A parajdi sóbánya a romániai ipar egyik szégyenletes fejezetévé vált, jól látható példája a hatóságok inkompetenciájának. Hogy korrupció vagy hanyagság áll a háttérben a bíróságok kell eldöntsék, ám eljött az ideje egy teljes újrakezdésnek: az üzleti mentalitástól a teljes koncepció újragondolásáig.

A G4Food több gasztronómiai és turisztikai szakembert is megkérdezett, hogyan lehet megmenteni Parajdot a teljes összeomlástól.

Felmerült a gasztronómiai örökség hasznosítása, a helyi konyhára és termékekre épülő brand újragondolása. „A sókéregben sült pisztrángtól a savanyúságokig, a sós kürtőskalácstól a »parajdi sós termékekig« az ötleteknek túl kell lépniük a katasztrófa előtti gasztronómiai kliséken: pizzán, rántott húson és hamburgereken, amelyeket akkor csak azért fogyasztottak a turisták, mert a sóbányáért mentek Parajdra, nem az ételért” – vélik a szakértők.

Oana Vasiliu, kultúrára, gasztronómiára és antropológiára specializálódott újságíró:
„Az étel tulajdonképpen élő emlékezet, híd a generációk között és egy módja a történetmesélésnek. Parajd esetében eszköze lehet a közösség újrateremtésének. A székely kulináris hagyományok értékes örökséget jelentenek, amelyet eddig alig fedeztek fel – ez egész Romániában probléma a gasztronómiai örökség stratégiájának hiánya miatt. Parajd lehet a romániai falusi gasztronómia egyik pontja, a slow food egyik célállomása. A só továbbra is szimbólum lehet a helyi gasztronómiában – legyen szó sókéregben sült kenyérről, savanyúságokról vagy kézműves csokoládéról. Történetmesélés és branding által Parajd megőrizheti identitását, múltját pedig új kezdetként formálhatja át, ahol a só ismét központi elem.”

Cezar Ioan, a vinul.ro kiadója, a Román Nemzeti Gasztronómiai és Bor Nap törvényének kezdeményezője, a We Are Romania – You are welcome! platform képviselője:
„Sokat beszéltek már a »katasztrófaturizmusról« elég Pompej vagy Csernobil példájára gondolni. Úgy vélem, hogy a sóbánya szerencsétlenségét kreatívan átalakítani ürüggyé és kiindulóponttá a közösség újjáépítésére önmagában nem rossz ötlet.
A sóbánya helyszíneinek látogatása, gasztronómiai pontok, fotó- és videóesemények a bányászat előtti valóságról, slow fesztiválok, szuvenírek, vagy a só nagykereskedelmi, de prémium vagy szuperprémium termékként való bevezetése társadalmi üzenettel („Mentsük meg...”) – mindezek szerintem megérnék a próbát, persze ízlésesen, nem giccsesen kivitelezve.”

Dorian Lungu, Gastro Local Egyesület:
„Kiindulópontom az, hogy Parajdot nem kell megmenteni, mert nem fog eltűnni. Optimistán kell szemlélni a dolgokat. Ez egy olyan közösség, amely össze tud fogni, dolgos, és jól mozgósítható, ha kell. Hargita Megye Tanácsa is bizonyította hozzáértését és állandó támogatását. Évek óta gyűjtenek információkat, stratégiát alkottak, és azt következetesen végrehajtják. Így születtek olyan ötletek, mint a Visit Harghita, a Gastro Point vagy a Hargita – Európa Gasztronómiai Régiója 2027. Befektettek ebbe az irányba, és a megye adottságait figyelembe véve jó úton járnak a siker felé.”

Kapcsolódó

Jó hír: újra kinyit a Parajdi Wellness Központ

Augusztus 23-án újra megnyitja kapuit a látogatók előtt a Parajdi Wellnes Központ. A létesítmény azt követően zárt be, hogy a parajdi sóbánya teljesen víz alá került.

Parajd wellness Parajd sóbánya parajdi katasztrófa

Mihai Toader, Soro.lume étterem (Bukarest):
„Parajdnak már most vannak gasztronómiai előnyei: a természetes sóforrás, a kulináris multikulturalizmus, és a közösség törekvése, hogy Parajd felkerüljön Európa gasztronómiai térképére. Fontos lenne a helyi termelők ösztönzése arra, hogy a sót kézműves termékekben használják, valamint erős történetet építeni köréje és a családok köré, akik generációk óta sót bányásztak. Ehhez a hatóságok, termelők, séfek, vállalkozók közös víziójára van szükség.”

Alexandru Burcă, Mosafir étterem (Bukarest):
„Igen, szerintem a gasztronómia megmentheti Parajdot. Például a Taste of Transylvania fesztivál, amely remélhetőleg jövőre is megvalósul. Ez egy lehetséges út. A többi viszont a hatóságokon és az embereken múlik. Ha sikerül helyi gasztronómiai pontokat létrehozni úgy, hogy a Szovátára vagy más helyekre látogatók Parajdra is ellátogassanak az étel miatt, az munkahelyeket teremtene a közösségben.”

Kapcsolódó

Közösségi archívumba gyűjtik a parajdi sóbánya látogatóinak emlékeit

A projekt kezdeményezőjével, Parajdi Kálmán Endrével beszélgettünk.

Parajd sóbánya parajdi katasztrófa Parajd turizmus projekt archívum fotó

Carmina Nițescu, turizmus- és gasztronómia-szakértő:
„Nem merem remélni, hogy a turisztikai sóbányát újjáépítik, inkább úgy gondolom, hogy Parajd a sóbánya által nyújtott alapra építve születhet újjá. Nagy lehetőség Parajd számára, hogy Hargita megye 2027-ben Európa Gasztronómiai Régiója lesz, és addig bőven van idő különféle gasztronómiai kezdeményezések fejlesztésére.”