Politikai korszakváltást ígérnek a felvidéki magyaroknak
A felvidéki magyar párt, a Magyar Szövetség az elmúlt másfél évtizedben sikertelenül próbált bejutni a pozsonyi törvényhozásba, s elbukta az európai parlamenti választásokat is. A szlovákiai magyarok világnézeti megosztottsága miatt aligha lesz könnyű dolga a szombaton megválasztott pártelnöknek. A helyzetről az egyik legismertebb felvidéki magyar újságíró számolt be a Maszolnak.
Szókimondó, dinamikus politizálást ígért Gubík László, a felvidéki Magyar Szövetség új elnöke, akit a magyar párt élére a szervezet küldöttei a Pozsonyhoz közeli Fél településen tartott tisztújító közgyűlésükön választottak meg szombaton. A tisztújításról az európai parlamenti választásokon való sikertelen szereplés után, az eredményekre reflektálva döntött a felvidéki magyar párt, amely bár az önkormányzati és megyei választásokon rendszerint jól szerepel, az elmúlt másfél évtizedben sikertelenül próbált bejutni a pozsonyi törvényhozásba.
Kolek Zsoltot, az egyik legismertebb felvidéki magyar újságírót arról kérdeztük, hogy eddigi közéleti tevékenysége alapján milyen politikusként jellemezhető Gubík László? A publicista emlékeztetett rá: az új pártelnök korábban évekig a Via Novának, a Magyar Közösség Pártja ifjúsági csoportjának volt az elnöke. „Országosan akkor vált ismertté, amikor a 2010-ben a kettős állampolgárságot tiltó törvény elleni tiltakozásul nyíltan felvállalta, hogy felvette a magyar állampolgárságot, és emiatt elveszítette a szlovák honosságát. Az elmúlt években az Esterházy Akadémia igazgatójaként tevékenykedett, amely a közélet iránt érdeklődő fiatalok számára biztosít rendszerszintű képzést, tehát egyfajta utánpótlásbázisként szolgál” - mondta Kolek Zsolt.
Gubík közéleti jelenléte mellett szlovákiai választáson eddig nem indult, korábban vezető tisztséget nem töltött be a Magyar Szövetségben vagy annak elődpártjaiban. „Vagyis ismertsége ellenére sem elhasznált káder. Gubík 37 éves, a felvidéki politikusok fiatalabb nemzedékéhez tartozik, pártelnökké választása generációváltásról árulkodik. Annál is inkább, mert az új elnökségben már nem vállaltak tisztséget az elmúlt évtizedek olyan meghatározó politikusai, mint Bárdos Gyula vagy Berényi József” - fogalmazott a felvidéki Ma7.sk hírportál vezető szerkesztője.
Kérdésünkre, hogy mi várható az új elnöktől, Kolek Zsolt elmondta: Gubík elnökjelölti kampányában konkrét programot, stratégiai víziót mutatott be, amellyel kimozdítaná a gödörből a szlovákiai magyar érdekképviseletet. Programjának a Korszakváltás munkacímet adta. Első nyilatkozata alapján „egy modern és konstruktív, a magyar kisebbséget képviselő párt létrehozásán" szeretne dolgozni, amely egyben a nemzeti kisebbségek által lakott régiók érdekeit is képviseli.
„Legfontosabb programpontjai között találjuk az úgynevezett státusztörvény kidolgozását, amely a magyar közösség jogállását, helyzetét rendezné. Ezzel párhuzamosan közjogi vitákat kezdeményezne a választási reformról. A téma az elmúlt időszakban a szlovák nyilvánosságban is napirendre került, komoly esély mutatkozik arra, hogy egy magyar szakmai műhelyből kikerülő javaslat, amely a közösség sajátos érdekeit is felvállalja, a közbeszéd tárgya legyen. Távlatosan egy ilyen javaslat vitaképes alap lehet egy majdani választási reformhoz” - mondta a pozsonyi politikai helyzetet rendszeresen elemző publicista. Hozzátette: az új elnök egy agytröszt felállítását is szorgalmazza, amely segítené a párt döntéshozatalát, illetve kezdeményezi egy szlovákiai magyar önkormányzati társulás megalakítását.
Gubík első nyilatkozataiban arra is kitért, hogy a szlovák állampolgárság korábbi elvesztése nem akadályozza majd a munkája ellátásában. Azt hangsúlyozta, a következő parlamenti megmérettetésig, amely 2027-ben várható, eleget tud tenni a jelöltségéhez szükséges minden feltételnek.
Van-e esély arra, hogy egy magyar párt újra jelen legyen a szlovák parlamentben? - kérdeztük Kolek Zsolttól. Úgy vélte, Gubík számára a legfőbb kihívást nyilvánvalóan az jelenti, hogy a személycserék által biztosított lendülettel a párt lezárja az egymást követő kudarcok időszakát, ahogy ő fogalmaz, korszakváltást érjen el.
„A felvidéki etnikai politizálás az elmúlt másfél évtizedben lejtmenetbe került. Jelenleg ott tartunk, hogy bár a parlamenti képviselethez alsó hangon a magyar közösség kétharmadának egybehangzó bizalmára lenne szükség, a magyar párt a felvidéki magyar választók alig több mint felének támogatására számíthat. Az új pártelnök által meghirdetett korszakváltás sikeréhez tanulni kell az elmúlt időszak kudarcaiból, az ismétlődő hibákat minél inkább ki kell küszöbölni” - fogalmazott az újságíró.
Szerinte a szlovákiai magyar közösség világnézeti megosztottsága aligha fog varázsütésre megszűnni, de a magyarok gondjainak, érdekeinek következetes felvállalása és képviselete megszólíthat olyan csoportokat, amelyek elfordultak a politikától és az elmúlt években távol maradtak az urnáktól. „A korszakváltás alapfeltétele, hogy a sokszor személyeskedő viták helyett a szakmai felkészültséget, a problémamegoldó-készséget, egyáltalán az érdekképviseletet kösse a választó a Magyar Szövetséghez. Tegyük hozzá, a felvidéki magyarság még mindig a szlovákiai népesség közel nyolc százalékát alkotja, vagyis továbbra is jó esély kínálkozik arra, hogy a felvidéki magyar képviselet átlépje az öt százalékos parlamenti küszöböt” - mondta Kolek Zsolt.
(Nyitókép forrása: a Magyar Szövetség Facebook oldala)
CSAK SAJÁT