banner_qpmMZsMg_970x250 eurotrans.webp
banner_PT5K3wNG_728x90 eurotrans.webp
banner_kNLLfvE0_300x250 eurotrans.webp

Kárásztelki meséket és mondákat tartalmazó könyv jelent meg

Kárásztelkiekről szóló könyv jelent meg nemrég Magyar Zoltán néprajzkutató, a Magyar Tudományos Akadémia tagjának tollából, nem csak kárásztelkieknek.

Faluvégi Ferenc polgármester szerint ez a legszebb kiadvány, ami Kárásztelekről készült. Sokan gyűjtöttek már a településről, de sajnos nem jutott el hozzájuk az anyag, most viszont van mit megőrizni az utókor számára, hiszen a megjelent könyv a közösséget szolgálja a jövőben. „Sajnos már nincsenek esti beszélgetések, már eltűntek a meghitt találkozások, de ezzel az írással fennmaradnak a mi kis értékeink. Talán az utolsó pillanatban vagyunk, így van mit megőrizni az utókornak” – mondja a polgármester.Magyar Zoltán | A szerző felvétele

A Kárásztelki mesék és mondák című könyv már a negyedik a településről szóló kötetek sorában. Az első, a Millecentenárium alkalmából kiadott füzet, Kárásztelek történelméről, múltjáról szól, szerzői Nagy Mihály Zoltán és Szabó Ödön. Két éve a templomról, a készült egy kötet a centenárium alkalmából, tavaly pedig Koszorús tanárnőnek a településhez fűződő emlékei jelentek meg.  

A mostani írás egy teljesen más műfaj, több mint egy évtizede készült kutatás eredménye. A könyvbemutatón jelen lévő Szabó Ödön RMDSZ-es parlamenti képviselő, a falu szülötte elmondta, nem minden, ami nem születik meg azonnal, hal is meg. Erre a legnagyobb bizonyíték ez a könyv. Az összegyűjtött anyag nem veszett el, most formát öltött a helybéliek nagy örömére. Az egykori adatközlők, kiknek egy része már nem él, elmesélték azokat a történeteket, melyekre a helybéliek büszkék. A kárásztelkiek csökönyösségét, konokságát, kitartását igazolja, hogy a nagy református tengerben megmaradt katolikus közösségnek.

Amikor a nagyváradi püspökség megszűnt, az egész egyházmegye területén csak két településen marad meg a katolikus egyházközösség, az egyik Szilágysomlyón, ahol a Báthoryak voltak, és Kárásztelken. Ez utóbbiak olyan erős öntudattal rendelkeztek, hogy az 1600-as évek elején az erdélyi diétának írt levelükben kijelentették, hogy pápista papot küldenek nekik, mert mást nem hajlandóak eltartani. Amikor az erdélyi fejedelmek többsége református volt, akkor a kárásztelkiek szembementek a világgal, és megtartották vallásukat.

Erős hitükről az adatközlők is meséltek. Köztudott, hogy megállították a hittérítőket, és csak azokat engedték be a faluba, akik tisztelték Szűz Máriát, mondták a rózsafűzért. A helybéliek tudatában mélyen jelen van, hogy elődeik megőrizték azt, amit sajátjuknak éreztek. Sok olyan történetet tartalmaz a könyv, amely a hitvilágra épül, ugyanakkor vannak benne átköltött mesék is. Megmagyarázzák a maguk körüli világot, elmesélik hogyan gondolkodtak az elődök ezekről a dolgokról, mindez jó ízes kárásztelki nyelvjárással megírva, amit nem kikoptatni, hanem megmenteni, megőrizni kell.

A kárásztelkiek mindig tudtak küzdeni

Szabó Ödön kiemelte, élni csak közösségben lehet. Ha kivesszük a parazsat a tűzből, akkor előbb-utóbb az csak füstölög, nem ég, majd kialszik. „Így van a mi kárásztelki tudatunk is. Ha itthon vagyunk, ha visszajövünk, akkor parázslik bennünk” - mondta. Ma már több kárásztelki van Kárásztelken kívül, mint Kárásztelken. Ahhoz, hogy pezsegjen a kárásztelki parázs, néha vissza kell lökni a tűzbe. „Ha ezt a könyvet eljuttatjuk azokhoz, akik messze, más országokban vannak, akkor jelképesen visszalökjük őket a parázsba, és tovább él bennük az a tudat, hogy ehhez a közösséghez is tartoznak, ehhez a közösséghez is van közük” – mondta.

Petres László székelyföldi tanár, néprajzgyűjtő a közösség vallásosságáról, hitéletéről, hagyományairól, szokásairól egy hasonló kiadványban szándékszik beszámolni a jövőben. Mint mondta, a helybéliek mindig tudtak küzdeni, hol a szentolvasóval, hol Szűz Mária iránti rajongásukkal, tiszteletükkel. Magyar Zoltán szerző már két ízben járt Kárásztelken, 1999-ben és 2013-ban. A könyv kapcsán kiemelte, az érdem a mesélőké. Célja átfogó képet adni a helyi hagyománykörről, az eredetmondákról, a történeti hagyományokról, kincsmondákról, hiedelemmondákról, mesékről, mindezt megismertetni és átadni a kárásztelkieknek és a településről elszármazottaknak.

Címlapfotó: Kárásztelek önkormányzatának Facebook oldala

Kapcsolódók

Kimaradt?