Új időszámítás kezdődik a Dél-afrikai Köztársaságban

Az apartheid-rezsim lebontása óta először Nelson Mandela pártja, az Afrikai Nemzeti Kongresszus elveszítette parlamenti többségét, és képtelen egymaga kormányozni.

Bonyolultnak ígérkező koalíciós tárgyalások kezdődtek kedden a Dél-afrikai Köztársaságban, ahol a múlt heti parlamenti választáson 50 százalék alatti eredményt ért el az Afrikai Nemzeti Kongresszus (ANC) – harminc év után először. Az ANC a voksok 40 százalékával mindössze 159 helyet szerzett a 400 fős nemzetgyűlésben, így szövetségest kell keresnie a parlamenti többség kialakításához, illetve ahhoz, hogy újraválassza Cyril Ramaphosa elnököt egy második, egyben utolsó ciklusra.

Fotó: ANC/Facebook

A dél-afrikai elnököt az országos választások után a parlament választja meg. A tárgyalásokat záros határidőn belül le kell zárni, ugyanis a parlamentnek a választási eredmények hivatalos kihirdetését követő 14 napon belül, jelen esetben legkésőbb június 16-án össze kell ülnie megválasztani az államfőt.

Korrupció, korrupció, korrupció

Az ANC kulcsszerepet játszott a gyarmatosító búrok utódai által fenntartott faji szegregáció megszüntetésében. Ennek a pártnak a színeiben választották meg Nelson Mandelát 1994-ben a Dél-afrikai Köztársaság első nem fehér elnökévé. Az azóta eltelt harminc évben az ANC-n egyre nyilvánvalóbbá váltak az elbizakodottság jelei. A mostani választáson elemzők szerint a magas munkanélküliség, az áramkimaradások, az erőszakos bűncselekmények magas száma, az infrastrukturális problémák és a korrupció miatt fordult el a legtöbb választó a kormánypárttól.

A 62 milliós Dél-Afrika a kontinens legfejlettebb állama, egyben a világ egyik legnagyobb társadalmi egyenlőtlenségeivel küszködő országa. A kormánypárt több politikusa, köztük Ramaphosa elnök és Paul Mashatile alelnök is vesztegetési botrányba keveredett. Röviddel a választások előtt távozott hivatalából a johannesburgi parlament elnöke, Nosiviwe Mapisa-Nqakula, miután felmerült a gyanú, hogy jelentős összegű kenőpénzt fogadott el egy védelmi ipari beszállítótól 2012-ben kezdődött, közel egy évtizedes (!) védelmi miniszteri megbízatása idején.

„Fel kell építeni a kormányzás új rendjét” – értékelte a választási eredményeket Roelf Meyer, az időközben megszűnt Nemzeti Párt és a demokratikus átmenet egykori főtárgyalója.

Kísért a múlt

Az ANC munkabizottsága kedden összeállította a lehetséges forgatókönyveket, melyeket szerdán a párt Országos Végrehajtó Bizottsága (NEC) elé terjeszt. Az ANC öt potenciális koalíciós társ közül válogathat. Az üzletbarát Demokratikus Szövetség (DA) 87 mandátumot szerzett a mostani választáson. Jacob Zuma volt elnök populista uMkhonto we Sizwe (MK) pártja 58, a marxista Gazdasági Szabadságharcosok (EFF) 39, a konzervatív Inkatha Szabadság Párt (IFP) 17, a szélsőjobboldali Hazafias Szövetség (PA) pedig kilenc képviselővel lesz jelen a törvényhozásban.

„Az ANC még mindig nem ötölte ki, mit akar tenni” - mondta a Reutersnek Charles Cilliers, a PA társalapítója és stratégiai vezetője a Reutersnek hozzátéve, hogy „nagy nyomás nehezedik (az ANC-re) a nagytőke, a dél-afrikai nagyvállalatok részéről, hogy a DA-val működjön együtt”.

Fikile Mbalula, az ANC főtitkára | Fotó: ANC/Facebook

A nyilatkozat utalás arra, hogy harminc évvel az apartheid megszűnése után, a mostani tárgyalásokon is kísért a múlt. A DA-t gyakran vádolják azzal, hogy a fehér kisebbség érdekeit képviseli, bár ezt az üzleti párt visszautasítja mondván, csupán jó kormányzást akar, ami valamennyi dél-afrikai polgár javát szolgálná, bőrszíntől függetlenül. A magát szabadpiac- és üzletbarátnak hirdető párt amúgy nyíltan támogatja a feketéket sújtó strukturális hátrányok lebontását célzó intézkedéseket, amelyekről állításuk szerint bebizonyosodott, hogy nem működnek.

Az ANC hivatalosan kész „mindenkivel és bárkivel tárgyalni”, azonban a Daily Maverick dél-afrikai hírportál által megszerzett belső vitadokumentumokból kiderül, hogy előnyben részesít egy kisebbségi kormányt, az üzletpárti DA és a konzervatív IFP – esetleg az EEF – támogatásával. A „kanadai és török típusú” forgatókönyv szerint az ebben a hatalommegosztási konstrukcióban részt vevő ellenzéki pártok támogatnák a kormányt a bizalmi szavazásokon, illetve vállalnák a fontosabb törvények – elsősorban a költségvetés – támogatását, adott esetben a tartózkodásukkal. A vitadokumentum mérlegeli a formális koalíció, illetve az egységkormány lehetőségét is, de optimálisként az első változatot jelöli meg. Ebben az esetben az ANC átengedhet néhány pozíciót az IFP-nek, miközben a DA átvenné a parlament vezetését és a fontosabb bizottságok irányítását. A portál szerint az IFP azért vonzó partner az ANC számára, mert a két párt vezetői kiváló személyes viszonyt tartanak fenn egymással.

A hárompárti koalíció a dokumentum szerint azzal a kockázattal járna, hogy elidegenít néhány ANC-támogatót a DA fent említett politikái miatt. Ugyanezen okból a kormányzati munkában gyakran jelentene kihívást a közös nevező megtalálása.

A legrosszabb szcenárió az egységkormány lenne, ugyanis magában hordozza az összeomlás kockázatát. Ha egyik vagy másik párt kilép, és az ANC végül a szélsőbaloldallal és Iacob Zuma pártjával maradna koalícióban, az a párt szerint „világvége forgatókönyvnek” lenne, és a Reuters szerint a pénzpiacok és a külföldi befektetők is rendkívül nyugtalanítónak találnák.

Az ANC szóvivője nem kommentálta a Daily Maverick birtokába jutott vitairatok tartalmát. A brit hírügynökség hozzáteszi: az ANC ifjúsági szárnyának egykori vezetője, Julius Malema által vezetett EFF támogatja a bányák és bankok államosítását, valamint elkobozná és a fekete gazdák között osztaná el a fehér farmerek földjét. A szélsőjobboldali PA az okmányokkal nem rendelkező bevándorlók tömeges kitoloncolását és a halálbüntetés visszaállítását szorgalmazza.

Az MK szintén támogatja a földkisajátítást és az államosítást, egyúttal új alkotmányt – ennek érdekében referendumot – javasol, amely egyebek mellett létrehozna egy második törvényhozási kamarát a törzsi vezetőkből. A párt főleg KwaZulu-Natal tartományban teljesített meglepően jól, ahonnan Iacob Zuma volt elnök származik. A politikus – miután 2018-ban egy sor korrupciós botrány miatt kénytelen volt lemondani a posztjáról – Ramaphosa kérlelhetetlen ellenségévé vált, és bosszút forral korábbi pártja, az ANC ellen. Az MK előrebocsátotta, hogy bármilyen koalíciós tárgyalás egyik feltétele, hogy Ramaphosát leváltsák az ANC éléről és az elnöki tisztségből.

16/9 vagy 1920x1080
CSAK SAJÁT

Kapcsolódók

Kimaradt?