Megszólalt a héten az Új Magyar Képes Újságban Jankovics Róbert parlamenti képviselő, a Horvátországi Magyarok Demokratikus közössége (HMDK) elnöke és a 2021-es évet értékelő interjújában elmondta: az egész országot, így a szűkebb pátriáját, a Drávaszöget is sújtó koronavírus-járvány ellenére felújítások, építkezések és további gyarapodás jellemezte a horvátországi magyar közösséget tavaly.

Elégedettséggel tudott beszámolni arról, hogy számos olyan projekt valósult meg tavaly, amelyek befejezésére éveket kellett várni. Nemcsak a magyar és horvát kormány bőkezű támogatásával létrejött beruházások terén bizonyult sikeresnek a mögöttünk hagyott év, hiszen „a kultúra, a hagyományápolás, az oktatás és a gazdaság területén tavaly is sikerült jelentős eredményeket elérnie a horvátországi magyarságnak” – szögezte le. Emellett az önbizalom erősödésére is okot ad az, hogy számukra „nagyon bátorító eredményeket hoztak” az önkormányzati választások, mert „soha ennyi ember még magyarok által megnevezett jelöltekre nem szavazott, mint 2021 májusában.”

Négy évvel ezelőtt, csaknem napra pontosan ilyenkor, a kollégám, Moldován Árpád Zsolt felkereste a zágrábi parlamentben a Száborban Jankovics Róbert frissen megválasztott HMDK elnököt, a horvátországi magyar közösség országgyűlési képviselőjét és nagyinterjút készített vele.

Kettőjük beszélgetésében, mely a Milyen a magyar élet a horvátországi végeken? címmel látott napvilágot, megtörtént nemcsak az akkor 42 éves, informatikamérnökből lett politikus bemutatása, aki addigi élete felét a HMDK-ban töltötte, ahol saját bevallása szerint „végigjárta a szamárlétrát” mielőtt a szervezetben akkor nagyon bölcsen generációváltást szorgalmazó korábbi elnök, Jakab Sándor örökébe lépett volna. Dialógusuk főleg arra fókuszált, amit a beszédes interjúcím volt hivatva érzékeltetni, hogy miként éli meg mindennapjait az a mintegy másfél tízezres ottani magyarság, akiknek közel háromnegyede Eszék környékén, az úgynevezett Drávaszögben, tömbben lakik, a többi pedig a tengermelléktől egészen a szerb határig szétszóratásban, és hogyan igyekszik lassítani – hisz megállítani nem lehet – az asszimilációt. Ennek derűlátásra okot adó fejleményeként említette a képviselő, hogy 1100 diák tanul magyarul és „a horvátországi magyar iskolákba járó gyerekek száma immár harmadik éve nem csökkent.”

Persze bőven szó esett ezek mellett a reményekről, konkrét tervekről meg arról, hogy arrafelé magyarnak lenni jó, mert „a horvátországi magyarokkal kapcsolatban semmilyen ellenérzése nincs sem a zágrábi kormánynak, sem pedig az utca emberének Horvátországban.” Aztán előkerültek a beszélgetés során a gondok is, így például az, hogy erre a közösségre is jellemző, közérzetromboló „magyar átok”, a széthúzás és szekértáborosdi, mely a megmaradásra és megtartatásra a legfőbb veszélyt jelenti.

A minap napvilágot látott és most bemutatásra kerülő Jankovics-interjú az elmúlt esztendőt értékeli és a 2022-es tervekről szól. Viszont az abban elmondottak, illetve az eddig általam felvázoltak fényében, ez a mérlegmegvonó beszélgetés szerintem tekinthető akár egy négyéves elnökség számvetésének is. Ezért tűnt számomra alkalmasnak arra, hogy e beszámolóból néhány fontos közlendőt kiemelve újólag essen szó arról, milyen is a magyar élet manapság Horvátországban?

2021 Horvátországban a népszámlálás és önkormányzati választások éve volt, mindkettő az itt élő magyarság számára is kiemelten jelentősnek bizonyult, hiszen a megmérettetést jelentette. Az októberi-novemberi cenzus nemzetiségi adatai még nem ismertek (2001-ben 16 595-en, 2011-ben pedig 14 048-an vallották magukat magyarnak), viszont Jankovics úgy érzékeli, a HMDK-nak ez ügyben megszervezett kampánya, mellyel mindenkit arra buzdított, hogy vállalja bátran magyarságát és vallását, elérte a célját.

Mint mondta, bizakodásra adnak okot a múlt év tavaszán megtartott önkormányzati választások, melyek „nagyon bátorító eredményeket hoztak számunkra.” Ez a siker talán arra is enged következtetni, hogy mintha már enyhülnének azok a bénító szembefeszülések, melyekről már szóltam, illetve melyek felszámolásáról hangsúlyosan beszélt Jankovics az elnöki mandátuma átvételét követően a kollégának.

Most így látja a helyzetet:

 „Soha ennyi ember még magyarok által megnevezett jelöltekre nem szavazott, mint 2021 májusában. Soha ennyi önkormányzati képviselőnek nem szavaztunk korábban bizalmat, mint tavaly, habár a HMDK által támogatott jelöltek már 1999 óta minden önkormányzati választáson megmérettették magukat, tehát minden olyan önkormányzatban, ahol bármilyen formában magyar jelenlét van, vannak magyar képviselők. Persze teljesen elégedettek nem vagyunk, mert többre számítottunk, de ez minden idők legjobb eredménye, és hiszem, hogy majd azokat a hibákat, amelyeket most észleltünk, a következő önkormányzati ciklusig, 2025-ig majd sikerül kijavítani.”

Még egy olyan, a koronavírus-járvány sújtotta nehéz évben, mint amilyen a tavalyi volt, se álltak le a fejlesztések a horvátországi magyarok számára fontos egyesületekben, intézményekben, több korábban elkezdett beruházás pedig végre el is készült. Ezekről szólva a pártelnök kifejtette: „annak az általunk megfogalmazott, 2016-ban született szlogennek a szellemében dolgoztunk, mely szerint ez a közösség jóval többet érdemel, mint amit eddig kapott. És 2021-ben sikerült 4-5 valóban jelentős projektet úgymond célba juttatni a magyar és horvát kormány támogatásával.”

Közülük külön kiemelte „a kopácsiak pazar magyar házának/otthonának az átadását”. Ennek építését teljes egészében Zágráb finanszírozta, az itt létesített ifjúsági központét pedig Budapest. Elmondta, itt „most már méltó körülmények között dolgozhatnak ottani szervezeteink a magyar kultúra és hagyományok megőrzése érdekében”, amihez hozzátette: Emellett továbbfejlesztettük a sepsei és a csúzai magyar közösségi házakat is, további felújításokra került sor Ójankovácon és Dályhegyen is.”

Hasonlóképpen jelentős előrelépés történt a sokáig elhanyagolt egyházi épületek felújítása terén is. A várdaróci templomot sikerült teljesen rendbe tenni, Csúza református temploma külsejében megújult és befejezéshez közelít a jelenlegi legnagyobb, legdrágább projekt, a sepsei református templom teljes felújítása is, melyekre, amint már arról korábban beszámolt az interjúkészítő Hordósi Dániel, „rekordösszegű támogatást” biztosított a horvát kormány. A magyarok lakta települések katolikus istenházaira is éppúgy odafigyeltek; erről tanúskodnak Újbezdán, Darázs és Nagybodolya megújult, illetve a felújítás végső szakaszába eljutott templomai.

Az anyanyelven történő tanulás vonzóvá tétele érdekében kiemelt figyelmet fordítanak a magyar óvodákra. Közülük három építése kezdődik el az idén, Pélmonostoron, Kórógyon és Szentlászlón. Nemsokára elkészül és nyáron átadásra is kerül a HMDK egyik legnagyobb vállalkozása, az isztriai-félsziget déli csücskén, Póla szomszédságában, Pomerben, melyet a képviselő büszkén „táborozási központunknak bátran nevezhető objektumnak” nevez, „amely Kárpát-medencei szinten is meg fogja állni a helyét.”

Akárcsak a korábbi években, a tavaly is nagy hangsúlyt fektetett a HMDK a művelődési életre is, és a pandémiás helyzet ellenére több nagyszabású rendezvényt is sikerült tető alá hozni – derül ki a folytatásából. Jankovics Róbert részletekre terjedően nevesíti is őket, amitől most eltekintenék. Inkább csak azt idézem, amit ezek mentén következtetni akart: „Szerintem elmondhatjuk, hogy közösségünk teljes egészére jellemzővé vált a bátrabb gondolkodás, saját lábára állt, megfelelő önbizalommal rendelkezik, és ezeknek köszönhetően az egész közösség erősebbnek érzi magát.”

Természetesen szó esik az interjúban az idei tervekről, mindenekelőtt arról, hogy miért fontos a HMDK vidék- és gazdaságfejlesztési stratégiájának a továbbvitele 2022-ben is, amely a magyar kormány támogatásából valósul meg. Nem kitérve itt sem a részletekre, hadd zárjam ennek a Jankovics friss szókérésnek a bemutatását azzal, amit a pártelnök-honatya magyar állampolgársággal is rendelkező honfitársai irányába fogalmazott meg a közelgő magyarhoni parlamenti választások kapcsán: „kérésem, hogy mindenki vegyen részt rajta, mondjuk el bátran a véleményünket ez alkalommal is.”