banner_phBMMWg3_970x250_Mol_HU.jpg
banner_6stHcYKY_300x250_Mol_HU.jpg

103 millió eurót szán kulturális turizmusra Románia, javaslatokat várnak

Egyfelől munkahelyeket teremtene és az épített örökség megőrzésében segítene, másfelől a jelenleginél magasabb színvonalú turisztikai szolgáltatásokat biztosítana a Hívogató Románia. Az országjáró projekt, tudtuk meg a koordinátortól, a kezdeményező európai alapok minisztériumának államtitkárától, Hegedüs Csillától.

A tárca pénteken tette közzé az Országos Helyreállítási Terv keretében megvalósuló, 103,5 millió eurós költségvetésű projekt leírását és metodológiáját. Első lépésben 12 turisztikai-kulturális útvonalra várnak célpont-javaslatokat március 13-ig, majd a pályázatok elbírálása és az útvonalak véglegesítése következik. A végső cél a 12 útvonalon szereplő látványosságok egységes népszerűsítése, illetve esetenként felújítása. A tervek szerint már 2024-től végigjárhatják az érdeklődők a kastélyok útját, az erdélyi kúriák útját, a bojárházak útját, az erődtemplomok útját, a fatemplomok útját, a moldvai kolostorok útját, a Szent László utat, a római erődítmények útját, a várak útját, illetve így a Duna-delta kulturális örökségét, a hagyományos gasztronómiát és a hagyományos építészettel rendelkező falvakat bemutató utakat.

Az EU-s támogatásoknak és a magyar állam befektetéseinek köszönhetően számos műemlék megújult Erdélyben, de ha például külföldiek érdeklődnek a látványosságok iránt, akkor nem találnak strukturált információt ezekről, másrészt a turistákat sokszor nem fogadják kielégítő minőségű szolgáltatások, mutatott rá a turisztikai-kulturális útvonalak kiépítését motiváló tényezőkre Hegedüs Csilla.

Az államtitkár elmondta, az útvonalakra beérkező, a kritériumoknak megfelelő javaslatok mind felkerülnek a Hívogató Románia projekt platformjaira, ám ezek közül útvonalanként kiválasztanak egy előre meghatározott mennyiségű célpontot, amelyeket kiemelten népszerűsítenek, útjelző táblákkal, virtuálisan elérhető információkkal, művészettörténeti leírással, reklámfilmmel, egy részüket pedig fel is újítják. A kastélyok útját például 30 műemlék alkotja majd, ezek közül ötöt újítanak fel, az erdélyi kúriák útján 25 műemléket emelnek ki, és szintén ötöt újítanak fel, a hagyományos építészettel rendelkező falvakból 20 szerepel majd az útvonalon, és a településeken található 150 épület újul meg.

Az örökségvédelmi-turisztikai projekt koordinátora szerint a 103 millió eurós összköltségvetésből kb. 93 millió eurót költenek felújításokra, 10 milliót pedig promoválásra. A restaurálásnál „prioritást élveznek azok az épületek, amelyek vidéki környezetben vannak, hiszen szeretnénk új helyeket is bemutatni ezekkel az utakkal. Emellett, ha UNESCO-listán van egy műemlék, akkor nagyobb pontszámot kap, ha A-kategóriás műemlék, akkor picit kevesebbet, ha B-kategóriás, akkor még kevesebbet. Az is szempont, hogy tömegközlekedéssel meg lehet-e közelíteni az illető épületet, illetve feltétel, hogy legyen legalább leszerződve a megvalósíthatósági tanulmány, azok, akiknek teljes kivitelezési tervük van, vagy építési engedélyük is, nagyobb pontszámot kapnak” – magyarázta Hegedüs Csilla.

„Ilyen nagyszabású projekt arra vonatkozóan, hogy az épített örökséget hasznosítsuk, még nem volt Romániában. Különböző felújítások történtek, viszont ezek nem voltak hálózatba foglalva, ezért a turisták nem találták meg egy helyen az ezekre vonatkozó információkat” – fogalmazott az európai alapok minisztériumának államtitkára.

A beérkezett pályázatokat egy bizottság bírálja el, illetve szerveznek egy konzultációt is az Európai Beruházások és Projektek Minisztériuma, Fejlesztési, Közigazgatási és Közmunkálatokért felelős Minisztérium, Vállalkozásügyi és Idegenforgalmi Minisztérium és a Kulturális Minisztérium között, illetve a Nemzeti Örökség Intézet, Román Községek Szövetsége, Építészrend, Romániai Szállodák és Éttermek Munkaadói Szervezetének képviselői között. Ezt követően kialakul egy-egy lista, és a legnagyobb pontszámot elért célpontok felújítására, illetve népszerűsítésére írnak alá szerződést. „A felújítások nagy részét az Országos Befektetési Társaság (CNI) fogja elvégezni, a promoválást pedig meg fogjuk hirdetni, egy-egy meghirdetés lesz mindegyik útvonalra, tehát összesen 12 szerződést fogunk aláírni. A műemléktulajdonosok konkrétan nem kapnak pénzt, elvégzett munkát kapnak” – részletezte a Hegedüs Csilla.

Munkahelyeket és szakértelmet termelne a projekt

A dokumentációk elkészítéséhez, a kutatásokhoz szükség lesz művészettörténészre, régészre, akik a promóciós anyagok kidolgozásánál is sokat segítenek majd, mutatott rá az államtitkár. „A projekt ugyanakkor munkahelyet fog teremteni az épületek közvetlen környezetében is, hiszen amikor a turisták bejárnak egy útvonalat, akkor valahol meg kell szálljanak, valahol meg kell igyanak egy kávét, valahol ebédelniük kell, valahol szeretnének ajándékokat vásárolni. Gondoljunk csak Torockóra például, ahol a felújított épített örökségnek hála 40-45 működő panzió van, ahol számos munkahely jött létre” – hangsúlyozta Hegedüs Csilla.Torockó | Fotó: Varró-Bodoczi Zoltán

Mint kiemelte, a hagyományos falvak és a Duna-delta kulturális örökségére vonatkozó utak esetében egyelőre csak a falvakat választják ki, majd áprilisban a helyi önkormányzatok szakemberek segítségével azonosítják azokat az épületeket, amelyeket a 20 településen, illetve a Duna-deltában felújítanak. Minden településen 7-8, legfeljebb 10 magánkézben levő, hagyományos falusi házat újítanának fel, de úgy, hogy a helyi mesterembereknek is lehetősége legyen tanulni. „Azt szeretnénk, hogy hagyományos építőanyagokkal, technikákkal újítsuk fel ezeket az épületeket, elsősorban azért, hogy mutassuk meg, hogy a hagyományos falusi építészet érték, másodsorban azért, hogy jöjjön létre az a szakember-gárda, mint például Torockón, amelyik a további felújításokat is megfelelő anyagok használatával, megfelelő technikával tudja elvégezni” – mondta el az államtitkár, hozzátéve, hogy várak, kastélyok máshol is vannak, a hagyományos építészet azonban rendkívül vonzó a nyugat-európai turisták számára.

A felújítási munkálatoknak az Országos Helyreállítási Tervben foglaltaknak megfelelően 2026-ig kell lezárulniuk. A promóciós részre vonatkozó licitet, mint megtudtuk, már 2022-ben lezárnák, és a 2024-es turisztikai szezon kezdetéig böngészhetővé válnának Hívogató Románia. Az országjáró projekt okostelefonos applikációi, honlapjai.

16/9 vagy 1920x1080
CSAK SAJÁT

Kapcsolódók

Kimaradt?