Idén 110 éve tartottak először farsangi mulatságot Sztánán, amely akkora népszerűségnek örvendett annó, hogy Kós Károly vendégeként még Móricz Zsigmond is meglátogatta, és Nem élhetek muzsikaszó nélkül című regényéhez is onnan merített ihletet. Sajnos az 1914-ben megszervezett farsang csak egy kiadást élt meg, hiszen közbeszólt az első világháború, ám 2000-ben gondoltak egy nagyot, és Papp Hunor helyi lelkész segítségével elkezdték újra megszervezni a farsangot. Idén már a 19. kiadáshoz érkeztek, amelyet február 2-a és 4-e között tartottak meg.

„2000-ben vetődött föl az ötlet, hogy jó lenne újraindítani a sztánai farsangot, amikor Szabó Zsolt és Fekete Albert fölkeresett a parókián, hogy jönnének és segítenének újraszervezni azt, mivel jó lenne a közösség számára. Az volt jó az egészben, hogy nagyon hamar ráharapott a közösség, és már az első farsangra közel 120 magyarországi vendég érkezett a helyieken és környékbelieken kívül. Akkor még hagyományos disznóvágással kezdtük a mulatságot, és jó pálinka és fánk ment körbe az atyafiak között” – emlékeztt vissza a kezdetekre Papp Hunor lelkész.

Hozzátette, az biztos, hogy az első farsang „egy nagy káosz volt”, nagy csúszások voltak a programokban, de amikor elment az utolsó vendég, akkor realizálták, hogy milyen csend lett a faluban, hogy évtizedekig hiányzott ez a pezsgés. Ezért is döntötték el, hogy attól kezdve igyekeznek minden évben megszervezni a bált, és bár közbeszólt a koronavírus-járvány, de a hagyományt azóta is tartják. „A farsang ideje alatt három napra itt felpezsdül az élet, és már az első kiadás egy óriási löketet adott a közösség számára, hiszen látták, hogy van értelme az ünnepség megszervezésének. Így jutottunk el oda, hogy most már azt mondhatjuk, hogy 110 éve volt az első farsang Sztánán, és 10 évvel ezelőtt volt a 100 éves évforduló” – részletezte Papp Hunor.

Kisebb, de meghittebb lett az idei farsang

A program kapcsán elmondta: az idei egy kicsivel másabb, mint a szokásos, hiszen nagyon kis költségvetésű farsangról van szó, de azért így is megtartották a háromnapos programot. Az első nap a helyi fiatalok adtak elő egy színdarabot, amelyet a zsoboki általános iskolások fellépése követett, majd pedig nótaestre is sor került. Az est másik fénypontja pedig a Tokos zenekar fellépése volt, akik a Debreceni Népi Táncegyüttessel egy „feledhetetlen estét” nyújtott a farsangozók számára, így a táncház reggel fél hatig tartott.

Szombaton a Varjúvárat, illetve a Szentimrei-villát látogatták meg, majd a kultúrházban tánctanítás zajlott, és közben elkészült Farsang Józsi is, akit a gyerekek kosztümjeinek értékelése után gyújtottak meg muzsikaszó mellett. Ezt könnyűzenei bál követte a kultúrházban, illetve a gyülekezet közösségi házában a táncház reggelig tartott. Végül vasárnap egy hálaadáó istentisztelettel zárták az ünnepséget. Papp Hunor kiemelte, idén ennyi fért bele a programba, és bár hiányztak a magyarországi vendégek, ő úgy érzi, sikeres farsangot szerveztek, és tele vannak lelkesedéssel, ötletekkel a jövő évi jubileumi farsangra.

„Büszkék vagyunk arra, hogy 2001-től újra él a sztánai farsang, és ebből hagyományt teremtettünk. Hogyha végignézem a farsangokat, hiszen mindegyiken ott voltam, mindegyik valami szépet és újat hozott számunkra. Én azt hiszem, a gyülekezet számára egy büszkeséget, megújulást hozott, és reméljük, hogy ugyanilyen lelkesedéssel tudjuk megszervezni a következő kiadásokat is, hiszen ez összehozza a közösséget” – emelte ki a lelkész.