banner_phBMMWg3_970x250_Mol_HU.jpg
banner_6stHcYKY_300x250_Mol_HU.jpg

Tamási Áron nyomán jártuk be Kolozsvárt

Hol lakott, tanult, szórakozott és milyen szerkesztőségekben dolgozott kolozsvári tartózkodása alatt Tamási Áron? A Kolozsvári Ünnepi Könyvhét keretében Szabó Zsolt irodalomtörténész vezette végig az érdeklődőket a 125 éve született író nyomain, olyan történeteket mesélve, amelyek a magyar irodalmi tankönyvekből hiányoznak.

Tamási Áron 1918-ban kezdte el egyetemi tanulmányait Kolozsváron, rövid ideig banktisztviselőként is dolgozott a városban, majd több éves amerikai tartózkodása után tért ide ismét vissza, 1926-tól 1944-ig élt Kolozsváron. Az egyórás séta alatt itteni életének néhány fontos helyszínével ismerkedhettünk meg.Tamási Áron 1963-ban Budapesten | fotó: Fortepan/Hunyadi József

Fiatal hölgyek gyűjtöttek előfizetést az íróknak

Az első megállónk a Deák Ferenc utca (Eroilor) volt, ugyanis a mostani Transilvania Bank székhelye volt egykor a Keleti Újság szerkesztősége, amely fontos csomópont Tamási életében, hiszen 1922-ben első novellája, a Szász Tamás, a Pogány ott jelent meg. „Állítólag fogadásból írta, mert azt mondta, hogy ő is tud novellát írni, és ő lett a pályadíj nyertese” – mesélte Szabó Zsolt. Hozzátette, Tamási annak a fiatal írói csoportosulásnak a tagjaként indult, amelyik a Tizenegyek antológiájával egy évvel később lépett színre az erdélyi magyar irodalomban. Ugyanakkor, mint fogalmazott, Tamási későbbi felesége, Holitzer Erzsébet volt az, aki megszervezte barátnőivel az első novelláskötet, a Lélekindulás megjelenését, miközben maga Tamási Áron nem is volt otthon. Amerikából további írásokat is küldött haza, ezek megjelentetésében is Holitzer Erzsébet segítette.

Érdekes történet és irodalomtörténeti szempontból fontos Szabó Zsolt szerint az is, hogy a Tizenegyeknél bevált módszer szerint úgy gyűjtöttek előfizetőket, hogy a „kedves, ifjú, szép hölgyek, leányok” járták körbe az ismerősöket, barátaikat és udvarlóikat, előfizetéseket gyűjtve. „Lényegében a Tizenegyek volt az első csoportos jelentkezése ennek az ifjú nemzedéknek”, és állítólag több ezer előfizetőt gyűjtöttek, majd ezt a Lélekindulással is megismételték.A sétát Szabó Zsolt irodalomtörténész vezette | A szerző felvétele

Így lett Tamási banktisztviselő

Mint idegenvezetőnk elmondta, Tamási Áron életében leginkább a szerkesztőségek játszottak fontos szerepet. A Bánffy Miklós tulajdonában levő Toldalagi–Korda-palota volt a kolozsvári irodalmi élet egyik fontos helyszíne, rövid ideig a Helikont is az épületben szerkesztették.

A későbbi író egyetemi tanulmányaival kapcsolatban Szabó Zsolt elmondta, Tamásinak 1918 őszén beiratkozott a jogi karra, ami a Farkas utcában lévő egyetem központi épületében működött akkor, de végül az 1919-es impériumváltáskor abbahagyta, és a Bartha Miklós (ma Emil Isac) utcában működő Kereskedelmi Akadémiára jelentkezett, ahol magyarul tanulhatott, itt is szerzett végül diplomát.

Szintén sok időt töltött az író az Egyetem utcai Esterházy-házban, ugyanis Eszterházy Cecile emeleti szalonja a város művelődési életének jelentős helyszíne volt, udvarában az Ellenzék című napilap szerkesztősége bérelt helyet, ide járt Tamási is. Ennek a lapnak is, ahol „nagyon sok jeles író dolgozott”, egy időben munkatársa volt. Tamási tanulmányai befejeztével banktisztviselőként helyezkedett el Kolozsváron, a Hitelbank alkalmazottja lett, de „nem tetszett neki a szakma”, és egy rövid brassói kitérő után, ahol szintén bankban dolgozott, nagybátyja hívására kiment Amerikába, hogy ott próbáljon szerencsét.

A progresszív és a konzervatív lapokkal is jó kapcsolatot ápolt

Szabó Zsolt megmutatta még a Jancsó család házának a helyét is, amely a „Tizenegyek” fő gyülekezőhelye volt, és később az Erdélyi Fiatalok főiskolai lap munkatársainak központja is lett. Mikó Imre, aki az Erdélyi Fiatalok egyik főmunkatársa volt, visszaemlékezései szerint itt ismerte meg Tamási Áront, részletezte az irodalomtörténész.

Végül az egykori Minerva nyomda épületének helyét néztük meg a Brassai utcában. A mára már lebontott ingatlan földszintjén nyomdaműhelyek, az emeleten pedig szerkesztőségek voltak. Mint megtudtuk, a legfontosabb Tamási számára a Pásztortűz volt, a leghosszabb életű kolozsvári irodalmi lap. „Nemcsak a Keleti újsággal, a haladó, progresszív oldallal, hanem a konzervatív Pásztortűz szerkesztőségével is jó kapcsolatot ápolt” – mondta el Szabó Zsolt. Hozzátette, bízik benne, hogy a régi nyomdaépületnél nekiállnak dolgozni, hiszen a tervek szerint magyar kulturális központot építenének a helyén. Mint korábban írtuk, az ingatlant a Minerva Művelődési Egyesület visszakapta az államtól és 2018 elején eladta az Iskola Alapítványnak, amely kulturális központként szolgáló épületet tervez a helyére, ám a munkálatok a szomszédokkal zajló perek miatt egyelőre állnak.

16/9 vagy 1920x1080
CSAK SAJÁT

Kapcsolódók

Kimaradt?