Az álhírek térnyerése nyomán írtam lassan öt évvel ezelőtt, hogy kevert valóságban élünk. „Olyan kevert valóságot hoztunk létre, amelyben a hír úgy keveredik az álhírrel, hogy az igazság szinte szétválaszthatatlan a hazugságtól, a valóság az alternatív valóságtól” – foglaltam össze akkor a mondanivalóm lényegét. Ma, amikor a mesterséges intelligencia (AI) a ChatGPT révén a közbeszéd tárgyává és a mindennapi élet részévé vált, fontos végiggondolni, hogy az AI-k térnyerése miként rondíthat bele a valóságról alkotott képünkbe.

Az általam kevert valóságként megjelölt jelenséget korábban a hírek és álhírek Facebookon való terjedését vizsgáló doktori dolgozatomban fejtettem ki, ami nemrégiben az EME kiadó gondozásában könyv formájában is  megjelent. Az elmúlt években elszaporodó álhírek kapcsán írtam, hogy a kétséges megbízhatóságú tartalmak, az összeesküvés-elméletek, a hiteles tartalmakkal összekeveredő valótlanságok az elme számára olyan kevert valóságot hoznak létre, amelyben a valóság mentális reprezentációi szétválaszthatatlanul összekeverednek az álhírekből származó mentális reprezentációkkal. Akár a technikai értelemben használt kevert valóság (MR – Mixed Reality) esetében, ahol – a virtuális valóság (VR – Virtual Reality) és a kiterjesztett valóság (AR – Augmented Reality) egyesítéseként – a technikai eszközökön láthatjuk a valódi környezetünket, de az kiegészül virtuális elemekkel, amikkel interakcióba léphet a felhasználó.

A mesterséges intelligenciák – így az OpenAI által kiadott, nagy nyelvi modell alapján működő ChatGPT is – hallucinálnak. A hallucináció ebben az összefüggésben a generált szövegben található olyan hibákra utal, amelyek szemantikailag vagy szintaktikailag hihetőek, de valójában helytelenek (https://maszol.ro/eletmod/Hogyan-lett-Iuliu-Maniu-Romania-elso-magyar-elnoke) vagy értelmetlenek. Amikor nem áll rendelkezésére megfelelő tudás, a mesterséges intelligencia kitalál dolgokat, amiket tényként közöl. A csevegőrobotok átformálják a világunkat, ami látványosan az interenetes keresésekben érhető tetten: a Microsoft nemrég bemutatta a Bing kereső mesterséges intelligenciával felturbózott változatát, ami mögött az OpenAI által fejlesztett GPT-4 áll (akárcsak a ChatGPT fizetős változata mögött), de a keresőóriás Google is próbálkozik a Bard névre keresztelt mesterséges intelligenciájával. Az internetes keresések így nem kulcsszavakra épülnek, a válaszok pedig nem az egyes weboldalak linkjei lesznek, hanem a keresőben mondatszerűen fogalmazzuk meg a kérdésünket, amire a mesterséges intelligencián alapuló csevegőrobot szöveges választ ad, akár már magyar nyelven is.

Az ily módon átalakuló internetes keresés, illetve a mesterséges intelligenciák terjedése azért növeli a kevert valóságot, mert a hallucináció jelensége során azok tényként közölnek hamis információkat, így a felhasználók – amennyiben ezt nem ismerik fel –, akár az álhírek esetében, a valótlanságokat őrzik meg mentális hálójukban, elméjükben. „Az interneten olvastam” magabiztosság hamis illúziója kibővül a „mesterséges intelligencia mondta” határozottság bizonytalanságával, amit már az „intelligencia” kifejezés is könnyedén bemerevít az „igazság” tévképzetébe.

A mesterséges intelligenciák térnyerése az álhírek által kiváltott kevert valóságot is növelik, ugyanis egy kitalált történet generálása az MI-nek feltett néhány kérdéssel elintézhető, nem kell hosszas órákat eltölteni az álhírek megírásával. A szöveges álhíreken túl viszont talán még aggasztóbb a szöveges utasítás alapján képeket generáló MI-k népszerűsége, mint amilyen a Midjourney. A napokban bejárta az internetet, amint az egyébként puritán életet élő Ferenc pápa egy fehér luxus pufidzsekiben sétál, de a Donald Trump egykori amerikai elnök letartóztatásáról készült fotorealisztikus képek is nagyot futottak. Ezeket a képeket azonban a megtévesztően valósághű megjelenésük ellenére is a Midjourney mesterséges intelligenciája készítette néhány szöveges utasítás alapján. Ahogyan készített már „fotót” arról, hogyan készült „valójában” a Holdra-szállás közvetítése, vagy a „valóban” lapos Földről is „lőtt pár felvételt”. Csak az emberi kreativitás szab határt annak, hogy milyen valótlan képeket készíttetnek az AI-al, amit aztán valóságosként mutatnak be a nagyközönség számára. A szövegeket és képeket generáló AI-k után felkészülnek a hasonló módon videókat létrehozó AI-k.

A ChatGPT-t kifaggattam arról, hogy mit is értettem korábban a kevert valóság fogalma alatt, s bár néhány hallucinációja volt a téma kapcsán, de a legérdekesebbet talán akkor blöffölte, amikor arról kérdeztem, hogy mit tud rólam. „Szász István Szilárd 2010-ben alapította a Kevert Valóság Laboratóriumot (Mixed Reality Lab) a Singapuri Nemzeti Egyetemen, ahol jelenleg is dolgozik” – állította minden kétséget kizáróan. Bár lehet, mi értjük félre az MI hallucinációit. Az egyik lehetséges magyarázat az lenne, hogy amennyiben mindig igazat állít, úgy a létezése a bizonyíték a párhuzamos valóságokra. De az is lehetséges, hogy csak a dátumokban téved, és orákulumként a jövőt jósolja meg. Talán meg kellene fontolnom a Kevert Valóság Laboratórium létrehozását.

(Nyitókép: A BlueWillow nevű MI által generált kép a „hallucináló mesterséges intelligencia” angol megfelelőjére.)