Megerősödtek a konzervatív, jobboldali erők az Európai Parlamentben a vasárnapi választások nyomán. A magát még mindig jobbözépnek nevező Néppárt maradt a legerősebb frakció, javított is korábbi eredményén. Az Európai Konzervatívok és Reformerek úgyszintén erősödtek, az ugyancsak szuverenista formációkat tömörítő Identitás és Demokrácia szintén bővítette mandátumainak számát. Ez a társaság, így együtt talán el tudná mozdítani a jelenlegi elkeserítő holtpontról a brüsszeli politikát, ha az EPP képes lenne egy lépést jobbra tenni, s magára hagyni a meggyengült szociáldemokrata, liberális bagázst. Egy ilyen bátor fordulatnál nyilván kényelmesebb a megszokott, langyos biztonság, Manfred Weber EPP-vezér már kezdeményezte is az együttműködés folytatását a korábbi partnerekkel.

Az Újítsuk meg Európát (Renew Europe) nevű ultraliberális frakció óriásit bukott vasárnap, 19 képviselői helyet vesztett. Csak kicsit hasalt nagyobbat az európaiak nagy többségének idegeit folyamatosan próbára tevő Zöldek képviselőcsoportja, amely 18 mandátummal lesz soványabb. Kissé karcsúbb lesz a Szocialisták és Demokraták Progresszív Szövetségének frakciója is. Aki ezekből az eredményekből nem érzi az öreg kontinens szavazóinak igényét a változásra, s az igényelt változás irányát, az hazudik. Úgy tesz, mint Ursula von der Leyen, aki továbbra is lelkes, mint egy ballagó diáklány. Pedig most a politikai érettségi következik az Európai Unió számára.

Az EP megváltozott összetétele bagatell ahhoz képest, ami több uniós tagállamban történt. Az Oroszország megtámadásáról ötletelő Emmanuel Macron akkora pofont kapott a franciáktól, hogy jobban látta, ha előrehozott parlamenti választások ír ki, a felgyülemlett társadalmi gőz levezetése céljából. Marine Le Pen pártja, a jobboldali Nemzeti Tömörülés kétszer akkora támogatást kapott vasárnap, mint a háborúsdit játszó elnök formációja. Németországban Olaf Scholz kancellár kormánypártját és koalíciós partnerét, a Zöldeket küldték hidegebb éghajlatra a szavazók. Ausztriában magabiztosan győzött a radikális jobboldali Osztrák Szabadságpárt.

Közben Georgia Meloni olasz miniszterelnök, az európai jobboldal egyik legemblematikusabb figurája hatalmas megerősítést kapott a szavazóktól. Az Orbán Viktor vezette Fidesz is újabb szavazói bizalmat kapott Magyarországon, még úgy is 15 százalékot vert rá az ellenzék furcsa üstökösnek tűnő főszereplőjére, hogy vesztett két EP-mandátumot.

Hogy az európai folyamatokból mit értenek a hazai politikusok, azt nehéz megfejteni. Miután a PSD-PNL közös jelöltlistája –  megmagyarázhatatlan fölénnyel győzött, lehetetlen rajtuk számon kérni bármit is. Ciolacu és Ciucă azt gondolja Európáról, amit épp Brüsszelben gondolnak, de egy jól időzített nyugdíj- és minimálbér-emelés csodákra képes. Az AUR és az SOS Románia az európai konzervatívok rosszul sikerült karikatúrája. Ha hinnénk az összeesküvés elméletekben, akkor kézenfekvő lenne azt mondani, hogy azért dobta be a romániai közéletbe az állítólagos mélyállam Simionékat, hogy így járassák le a szuverenista politikát mifelénk.

Az RMDSZ két újrázó EP-képviselője nyilván nem fogja döntően befolyásolni az uniós változások ütemét, de legalább az Európa jövőjéről, a háborúról is szóló kampányuk érintette azokat a témákat, amelyek valóban érdeklik az embereket. Ha Brüsszelben azt teszik, amit ígértek, az erdélyi magyar képviselet is egy kis fogaskerék lehet a várt európai változások gépezetében.