A szlovákiai magyarság választ. Kérem, ne torkolljanak le, amiért nem a felvidéki magyarság jelzős szerkezetet használom! Van okom rá. Felvidéki barátaim, amikor az elmúlt évek ismételt választási bukásainak okát firtató kérdésemre reagáltak, gyakran hozták fel magyarázatként, hogy Felvidéken nincs egy kikristályosodott felvidéki magyar közpolitika, annak nincs olyan szilárd alapja, mint Erdélyben a transzilvanizmus. A magyar politikusok széthúzó versengését ravaszul kihasználta a szlovák politika. Kihasználta, és próbálja most is kihasználni. Kérdés, hogy ezúttal is sikerrel.

Noha Szlovákia lakosságának 8 százaléka magyar nemzetiségű, a parlamenti küszöb átlépéséhez csak 5 százalékos választási eredményre van szükség, évtizedek óta magyar párt nem jutott be a szlovákiai törvényhozásba. Csak a vegyespártok, akik a kampányban fennen hirdették, hogy magyar érdekeket is védnek, aztán megszavazták a magyar szimbólumok használata ellen született himnusztörvényt is.

Egyetlen haszna volt a vegyespárt szlovákiai ténykedésének, az is az erdélyi magyarságnak, amely megérthette, hogy a vegyespártosodás zsákutca, amelyből nehéz visszafordulni a járható útra.

Orbán Viktor júliusban Tusványoson gyenge teljesítménynek nevezte azt, hogy a felvidéki magyarság nem tudja magát megszervezni, nem tudja elérni a képviseletet. „Ennél azért többre van szükség, ha valaki a hazáért dolgozni akar az elszakított országrészekben” – mondta a miniszterelnök.

A felvidéki magyarság is úgy tűnik, erre a következtetésre jutott, rövid ideig úgy látszott, hogy egyetlen koalíciós pártszövetséggel vágnak neki a választásoknak. Végül mégis működött a megosztó politika, két magyar zsebpárt – szinte azt írtam: próbál bejutni a törvényhozásba – kísérli meg megfúrni a magyar képviseletet.

Van esély arra, hogy ne sikerüljön a diverzió. Felvidéki kollégánk, a Magyar7 főszerkesztője, Molnár Judit szerint a szlovákiai magyarság tanulhatott a helyhatósági választásokból, a siker sokakat megerősíthet abban, hogy az összefogás megvalósítható.

„Ritkán visz az utam szűkebb szülőföldem felé, arra, ahol Nógrád és Gömör ölelkezik össze. Az emlékeimben Fülektől a Medvesalja felé kanyargós, kátyús, széltében ugyancsak szűkre szabott utak vannak, most meg az út sem látszik, annyi munkagép dolgozik. Hirtelen nem is értem, mi történik, hogy ez a vidék is rákerült a felújítandók térképére. Pedig egyszerű a válasz. Tavaly novemberben a megyei választás átütő sikert hozott Gömörnek és Nógrádnak. A magyar képviselők a legerősebb frakcióval vannak jelen a megyei parlamentben, így máris van esély a sok évtizedes lemaradást pótolni.

A szombati parlamenti választás sem szól másról. Lassan másfél évtizede, hogy a magyar érdekképviselet nem része az országos vérkeringésnek. Kibicként nézzük a politikai játszmákat, s tehetetlenül engedjük, hogy döntsenek a fejünk fölött, ha éppen az érdekek úgy kívánják, a bennünket érintő dolgokról is. Miközben a napnál is világosabb, az erőtlenség csak a feloldódás perspektíváját kínálja” – mondja. 

Molnár Judit reagált azokra az (ál)hírekre, melyek zavarkeltésből több magyar pártról beszélnek, és a történteket megosztottságnak próbálja eladni. A főszerkesztő asszony derűlátó: „Egy magyar párt van, a Szövetség. Sólymosék és Simonék a szlovák többség árnyékában, még a vegyesnél is felhígultabban, mindössze vadásznak a magyar szavazatokra. Esély nélkül. Számottevő választói réteget már nem tudnak megszólítani. Persze, a politikai szemétdombért is meg kell dolgozni. Végképp múltidősítik magukat, csak a történelmi bűn emlékezete marad utánuk.”

Mert a Magyar Szövetség Pártja most kapott történelmi esélyt. Már nem két nagy tömb áll egymással szemben, a párt a magyar érdekek, igények és elvárások egyedüli szószólója. Nincsenek értékrendi viták, csak azonos érdekek: mindenekelőtt ismét helyzetbe hozni a felvidéki magyarságot.

A kampány lendülete és hangneme, a felvetett témák, a kitűzött célok, a leírt program, a mozgósítás, most mind együtt hat, és ez erőt és hitet adhat a közösségünknek. A most sikerülhet érzését!

A közvélemény-kutatások küszöb közeli eredmény jósolnak. 5,1 százalék az újjászülető felvidéki magyarságot jelentené, a 4,9 százalék a feloldódó szlovákiai magyarságot.

Holnap este tudjuk már az eredményt.

(Nyitókép forrása: Ma7.sk)