Mégis lesz „Wilders-kormány”, bár más fogja vezetni

Mindössze néhány órával a határidő lejárta előtt megállapodásra jutott négy hollandiai párt a kormánytöbbség létrehozásáról. A miniszternököt a Szabadságpárt (PVV) vezetője, Geert Wilders nevezi meg, de az biztos, hogy nem ő vezeti majd a leendő kormányt.

Közel félévi alkudozás után a holland szélsőjobboldali Geert Wilders pártja elvi megállapodásra jutott három másik alakulattal a kormányalakításról. A következő miniszterelnök személyéről egyelőre nem szól az egyezség, de biztosan nem Wilders maga lesz az, hiszen a koalíció létrehozása fejében a populista pártvezér lemondott a kormányfői posztról.

A hollandiai Szabadság Párt (Partij voor de Vrijheid, PVV) vezére újságíróknak elmondta: a tárgyalók által kialkudott egyezséget a parlamenti frakciók elé tárják jóváhagyásra.

Fotó: Geert Wilders Facebook-oldala

A PVV tavaly novemberben nagy meglepetésre megnyerte az előrehozott választásokat, 37 megszerzett mandátummal megduplázva képviselői számát. A 150 fős törvényhozásban ugyanakkor 76 fős többségre van szükség a kormány beiktatásához.

Hollandiában 0,67 százalék a bejutási küszöb, így jellemzően nagy a koalíciókényszer. A legutóbbi választáson is másféltucatnyi párt jutott be a parlamentbe.

A miniszterelnököt hagyományosan a legtöbb mandátummal rendelkező párt adja. Jelen esetben jóformán a tárgyalások megkezdésekor világossá vált, hogy a potenciális partenerek nem vennének részt egy Wilders által irányított kormányban. A NOS holland közszolgálati televízió szerint tételesen azt fogalmazták meg a tárgyalások folytatásának feltételeként, hogy a négy pártvezető ne vállaljon szerepet az alakuló kabinetben.

Márciusban közepén Wilders bejelentette, hogy hajlandó lemondani a kormányfői posztról, ha ez az ára annak, hogy Hollandiában létrejöjjön egy jobboldali kabinet. „A hazám és a szavazók szeretete nagyobb és fontosabb, mint a saját pozícióm" – írta az X-en közzétett bejegyzésében a PVV vezetője.

A hollandiai sajtó szerint utoljára a múlt század nyolcvanas éveiben fordult elő, hogy nem a kormánykoalíció legnagyobb pártjából került ki a kormányfő. Olyanra pedig utoljára 1918-ban volt példa, hogy ne valamelyik kormánypárt vezetője lett volna a miniszterelnök.

A szerdai megállapodás értelmében a koalícióban a PVV mellett az ügyvivő miniszterelnök, Mark Rutte pártja, a konzervatív-liberális Néppárt a Szabadságért és a Demokráciáért (VVD), a centrist Új Szociális Szerződés (NSC), valamint a Farmerek és Polgárok Mozgalma (BBB) vesz részt.

A BBB a hollandiai politika másik szenzációja. A tavaly tavaszi tartományi választásokon mind a 12 tartományban az első helyen végzett, pedig mindössze 2021-ben alakult a kormány tervezett nitrogéncsökkentési politikája ellen tiltakozó gazdálkodókból.

A szélsőjobboldaliként és iszlámellenesként aposztrofált Szabadságpárt a tavaly novemberi választási győzelme előtt érezhetően finomított programján. Törölték például azokat a kitételeket, amelyek az iszlám iskolák és imahelyek bezáratására, valamint a Korán betiltására vonatkoztak.

A koalíciós egyeztetések februárban megfenekleni látszottak, miután a VVD bejelentette, hogy törvényt kívánnak elfogadni, amely előírná a menedékkérők igazságos elosztását Hollandiában, és megnehezítené a bevándorlást. A BBC beszámolója szerint az új kormány stratégiája – bár részletek továbbra sem ismertek – határozott intézkedéseket tartalmaz a menekültügyet és a bevándorlást illetően, bár a kormány továbbra is betartja a nemzetközi egyezményeket. Jelentős forrásokat szánnak ugyanakkor a szegényebb családok pénzügyi biztonságának növelésére, a lakhatás javítására – ez a kérdés volt az egyik meghatározó téma a tavalyi kampányban –, valamint védelemre és a mezőgazdaságra.

Az RTL Nieuws televízió szerint a koalíciós tárgyalások első fordulóján közvetítő Ronald Plasterk a legesélyesebb a miniszterelnöki posztra. A 67 éves mikrobiológus fényes akadémiai karriert adott fel a politikáért. Hosszú ideje tagja a Munkáspártnak (Partij van de Arbeid, PvdA), amelynek színeiben 2012–2017. között belügyminiszter volt Mark Rutte második kormányában. Korábban az oktatásért felelt Jan Peter Balkenende kabinetjében. Ha megkapja a jelölést, várhatóan kilép a tavalyi választásokon kiábrándító eredményt elért Munkáspártból, és beiratkozik a PVV-be.

Nem Plasterk az egyetlen, aki felmerült kormányfőként. Potenciális jelöltként emlegették Jacco Vonhof nevét is. Vonhof az MKB Nederland nevű üzleti lobbicsoport vezetője, illetve a VVD tagja, azonban az RTL Nieuws szerint valószínűtlen a kinevezése.

A leendő koalíció legnagyobb pártjának vezetőjeként Wildersnek kell megneveznie az új miniszterelnököt. Ha az illető jelöltségét a másik három pártelnök is jóváhagyja, a parlament alsóháza formálisan is megbízza a kormányalakítással. A szerdai megállapodást követően még legalább hat hétbe telik, mire a kormány leteheti az esküt.

A 14 évi kormányzás után távozó Mark Rutte miniszterelnök visszavonul a politikától. Jelenleg ügyvivőként irányítja Hollandia kormányát, valamint időközben kiderült, hogy megpályázza a NATO főtitkári posztját – egyre inkább úgy tűnik, sikerrel.

16/9 vagy 1920x1080
CSAK SAJÁT
banner_fX8C1fFi_KUK_Webbanner_300x250_ANIM_UJ.gif
banner_yJD1hpjB_KUK_Webbanner_970x250_ANIM_UJ.gif
banner_fZuguXC4_KUK_Webbanner_728x90_ANIM_UJ.gif

Kapcsolódók

Kimaradt?