Elviekben elképzelhető, de rendkívül kicsi a valószínűsége annak, hogy Robert Fico nélkül alakuljon kormány Szlovákiában – véli a pozsonyi Új szó belpolitikai újságírója. Czímer Gábor felhívja a figyelmet egy paradoxonra: miközben a magyar Szövetség elbukta a bejutási küszöböt, a szombati előrehozott választásokon a felvidéki magyarok tömegesen szavaztak Robert Ficóra, aki kormányfőként kifejezetten magyarellenes lépéseket vezetett be. Ráadásul a szélsőjobboldali és magyarellenes Szlovák Nemzeti Párttal készül, nem először, kormányt alakítani.

– A pozsonyi parlamentbe összesen hét politikai formáció jutott be, de nincs közöttük a magyar Szövetség. Mi a magyarázata az újabb sikertelenségnek?

– A Szövetség 4,38 százalékos eredményt el, ami nem volt elég az ötszázalékos parlamenti bejutási küszöb átlépéséhez. Az elmúlt napokban többen többféleképpen magyarázták a sikertelenséget. A Szövetség maga többek között a közvélemény-kutatókra, illetve a felmérések eredményeit nyilvánosságra hozó sajtóorgánumokra mutogat. A választások előtti kutatások ugyanis alulmérték a Szövetség támogatottságát – 3,5 százalék körüli eredményt jósoltak a pártnak. Ugyanakkor a Szövetség eléggé turbulens időszakot tudhat maga mögött.

Érdemes felidézni, hogy a magyarokat megszólítani akaró Szövetség három elődpártból állt össze 2021-ben: a Magyar Közösség Pártjából, amely a legrégebbi politikai szubjektum volt; a Most-Hídból, amely egykor Bugár Béla nevéhez kötődött; és egy kisebb, Összefogás nevű szereplőből. A három tömörülés az új „egységpárt” platformjaként megőrzött bizonyos fokú autonómiát. Sajnos a Szövetség nem tudta igazán egybeszervezni az egymással folyamatosan hadakozó szlovákiai magyar erőket. A platformok egymás riválisaként viselkedtek, olyan lépéseket tettek, amelyek a többiek számára elfogadhatatlanok voltak. Ez gyakorlatilag az összes szereplőre igaz. Az ellentétek odáig fajultak, hogy idén májusban a Híd elnöksége úgy döntött, hogy kilép. Egy szlovák szereplővel közösen indultak a választásokon, de megsemmisítő eredménnyel: mindössze 0,26 százalékot szereztek. Nem egészen nyolcezer szavazatot vittek el a Szövetségtől, viszont a szakításhoz vezető viszálykodás, az ellentétekkel átszőtt magyar politikai közeg is hozzájárulhatott ahhoz, hogy a választók nem a magyar pártra adták a voksukat, illetve nagyszámban távol maradtak. Az ország déli régióiban (ahol a magyar ajkú lakosság él) szignifikánsan alacsonyabb volt a választási hajlandóság, mint az ország egyéb részein.

Van még egy nagyon fontos tényező, amely Romániából nézve furcsa is lehet. Szlovákiában az elmúlt két választáson megfigyelhető volt, hogy a szlovákiai magyar nemzetiségű választók szlovák pártra adják a voksukat. A 2020-as parlamenti választásokon a szlovákiai magyarok tömegesen szavaztak le az Igor Matovič vezette Olano mozgalomra, most pedig a részletes adatokból azt látjuk, hogy a szlovákiai magyar választók a Robert Fico vezette Irány – Szociáldemokráciára (Smer) voksoltak tömegesen. Pedig kormányfőként Fico kifejezetten magyarellenes lépéseket vezetett be. Hozzá kötődik a Nyitrán megvert magyar diáklány, Malina Hedvig ügye, de a dunaszerdahelyi futballszurkolók megveretése is, illetve Robert Fico nevéhez kötődik a Szlovákiában egyébként teljesen szabadon felvehető kettős állampolgárság betiltása a magyar állampolgársági törvényre való reakcióként. Ennek ellenére a számok azt mutatják, hogy most szombaton a szlovákiai magyarok tömegesen szavaztak Robert Ficóra.

– A legvalószínűbb forgatókönyvnek az tűnik, hogy Fico a Smerből néhány éve kiszakadt Hlas nevű formációval és a szélsőjobboldali, magyarellenes Szlovák Nemzeti Párttal (SNS) alakít kormányzó többséget. Mennyire kompatibilisek ezek az alakulatok?

– Nem ez lenne az első alkalom, hogy a magát szociáldemokratának nevező, de valójában egyfajta szociál-nacionalista populizmust folytató Smer jobboldali vagy akár szélsőjobboldali formációval kormányoz. A Smernek már két olyan kormánya is volt, amelyben az SNS-szel együtt irányította az országot. Ennélfogva semmi meglepő nem lenne abban, ha most is a hagyományosan szélsőjobboldali, nacionalista Szlovák Nemzeti Párttal lépne koalícióra. A nagyságrendi sorrendben második erő ebben a koalícióban a Peter Pellegrini vezette Hlas lehet. Ez az alakulat három éve vált le a Smerről, következésképp eléggé közel áll egymáshoz a két politikai erő. Más kérdés, hogy milyen feltételekkel lép be egyik-másik párt a koalícióba. El kell mondani, hogy a Hlas királycsináló szerepben van, mivel matematikailag a voksok 22,9 százalékát megszerzett Smer nem tud a Hlas nélkül többséget alkotni, hiszen az összes többi kisebb párt nagyon élesen elhatárolódott az esetleges együttműködéstől.

Ugyanakkor a Hlas-nak megvan az a lehetősége, hogy a választások második helyezettjével, a 17,96 százalékot szerzett Progresszív Szlovákia nevű liberális párttal együtt kormányozzon. Ebben az esetben egy négypárti koalíciót kellene létrehozni két kisebb jobboldali szereplővel. Ennek az esélye viszonylag kicsi, hiszen pár évvel ezelőtt Pellegrini még Fico legközelebbi munkatársa volt. Tehát a Smer-Hlas-SNS koalíció a valószínűbb, miközben Pellegrini pártja rendkívüli jó tárgyalási pozícióban van.

– A Robert Fico vezette Smert úgy tartja számon a nemzetközi közvélemény, mint oroszbarát, korrupt alakulatot. Mennyi valóságalapjuk van ezeknek a jelzőknek?

– Természetesen, ha szóba kerül, a Smer vezetői mindig elismerik, hogy az ukrajnai háborúban az agresszió elkövetője Oroszország, és ők ezt soha nem kérdőjelezték meg. Ugyanakkor a retorikája ennek a pártnak – főleg Pellegriniék kiszakadása óta – erősen Nyugat-ellenes. Volt egy pont, amikor Robert Fico a náci hadsereg nevével (Wehrmacht) illette a német hadsereg katonáit, akik Szlovákiában valamiféle technikai feladatot láttak el. Az ukrajnai háború kapcsán azt írták ki az óriásplakátjaikra, hogy többé egyetlen töltényt sem fognak adni Ukrajnának. Tehát a nyugati szövetségi rendszert legalábbis kritikusan szemlélő, illetve ezzel kapcsolatban dezinformációt terjesztő narratívái vannak a Smernek. Például nyugati ügynökök mindenféle beavatkozásáról beszélnek, ami tényszerűen kimutatható, hogy téves/hamis. Ezzel együtt a korábbi Európa-barát, Nyugat-orientált Fico nem őrült meg – egyetlen célja megakadályozni, hogy a szlovákiai bűnüldöző hatóságok börtönbe zárják.

– Mekkora probléma Szlovákiában a korrupció?

– Amióta megbukott – jobban mondva ideiglenesen megbukott – a Fico-rendszer a 2020-as parlamenti választások után, a szlovák bűnüldöző hatóságok száznál is több Smer-jelöltet helyeztek előzetes letartóztatásba korrupciós ügyek miatt. Negyvenkét esetben bírósági ítélet is született, egy részük már jogerős is, mindegyiküket súlyos korrupció miatt ítélték el. Magát Robert Ficót is bűnszervezet létrehozásával gyanúsították meg a hatóságok, és csak azért nem tudták őrizetbe venni, mert parlamenti mandátummal rendelkezik, és a törvényhozás nem szavazta meg a kiadását.

– Folyamatban van egy büntetőper a jövendő miniszterelnök ellen?

–  Nem per volt ellene folyamatban, hanem rendőrségi és ügyészségi vizsgálat. Az eljárást a főügyész egy adott ponton eltörölte. Ilyenkor a bűnüldöző hatúságok két dolgot tehetnek: vagy nem folytatják az adott szereplő elleni büntetőeljárást, vagy egyszerűen újrakezdik. Nincsenek információim arról, hogy milyen döntést hoztak a bűnüldöző szervek, de feltételezem, hogy nulláról újra elkezdik a bizonyítékok gyűjtését.

– A jelenlegi állás szerint van esélye egy Fico nélküli kormánynak?

– Elviekben elképzelhető, a valószínűsége rendkívül alacsony.

Nyitókép: Mózes Szabolcs Facebook oldala