten nem vehetik igénybe ezt.

A törvény szerint gyermeknevelési szabadságra jogosult az a Romániában élő személy, aki romániai lakóhellyel rendelkezik, Románia területén együtt él a gyermekkel, aki miatt kérvényezi a juttatást, illetve gondoskodik annak neveléséről és gondozásáról; valamint a gyermek születését megelőző 2 évben legalább 12 hónapnyi adózott jövedelme volt Romániában vagy más Európai Uniós országban.

A gyermeknevelési szabadság idejére járó összeg a gyermek megszületése előtti 24 hónapból az utolsó 12 hónap nettó átlagjövedelmének a 85 százaléka. Ez az összeg nem lehet kevesebb mint 1651 lej és nem lehet több, mint 8500 lej. Érdemes tudni, hogy a juttatás összegét a kérvényező szülő összes, fizetés típusú jövedelme alapján számolják ki (de például a bérbeadásból származó jövedelem nem számolódik bele).

Amint szakértőnktől megtudtuk a gyermeknevelési szabadság alatt (tehát a munakszerződés felfüggesztésének idején) korlátozott értékű adózott jövedelme lehet a szülőnek anélkül, hogy elveszítené a gyermeknevelési támogatást (pl. civil szerződéssel vagy más jogcímen kifizetve). Jelenleg ez az összeg nem haladhatja meg az évi nettó 13 200 lejt.

Az állam minden 18 év alatti gyermek számára (illetve ha 18 évesen még iskolába jár, akkor a líceumi- vagy szakoktatás befejezéséig) biztosít támogatást, úgynevezett gyerekpénzt. Bár a kormány bejelentette, hogy 2025-ben megnő ennek az értéke, a legutóbbi hírek szerint nem emelkedik a juttatás összege, ami ez alapján 2 év alatti vagy fogyatékkal élő gyermekek esetében 719 lej, a 2 évnél idősebb gyermekek számára pedig 292 lej. A gyerekpénzt legfeljebb a gyermek 1 éves koráig lehet kérvényezni, de visszamenőleg is kifizetik – tudtuk meg a szakértőtől.

Visszatérés a munkába

Mint azt korábbi cikkünkben megírtuk a kormány munkahelyi visszailleszkedési támogatást (stimulent de inserție pentru creșterea copilului) nyújt a gyermeknevelési szabadságról visszatérő szülőnek. Ha a szülő a gyermek 6 hónapos kora előtt (fogyatékkal élő gyermek esetében 1 éves kora előtt) visszamegy dolgozni, havi 1500 lejes ösztönző támogatást kap a gyermek 2 éves koráig (fogyatékkal élő gyermek esetében 3 éves korig), utána pedig további 1 éven keresztül 650 lejes ösztönző támogatásban részesül; ha az előbbi határidők után, de a gyermek 3 éves kora előtt (fogyatékkal élő gyermek esetén 4 éves kora előtt) tér vissza a munkába, havi 650 lejes támogatást kap a gyermek 3 éves koráig (fogyatékkel élő gyermek esetén 4 éves koráig).

Kapcsolódó

Ennyi pénzt kapnak átlagban a gyermeknevelési szabadságról a munka mezejére visszatérő szülők

A 2024 augusztusában kifizetett munkahelyi visszailleszkedési támogatások (stimulent de inserţie pentru creşterea copilului) összege 63,868 millió lejre rúgott - derül ki az Országos Szociális Kifizetési és Ellenőrzési Ügynökség (ANPIS) szombaton közzétett adataiból.  

állami támogatás gyermeknevelés gyermeknevelési szabadság szülők

Az újra munkát vállaló édesanyák a gyermek 1 éves koráig napi 2 szabad órára jogosultak, amennyiben még anyatejjel táplálják a gyermeküket, ezt háziorvosi igazolással kell bizonyítaniuk és erre az időszakra teljes fizetés jár nekik

Mi van az apukákkal?

Hogy a társadalom – és a munkáltatók – mennyire elfogadó és támogató, ha az apa is tevékenyen részt akar venni gyermeke első éveiben, az egy bonyolult kérdés, azonban Romániában az édesapáknak is vannak lehetőségeik arra, hogy gyermeknevelési szabadságra menjenek.

Kapcsolódó

UNICEF-jelentés: Románia közepesen jó hely a gyermeknevelés számára

A legjobban a szülőknek járó fizetett szabadság tekintetében állunk, a világ élvonalába tartozunk ebben a tekintetben.  

gyerekpénz gyermeknevelés szülési szabadság UNICEF

Az apák 10 napnyi szabadságra jogosultak, amennyiben gyermekük születik, ha pedig az apuka elvégzett egy gyermekgondozási tanfolyamot, további 5 napra jogosult. (A tanfolyamot elég egyszer elvégezni, de érvényes a további gyermekek születése esetében is, így az apa minden gyermeke születésekor 15 napot igényelhet.)

A munkatörvénykönyv arra is kötelezi a szülőket, hogy a gyermeknevelési szabadság idejéből 2 hónapot (ez 2023. szeptemberétől érvényes) a másik szülő vegyen ki. Mivel általában az édesanya marad otthon a gyermekkel, ezt általában apa gyesnek, vagy az apa hónapjának nevezik. Ha az apa nem veszi ki ezt, akkor a család elveszíti az azokra a hónapokra járó juttatást. A törvény célja, hogy ösztönözze az apákat a gyermeknevelésben való aktív részvételre.

Korábbi cikkünkben Debreczeni László adótanácsadó elmondta, hogy az új szabályok arra kötelezik a munkaadókat, hogy tájékoztassák az apasági pótszabadsághoz való jogukról az alkalmazottjaikat. A munkafelügyelők, 4000 és 8000 ezer lej közötti összegre büntethetik azt a munkaadót, aki megtagadja az apai szabadság jóváhagyását. Szintén 3000 és 10 000 ezer lej közti összegre büntethető az a munkáltató, aki hátrányosan megkülönbözteti az apasági szabadságról visszatérő alkalmazottat.