Maszol: Ilyen volt 2021. az erdélyi magyar kulturális életben
Fontos események, követésre érdemes projektek, vezetőváltások, izgalmas megvalósítások és a múlt „újdonságai” – ezeket a cikkeket ajánljuk újraolvasásra a Maszol Kultúra rovatából.
2021-ben lett tíz éves az egyik legismertebb erdélyi népzene-együttes, a kolozsvári Tokos zenekar. A tagok az indulásról meséltek, de zenéltek is a Maszol olvasóinak.
Kapcsolódó
Márciusban új magyar nyelvű kulturális lap indult Erdélyben, az Újvárad azóta is havonta megjelenik. A lapot az Ilie Bolojan Bihar megyei tanácselnök kezdeményezte átszervezések miatt alapították az önállóságától megfosztott Várad folyóirat egykori munkatársai.
Új kötete kapcsán beszélgettünk a Gyimesközéplokon élő, magyarországi születésű néprajzkutatóval, Halász Péterrel, aki több mint ötven éve kíséri figyelemmel a moldvai csángókat, és nem csak múltjukat, hagyományaikat, hanem jelenüket is pontosan írja le az interjúban: „Létrejött egy ilyen „díszcsángó” jelenség, ami abszolút nem tett jót nekik. Egyre kevesebb gyerek jön ki továbbtanulni Csíkszeredába a csángó bentlakásba, Berszán atyához Gyimesfelsőlokra már egyáltalán nem jönnek. Nem baj az, hogy jönnek a gyimesi kirajzásokból, Gyepecéről, Kostelekről és ezekről a helyekről, de az, hogy Moldvából nem jönnek, az nagy probléma. Ez elsősorban a pedagógusokon múlik, akik nem tudják őket elvarázsolni, útnak indítani.”
Kapcsolódó
2021 márciusában volt 200 éve, hogy megnyílt a magyar nyelvterület első kőszínháza Kolozsváron. Arról, hogy miért volt két nyitóelőadása a színháznak, melyik európai színházépület mintájára készült, hányan fértek el a nézőtéren, ma miért nem látható már, illetve a tíz napos jubileumi rendezvénysorozatról Bartha Katalin Ágnes színháztörténészt, a Babeș-Bolyai Tudományegyetem Színház és Film Karának dékánhelyettesét kérdeztük.
Kapcsolódó
Az év során figyelemmel követtük a régészek munkáját is, az egyik legjelentősebb felfedezés a Szilágy megyei Sztánán történt, ahol a református templom alatt Árpád kori templom és római villa maradványaira bukkantak. A feltárás eredményeit fotókkal és videóval is dokumentáltuk.
Kapcsolódó
Sokat haladt előre a Csíkrákos közelében található Pogány-vár történetének feltárása is, erről a kutatást vezető régésszel, Botár Istvánnal beszélgettünk.
Kapcsolódó
Idén is követtük Erdély egyik legfontosabb gótikus műemlékének, a kolozsvári Szent Mihály-templomnak a felújítását. Izgalmas és egyhamar vissza nem térő pillanat volt, amikor az állványzatról, közvetlen közelről nézhettük meg a szentély 14. századi oszlopfejezeteit vagy a templom keresztjét, majd a meglepetés-szerűen előkerült, 700 éves oltárasztalt.
Az egyik legszimpatikusabb erdélyi kulturális kezdeményezés 2021-ben a KopiaKollektíva vizuális művészeti egyesület erdélyi falvak kisboltjában szervezett kortárs fotográfiai kiállítás-sorozata. Ennek kapcsán jártunk beszélgettünk az egyesület elnökél, Kerekes Emőke fotográfussal, aki Budapestről hazatért nagymamája falujába, ahol fotográfusként saját családja történetén keresztül transzgenerációs traumákat tár fel, oktatóként pedig igyekszik ott népszerűsíteni a vizuális kultúrát, ahol a legkevesebb van belőle.
Miközben a járvány idén is rányomta a bélyegét a legtöbb kulturális rendezvényre, a Kolozsvári Ünnepi Könyvhetet új helyszínen, a Bánffy-palotában sikerült megszervezni. A díszmeghívottak egyike Bereményi Géza volt, akit Libri-díjas önéletrajzi regényéről, a Magyar Copperfieldről, a várható folytatásról és a Halott Pénz együttes énekesének írt „Cseh Tamás-dalszövegekről” kérdeztük, és egy különleges ígéretet is kaptunk tőle.
Kapcsolódó
A Csíkszeredai Könyvvásár egyik újdonsága Márton Evelin új regénye, a Solea Minor volt. A szerzővel beszélgettünk a kötetről, amelyben, ahogy korábbi írásaiban is, újra és újra megjelenik az elszigetelődés, az elmagányosodás, ugyanakkor az emberi összefogásban, összehangolódásban való hit is. Beszélgetésünk során az is kiderült, hogy a szerzőnek Erdély a kedvenc „szigete”, és legszívesebben újra Afrikába utazna.
Kapcsolódó
Az év erdélyi képzőművészeti eseményei között mindenképp említésre méltó a Kolozsvári Művészeti Múzeumban és a Quadro Galériában megszervezett eddigi legnagyobb Nagy Albert (1902–1970) retrospektív kiállítás. Nagy Albert 1962-esTél című munkája eladási rekordot döntött egy kolozsvári aukción, a retrospektív pedig nagy mértékben hozzájárult ahhoz, hogy az utókor – beleértve a művészettörténészeket is – jobban megismerje az életművet.
Estéről estére telt házzal játszották augusztusban Sepsiszentgyörgyön a „székely produkcióként” beharangozott István, a király rockoperát, amelyet élőben és kizárólag székelyföldi-erdélyi zenészekkel, énekesekkel, kórusokkal, táncosokkal, jelmez- és színpadtervezőkkel, illetve műszaki stábbal valósítottak meg. Az alkotók szándéka a város védjegyévé tenni a produkciót.
Kapcsolódó
A Maszol és az Erdélyi Audiovizuális Archívum Időutazó rovatában többek között egy családi hagyatékban fennmaradt fotógyűjtemény segített rekonstruálni a dualizmuskori és a két világháború közötti Kolozsvár egyik vezető sportegyéniségének pisztolygolyók és tekebábuk fémjelezte életpályáját, de a második világháború utáni Kolozsvár egyik legnagyobb politikai tüntetésén készült, frissen előkerült fotókkal Észak-Erdély „független” hat hónapjának kevéssé ismert történetének is utánajártunk.
CSAK SAJÁT
.jpg)
