Milyenek a szlovákiai magyarok médiafogyasztási szokásai?

Megszólalt a héten a pozsonyi Új Szóban Czímer Gábor és ismertette annak a közvélemény-kutatásnak az eredményeit, amely a jövő szombati választások apropóján a szlovákiai magyarok médiafogyasztási szokásait vizsgálta. A felmérésből kiderült: a szlovákiai magyarok legnagyobb része a hírek tekintetében szlovák nyelvű sajtóorgánumokból tájékozódik.

A reprezentatív kutatás azt is feltárta, hogy a Budapest által anyagilag támogatott szlovákiai magyar médiumokat tájékozódás céljából nagyon kevesen olvassák, de a magyar kormány által irányított televíziócsatornák – melyek jeleskednek Robert Fico méltatásában és a győzelemesélyes Smer felé terelik a szlovákiai magyarokat – szinte egyeduralkodóak.

Azt is vizsgálták, hogy akik magyar nyelvű médiumokat követnek, azok milyen mértékben tájékozódnak azokból. A felmérés szerint a magyar nyelvű televíziókra, a rádiókra, de a nyomtatott sajtóra is igaz, hogy a megkérdezettek legnagyobb része nem a hírek miatt fogyasztja azokat. A kutatás szerint a felvidéki magyarok inkább a szórakoztató tartalom miatt követik ezeket a csatornákat, vásárolják e lapokat.

Sokatmondó adata volt ennek a felmérésnek az is, hiába áll a tájékozódást illetően az első helyen a nyomtatott napilapok közül az Új Szó, annak olvasótáborából, amely szinte kizárólag a Szövetség híveiből áll, csak alig 10 százalékuk azért előfizetője vagy vásárlója, hogy abból a hírekről tájékozódjon. Még riasztóbb a helyzet a magyar hetilapok esetében, mert szinte alig van valaki, aki a magyar nyelvű hírek miatt vásárolja azokat.

A cikk nyitóképe: „A nyomtatott napilapok esetében a tájékozódás tekintetében az Új Szó áll a magyar nyelvű médiumok között az élen. Testvérlapunk, a Vasárnap pedig a nyomtatott hetilapok között vezet toronymagasan azoknál, akik a magyar nyelvű hírek miatt vásárolják ezeket a hetilapokat.” l Fotó: Új Szó/Somogyi Tibor

„A többségi nemzet számára ez csupán egy előrehozott választás, a felvidéki magyarságnak viszont a megmaradás kérdése. Ezért biztatok mindenkit, hogy szeptember utolsó napján az urnáknál szavazzon a 18-as listán a Szövetség jelöltjeire.”

Potápi Árpád János fogalmazott e szavakkal szerdán Pozsonyban, ahol a magyar szakkollégium nyolcadik évfolyamának tanévnyitóján és a kollégium új részlegének átadó ünnepségén beszélt. A Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkára köszöntőjében nemcsak a magyar kormány segítségével 2016-ban a városközpontban létrehozott és fenntartott intézmény nagyon fontos, jövőbemutató szerepét kívánta hangsúlyozni. Nyomatékosítani akarta annak jelentőségét is, hogy a Pozsonyi Magyar Szakkollégiumnak már a létrejötte is szimbolikus volt, hiszen egy magyar intézmény alakulhatott meg a volt magyar fővárosban és mostanra az intézmény a magyar jövő szigetét képezi. Legfőképpen pedig azt kívánta kiemelni a helyszíni tudósítás szerint „hogy az intézmény túlmutat egy egyszerű kollégiumon, hiszen az itt lévő fiatalok lehetőséget kapnak arra, hogy a magyarságukat együtt éljék meg, és ha kell, összezárjanak. Szükség van erre mindig, kiváltképp most, az előrehozott parlamenti választások előtt.”
Amit ehhez hozzátett, az is feltétlenül idekívánkozik:
„Egy 8 és fél százalékos nemzeti közösségnek egy 5 százalékos magyar pártot be kell juttatnia a szlovák törvényhozásba. Erre azért is rendkívüli szükség van, mert egy erős politikai intézményrendszer teremti meg a lehetőségét a többi intézmény megmaradásának. Jó beugró van erre, hiszen a Szövetség, a magyar párt az előző önkormányzati választásokon helyi és megyei szinten is jól vizsgázott. Nagy reményeink vannak arra, hogy a magyar párt újra a szlovák törvényhozásban legyen, és ott egy erős egységet alkotva a magyar nemzeti jogok képviseletét meg tudja teremteni.”

Potápi Árpád János köszöntőt mond a Pozsonyi Magyar Szakkollégium évnyitó ünnepségén 2023. szeptember 20-án l Fotó: MTI

Potápi államtitkár – nagyon helyesen – nem az első alkalommal biztatta a Dunától északra élő honfitársainkat, hogy ne „a lábukkal szavazzanak”, ne hallgassanak a szlovák pártok szirénhangjaira, hanem minél nagyobb számban járuljanak az urnákhoz jövő szombaton és a Szövetség jelöltjeit karikázzák be. Messzemenően csak egyetérteni tudok azzal is, amit még a mostani pozsonyi biztatása előtt egy rádióinterjújában mondott: „Tegyünk meg mindent annak érdekében és éljük meg, ünnepelhessük meg együttesen, hogy a Szövetség bejut a szlovák törvényhozásba. Ennek jelentőségét minden magyar ember Szlovákiában és bárhol a Kárpát-medencében közösen fogja ünnepelni.”

Az, hogy most, néhány nappal a szeptember 30-án sorra kerülő szlovákiai választások előtt felidéztem Potápi államtitkárnak a felvidéki magyarok pártjának támogatására mozgósító legutóbbi kiállásait nem véletlenül történt. Erre egy olyan friss, a szlovákiai magyarok körében végzett közvéleménykutatás következetései késztettek, mely az érintettek médiafogyasztási szokásait vizsgálta. Amit pedig ez a felmérés egyebek mellett a felszínre hozott, az cseppet se volt megnyugtató éppen a közelgő voksolások miatt.  

Ugyanis ebből sok minden meglepő dologra is derült fény, köztük fájóra is. Például, arra, hogy miközben a magyar kormány első számú nemzetpolitikai illetékese, mindenütt, ahol csak lehet, a Szövetségre történő szavazatmaximálást szorgalmazza, és – hadd tegyem hozzá – ugyanezt teszik olyan más, budapesti kormánypárti tényezők is, mint a KDNP-s Szili Katalin miniszterelnöki főtanácsadó, aki minap Párkányban kampányolt Forró Krisztiánék mellett, vagy a magyar Országgyűlés Nemzeti Összetartozás Bizottságának elnöke, Pánczél Károly, aki nemrég Dunaszerdahelyena ma7 Nézőpont stúdiójának vendégeként vállalkozott ugyanerre, – azzal, hogy a magyarországi kormányközeli lapoknál és más médiumokban Robert Ficót szinte mindig csak pozitív színben tüntetik fel, anélkül, hogy korábbi durva magyarellenes tetteit felemlegetnék, valójában ily módon a magyar párt esélyeit rontják és a Smer irányába terelik a bizonytalanokat meg ingadozókat.

Lássuk az elkövetkezendőkben, hogy mi tudható meg abból a 2023. március 1. és július 15. között lezajlott felmérésből, amely például 843 cikket és bejegyzést vizsgálva jutott el – egyebek mellett – a következők megállapítására: „Robert Fico vitathatatlanul a magyar kormány kedvence. Mindig úgy ábrázolják, mint a »legnagyobb párt vezetőjét«, a »stabilitás zálogát« és a »hagyományos értékek védelmezőjét«, míg az előző években történt botrányairól sosem tettek említést. Emellett a Fico által terjesztett narratívák is teret kapnak a magyarországi portálokban, például azzal kapcsolatban, hogy Zuzana Čaputováköztársasági elnök és Ódor Lajos miniszterelnök Soros György amerikai üzletember ügynökei lennének.”

Czímer Gábor cikkének bevezetőjéből kiderül, hogy Adapt Institute nevű pártoktól független, non-profit, elemző és tanácsadó szervezet az újonnan bemutatott médiaelemzésében minap ismertette a legfrissebb kutatását, amelyben a szlovákiai magyarok médiafogyasztási szokásait vizsgálták. Ennek kidolgozásában egyebek mellett részt vett a magyarországi Political Capital kutatóintézet és a szlovák AKO közvélemény-kutató ügynökség is.

A felmérés során 500 olyan szlovákiai személyt kérdeztek meg, aki a saját bevallása szerint tud magyarul. Ezen belül 84 százalék jól ért és jól is beszél magyar nyelven, míg 16 százalék azt mondta, ugyan ért, de rosszul beszél magyarul. A vizsgálódás során arra is ügyeltek, hogy a 15 magyarlakta járásból éppen annyi válaszadót kérdezzenek meg, hogy az arányos legyen az ott élő magyar nemzetiségűek számával. A felmérés az ország magyarul tudó lakosságára nézve további mutatók, így az életkor, iskolázottság stb. tekintetében is reprezentatív.

A feltérképezésből kirajzolódik, hogy a szlovákiai magyarok, illetve magyarul beszélő megkérdezettek csaknem kétharmada, egész pontosan 63,2 százalékuk a hírek tekintetében szlovák nyelvű sajtóorgánumból tájékozódik. Ők legnagyobbrészt a szociálliberális, progresszív és Európai-pártiProgresszív Szlovákiára, a Peter Pellegrini-féle szociáldemokrata Hlasra, a szélsőjobboldali EU- és NATO ellenes, orosz-barát Republikára és a Fico vezette Smerre szavaznak. Mintegy 8,3 százalékuk, amelynek nagy része Szövetség- vagy Matovič hívő OĽaNO-szavazó, nyilatkozta azt, hogy csak magyar nyelven követi a híreket, 22,8 százalék pedig mindkét nyelven tájékozódik. Az utóbbi csoport jelentős hányada a Szövetség és a Smer szavazója, vagy pedig nem jár választani. A megkérdezettek 5,7 százaléka nem tudott vagy nem akart válaszolni erre a kérdésre.

Ezt követően azt vizsgálták, hogy akik magyar nyelvű médiumokat követnek, milyen mértékben tájékozódnak azokból. A felmérés szerint a magyar nyelvű televíziókra, a rádiókra, de a nyomtatott sajtóra is igaz, hogy a megkérdezettek legnagyobb része, médiatípusonként 65–92 százaléka nem a hírek miatt fogyasztja azokat. A kutatók szerint minden bizonnyal inkább a szórakoztató tartalom miatt követik ezeket a csatornákat, vásárolják ezeket a lapokat a szlovákiai magyarok.

A nyomtatott napilapok esetében a tájékozódás tekintetében az Új Szó áll a magyar nyelvű médiumok között az élen, de az is igaz, hogy a szlovákiai magyarok alig 10,1 százaléka olvassa az újságot azért, hogy a hírekről tájékozódjon. A kutatás szerint az Új Szót elsősorban a Szövetség választói olvassák a hírek miatt, illetve azok, akik még nem döntötték el, kire szavaznak. Ebben a rangsorban messze lemaradva a második a magyarországi Blikk 0,4 százalékkal.

Az olvasói tájékozódást illetően a magyar hetilapok esetében még rosszabb a helyzet. Szinte alig van valaki, aki a magyar nyelvű hírek miatt vásárolja azokat, 92,3 százalék mondta azt, hogy nem ezért veszi ezeket a kiadványokat. Azok körében, akik viszont mégis ezért járatják ezeket a lapokat, az Új Szó testvérlapja, a Vasárnap alig 4 százalékkal toronymagasan vezetni tud a második helyezett Delta előtt, melyet mindössze a kedvelőinek 0,8 százaléka olvassa a hírek miatt. A Budapest által több millió euróból fenntartott Magyar 7 hetilapot 0,6 százalék, az Új Nőt pedig szintén 0,6 százalék járatja a hírekért.
Ezeket a magyar nyelvű internetes portálokat olvassák a szlovákiai magyarok l  Fotó: Új Szó/AKO

A felvidéki magyarok médiafogyasztási szokásairól készített kutatás érdekes képet tár elénk a magyar nyelvű internetes portálokról is. Mindenekelőtt azt, hogy a megkérdezettek 73,9 százaléka nem ott olvas híreket. A többit illetően pedig ezekről tájékoztat a cikkírónk:

„Ezen túl, a legtöbben, 9,3 százaléknyian a Paramétert, majd a második helyen 7,7 százaléknyian az Új Szó weboldalát, az ujszo.com-ot követik. Ahogy az a táblázatunkból is látszik, a magyar kormánymédia online portáljait (Origo.hu, Híradó.hu, Index.hu, Magyarnemzet.hu) is sokan olvassák a hírek miatt. Míg a magyar kormány által finanszírozott Felvidek.ma 3 százalékon, a magyar kormány narratíváit terjesztő Körkép.sk 2,4 százalékon, a nyomtatott Magyar 7 online változata, a Ma7.sk pedig 2,4 százalékon áll. A komáromi beágyazottságú és Sólymos Lászlóhoz, a Híd elnökéhez köthető Bumm.sk-t 3 százalék, a Denník N magyar projektjét, a Napunk.sk-t pedig 2,6 százalék követi azért, hogy híreket olvasson. A Szövetség választói az összes portál olvasói között jelen vannak, de például lapunk internetes változatát, az ujszo.com-ot OĽaNO-szavazók, míg a magyar kormánymédia hírcsatornáját, a Híradó.hu-t magyar nyelven beszélő és értő Smer-szavazók is követik.”

A televíziók esetében azt derítette ki a felmérés, hogy a Dunától északra élő nemzettársaink között a kormánybefolyás alatt álló médiumok uralkodnak. „A szlovákiai magyarok 13,3 százaléka nézni az M1-et a hírek miatt, de a második, a negyedik, ötödik és hatodik helyen is a magyar kormánymédia valamelyik csatornája áll”– idéz Czímer az összegző elemzésből.

Ehhez teszi hozzá a következőket: „Érdekes adat, hogy az M1-ből tájékozódó szlovákiai magyarok a Szövetség mellett nagy számban szavaznak a Smerre és a Hlasra is. (…) A többi vizsgált televíziós csatorna nézői között is általában Szövetség-szavazókat találunk, de akadnak olyanok is, akik az OĽaNO-val szimpatizálnak.”

Ezeknek a magyar nyelvű tévéadóknak a híreit követik a szlovákiai magyarok l Fotó: Új Szó/AKO

A rádióállomások hallgatottsága is hasonlóan alakul. A felmérés kimutatta, hogy a szlovákiai magyarok 78,2 százaléka egyáltalán nem hallgat magyarul híreket rádión, de aki mégis ezt teszi, az nagyrészt a magyar kormány által irányított csatornákat követi. A dobogósok sorrendje a következő: Kossuth rádió 6,5 százalék, Retró rádió 6,3 százalék és Petőfi rádió 3,8 százalék. A szlovák közmédia magyar rádióadása, a Pátria rádió 3,4 százalékkal a negyedik helyen van. A kutatás szerint a rádiós híradások követői elsősorban a Szövetség szavazói.

Végül a kutatás felmérte a felvidéki magyarok tájékozódási igényét a podcastok, illetve a közösségi hálózatok világában. Ezekre vonatkozóan ismét szöveghűen idézem a pozsonyi kollégát:

A felmérés szerint a szlovákiai magyarok szinte alig tájékozódnak a hírek tekintetében magyar nyelvű podcastokból, magyar influencerek videóiból. Az előbbi kategóriában csak a Paraméter, Friderikusz Sándor és a Fórum Kisebbségkutató Intézet podcastjai értek el kimutatható (egy százalék körüli) eredményt. Az influencerek kategóriájában pedig felbukkan Orbán Viktor magyar miniszterelnöknek és Orosz Örsnek, a Szövetség politikusának a neve.

A kutatásból az is kiderült, hogy a szlovákiai magyarok körében a Facebook a legnépszerűbb közösségi portál, 64,4 százalék használja azt rendszeresen. Ezt jócskán lemaradva követi az Instagram, amelynek a megkérdezettek 15,6 százaléka rendszeres felhasználója. A YouTube-ot 6,9 százalék használja közösségi médiaként. 27,5 százalék úgy nyilatkozott, egyáltalán nem használ semmiféle közösségimédia-felületet.”

Kapcsolódók

Kimaradt?