best of külföld összefoglaló

2024: Trump győzelme zárta a háború uralta évet 

Pataky István
Pataky István

Az idei évet is végigkísérte az orosz-ukrán háború, Oroszország javítani tudta pozícióit a fronton, Kijev pedig egyre erőteljesebb támogatást kapott a nyugati országoktól. Az év végén azonban már majdnem mindenki a béke lehetőségéről beszél, ami nyilvánvaló összefüggésben van Donald Trump novemberi választási győzelmével. Elnököt és politikai irányt választott Moldova, megszavazták Románia teljes jogú Schengen-tagságát és megbukott Olaf Scholz német kancellár.         

Ukrajnában, a Kárpátalján az év elején abban bíztak, hogy mégsem az eredti formájában terjeszti a parlament elé a kijevi kormány által tavaly decemberben benyújtott új, további szigorításokkal járó mozgósítási törvénytervezetet. Közben a külföldön tartózkodó hadkötelesek útlevelének érvénytelenítését sem tartották kizártnak. 

Február 10-én lemondott Novák Katalin, Magyarország köztársasági elnöke, miután kiderült, hogy tavaly, Ferenc pápa magyarországi látogatása apropóján adott kegyelmet többek közt a bicskei gyermekotthon korábbi igazgatóhelyettesének, K. Endrének is. Felettese, a gyermekotthon igazgatója 2004 és 2016 között legalább tíz kiskorú fiút zaklatott, K. Endrét pedig kényszerítés miatt ítélték több mint 3 év letöltendő börtönbüntetésre, mert megírt egy hamis vallomást az egyik gyerek nevében, amit a pedofil igazgató jelenlétében akart aláíratni vele. Novák Katalin nyilvánosan nem indokolta meg a kegyelmi döntését, amely csak véletlenül és azután derült ki, miután megjelent a bírósági határozatok között.

Az elnökválasztásra készülő chișinăui kormány kis lépésekkel igyekszik gazdaságilag reintegrálni a keleti régiót, a szakadár Transznisztriát. Ezzel is magyarázta a Maszolnak nyilatkozó szakértő a kiújult feszültséget a Moldovai Köztársaságban. Hozzátette: Moszkva lassan kialakít egy olyan információs teret, amelynek célja Moldova destabilizálása és jövőbeli kampányok igazolása azzal, hogy Oroszországot a „fenyegetett moldovai oroszajkúak" védelmezőjének állítja be.

Márciusban Vlagyimir Putyin a szavazatok több mint 87 százalékát szerezte meg az elnökválasztáson, s a valódi ellenjelölt nélküli megmérettetés után újabb hat évig vezetheti Oroszországot. Putyin az oroszokhoz intézett beszédében köszönetet mondott azoknak, akik elmentek szavazni, és segítettek megteremteni a feltételeket „a belpolitika megerősítéséhez” két évvel az Ukrajna elleni támadás és a Nyugat által hozott példátlan szankciók után.

Tavasszal már egyre több szakértő számolt azzal a lehetőséggel, hogy Oroszország megnyeri az orosz-ukrán háborút, vagy egyfajta befagyott konfliktus alakul ki. Már az is kérdésessé vált, hogy a Kijev által követelt amerikai segítség meg tudja-e fordítani a fronton tapasztalható jelenlegi helyzetet. Ami Romániát illeti, miután a Fekete-tenger hadszíntérré változott, akár Konstanca is célponttá válhat, ha úgy alakul a helyzet. 

Májusban a román Legfelsőbb Védelmi Tanács (CSAT) és más illetékes szervek vitatták meg annak lehetőségét, hogy Románia átadjon egy Patriot légvédelmi rendszert Ukrajnának, majd „a legmagasabb szinten" hozzák meg a döntést ezzel kapcsolatban. Közben Konsztantyin Dolgov, Oroszország ENSZ-nél akkreditált állandó képviselőhelyettese rakétatámadással fenyegette meg Romániát.

A hagyományos pártok támogatottsága csökkent az európai parlamenti választásokon, azonban elmaradt a szuverenisták látványos előretörése. A legjelentősebb centrista párt, az Európai Néppárt erősödött kissé, a szocialisták támogatottsága csökkent a június 9-én véget ért európai választásokon. A nagy vesztesek a liberálisok és a Zöldek. Németországban a radikális AfD majdnem ugyanannyi szavazatot kapott, mint Olaf Scholz kancellár szocialista pártja, Franciaországban pedig a  Nemzeti Tömörülés az első helyen végzett, előzve Emmanuel Macron Reneszánsz nevű pártját. 

Szókimondó, dinamikus politizálást ígért Gubík László, a felvidéki Magyar Szövetség új elnöke, akit a magyar párt élére a szervezet küldöttei a Pozsonyhoz közeli Fél településen tartott tisztújító közgyűlésükön választottak meg októberben. A tisztújításról az európai parlamenti választásokon való sikertelen szereplés után, az eredményekre reflektálva döntött a felvidéki magyar párt, amely bár az önkormányzati és megyei választásokon rendszerint jól szerepel, az elmúlt másfél évtizedben sikertelenül próbált bejutni a pozsonyi törvényhozásba.

A diszfunkcionális Biztonsági Tanács miatt a világszervezet egyre kevésbé látszik képesnek arra, hogy ellássa az alapokmányban lefektetett legfontosabb feladatát: a béke fenntartását. Az ENSZ presztízscsökkenését mutatják egyebek mellett a libanoni békefenntartók elleni izraeli támadások és az ENSZ marginális szerepvállalása az ukrajnai konfliktusban.

Rendkívül szoros népszavazási eredmény született októberben a Moldovai Köztársaságban az Európai Unióhoz való csatlakozásról, csupán néhány ezren szavaztak többen az igenre, mint a nemre. A választóknak arra a kérdésre kellett válaszolniuk, hogy „támogatja-e a Moldovai Köztársaság alkotmányának módosítását az Európai Unióhoz való csatlakozás érdekében?” Az elnökválasztást Maia Sandu nyerte, így újabb mandátumot kezdhetett el a román- és EU-bratként ismert államfő.    

A vártnál jóval magabiztosabban nyerte a novemberi amerikai elnökválasztást a republikánus Donald Trump a demokrata Kamala Harris ellenében. Trump győzelmével megvan a politikai akarat a tűzszünet és a béke elérésére, amelyről a Biden-adminisztráció alatt hallani sem lehetett, az Egyesült Államok pedig még mindig a világ vezető hatalma, így akaratának akár érvényt is tud szerezni - mondta a Maszolnak Szenkovics Dezső geopolitikai szakértő. Szerinte Románia számára nem hoz jelentős változást az elnökváltás, Magyarország, a magyar miniszterelnök viszont felértékelődhet Washingtonban.

Románia január 1-től a schengeni övezet teljes jogú tagja lesz. Ezt közösen jelentette be Budapesten Marcel Ciolacu román és Orbán Viktor magyar miniszterelnök november 22–én. Bár a hivatalos döntés a decemberi uniós belügyminiszteri találkozón született, a magyar-román-osztrák-bolgár egyeztetésen elhárultak a csatlakozást gátló akadályok, azaz Bécs feladta elutasító álláspontját. 

December 16-án a német parlament megvonta a bizalmat Olaf Scholz kormányától, így megnyílt az út a február 23-án esedékes előrehozott választások előtt. Németország Szociáldemokrata Pártjának (SPD) csúcsjelöltje ismét az éppen menesztett és a felmérések szerint népszerűtlen Scholz lesz – annak ellenére, hogy vezetésével csaknem 10 százalékpontot veszített az SPD, amelyet jelenleg 16,5 százalékon mérnek. A választások toronymagas esélyese a Kereszténydemokrata Unió.

16/9 vagy 1920x1080
CSAK SAJÁT
Pataky István
Pataky István összes cikk

Kapcsolódók

Kimaradt?