Cristian Mungiu egy közelmúltbeli dicstelen eseményből épített országhatárokon túlnyúlva is ismerős, kegyetlen és fantasztikummal fűszerezett társadalmi körképet.

R.M.N., azaz nemes egyszerűséggel Románia mássalhangzói adják a címét Cristian Mungiu új filmjének. Vagy éppen R.M.N. mint román, magyar, német? A film egy soknemzetiségű településen játszódik, ahol kavarog a román, magyar, német népesség és nyelv, de még angolul és franciául is beszélnek benne egy francia EU-s megbízottnak köszönhetően, aki medvéket számol a vidéken. (A cigányoktól már megszabadultak, hangzik el többször.) A film első felét ki is tölti a település lakosságának és viszonyrendszereinek felrajzolása: ki kihez mikor milyen nyelven szól, milyen erőviszonyok, gesztusok és szabályok tükröződnek a nyelvválasztásban.

A történetnek kifejezetten szoros a kapcsolata a valósággal. Az R.M.N. központi szálát 2020 elejének eseményeiből építette fel Mungiu: még éppen a koronavírus-járvány elterjedése előtt zajlott a Ditrói Pékség körüli botrány, mely során a helyi lakosság a pékségben alkalmazott Srí Lanka-i vendégmunkások ellen fordult. Bár más helyszínen [a filmet Torockón forgatták – a szerk.], kicsit más körülményekkel és fiktív karakterekkel, de az R.M.N. meglepően hűen követi a valós eseményeket, a folyamat állomásai ismerősek lehetnek azok számára, akik annak idején figyelték a híreket. A kifogások, vádak szintén húsba vágóan valóságosak: internetes kommentek, zúgolódás, petíció. A végkifejlet azonban kicsit más: az eddigi filmjeire nem jellemző módon az író-rendező ezúttal a transzcendens értelmezés és a szimbolikus tartalom felé is nyit, így a kiutált Srí Lanka-iak története a kortárs közbeszéd és a szolidaritás elsiratása mellett az ember elállatiasodásáról, a fókuszvesztésről is szól. Olvasd tovább a Filmtetten!