Négy Romániában állomásozó brit vadászrepülőgép is részt vett az Izrael védelmét szolgáló nemzetközi akcióban, miután Izraelt szombat éjjel iráni drón- és rakétatámadás érte. Ukrajnába rendszeresen román területen keresztül szállítanak fegyvereket, a kijevi dicséretek azt jelzik, Románia „nyakig benne” van a szomszédban zajló háborús konfliktusban. A Neue Zürcher Zeitung nemrég egy olyan forgatókönyvet ismertetett, miszerint Franciaország mellett Románia és Lengyelország avatkozna be az elsők között az ukrajnai háborúba.

Az Il Messaggero a minap már kifejezetten Románia sérülékenységéről írt egy esetleges orosz betörés esetén. A lap az úgynevezett Focșani-kaput említi olyan útvonalként, amelyen keresztül az oroszok 24 órán belül zavartalanul elérhetnék Bukarestet. Az Adevărul is arról írt a minap, hogy katonai szempontból mennyire sérülékeny jelenleg Románia. Közben potyognak román területre a célt tévesztett drónok, a tulceai új nemzetközi repülőtér ennek következtében üres marad, egyetlen légitársaság sem kockáztatja meg a járatindítást. Moszkvából fenyegető üzenetek érkeznek, amiért Romániában alakítják ki Európa legnagyobb NATO-bázisát.

Szenkovics Dezső külpolitikai elemző a Maszolnak adott videóinterjújában arról is beszélt, hogy a NATO irányába tett folyamatos román gesztusokkal, az északatlanti szövetség katonáinak nagy létszámú romániai jelenlétével Bukarest tulajdonképpen a gyenge lábakon álló nemzetbiztonságot próbálja ily módon erősíteni. Nicolae Ciucă volt miniszterelnök, elsősorban volt katonaként, egykori vezérkari főnökként jelentette ki a napokban, hogy valószínűtlennek tart egy Romániát váratlanul érő esetleges támadás. A Izraelt ért iráni drón- és rakétatámadások kapcsán a nyugalmazott tábornok arra emlékeztetett: Izraellel ellentétben, Románia területén már jelen vannak NATO-csapatok, nem kellene várni azok érkezésére.

Ciucă mostani nyilatkozatát leszámítva, a román politikai vezetés félelmetes mértékben mellőzi az ország biztonságára vonatkozó fellépéseket, üzeneteket. Nem lehet azzal elintézni egy, a háborús konfliktusokban közvetett módon érintett ország biztonságpolitikai helyzetét, hogy az a NATO-tagság révén garantált. Nincs szükség riogatásra, de a miniszterelnöknek ildomos lenne tájékoztatni a közvéleményt minden olyan katonai eseményről, ami Románia területén történik, esetleg innen indul.

Az üvöltő csendért leginkább Klaus Iohannis államfő a felelős. Az alkotmány szerint Románia elnöke a fegyveres erők parancsnoka, és ellátja a Legfelsőbb Védelmi Tanács elnökének tisztségét. Iohannis részéről kutyakötelesség lenne a részletes nemzetbiztonsági tájékoztatás. Ehhez képest az államfő nyíltan kijelenti: nem tartozik a nyilvánosságra, miként segíti Románia Ukrajnát. A NATO-főtitkári posztról álmodó Iohannis úgy gondolja, nekünk, állampolgároknak semmi közünk ahhoz, hogy miért és mennyire teszi fenyegetetté az országot az aktuális politikai vezetés.     

(Kép forrása: cdn.cursdeguvernare.ro)