2024: választási szuperév politikai drámával 

Drámai politikai fordulattal zárult az idei választási szuperév, miután az alkotmánybíróság külföldi beavatkozásra hivatkozva érvénytelenítette az elnökválasztást. A parlamenti megmérettetésen látványosan megerősödött az ultranacionalista tábor. Júniusban EP- és helyhatósági választásokat is rendeztek, az RMDSZ jó eredménnyel zárt. Közben állandósult a vita Románia biztonságáról: drónok esnek le román területen, Bukarest egy Patriot rakétavédelmi rendszert adott át Ukrajnának.       

Klaus Iohannis „munkahely-keresésével” indult az év. Az államfő az Európai Unió valamelyik vezetői posztjáról álmodott, aztán pedig a NATO főtitkári pozícióját célozta meg. Igyekezete kudarccal zárult. Ugyanakkor jelen állás szerint jövő tavaszig a Cotroceni-palotában maradhat az érvénytelenített elnökválasztás következtében. 

A júniusi helyhatósági választások előtt ismét előkerült a magyarkártya.  Szatmárnémetiben a kampányban az etnikai kérdés is előtérbe került, de a végeredményre nem volt alapvető hatással. Az elemzők szerint sok román szavazó ma már elutasítja a magyarellenes hangnemet. A Románok Egyesüléséért Szövetség és a Nemzeti Liberális Párt szatmári választási együttműködése némileg meglepetést okozott.

A Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) nyíltan magyarellenes magatartása felbátorítja azokat, akik maguk is magyarellenesek, de eddig nem adtak teret nyilvánosan ezen nézeteiknek - fogalmazta meg a George Simion vezette párt egyik komoly veszélyét a társadalomra Benkő Erika jogvédő. Az általa vezetett Mikó Imre Jogvédelmi Szolgálat az Arany horizontok - Az AUR felemelkedése című dokumentumfilmben összegezte mindazt amit, a szélsőséges párt képvisel.  

Az önkormányzati választások egyik kiemelt helyszíne volt magyar szempontból Marosvásárhely. Az újrázni készülő Soós Zoltánnak hét ellenfele volt, köztük a korábbi polgármester, Dorin Florea. A városvezető magabiztos győzelmet aratott. Mint elmondta, idén nehezebb volt nyerni, mint négy évvel ezelőtt, mert nem csak a volt polgármester bábjával kellett megküzdeni, hanem magával az egykori polgármesterrel is. A város egyértelmű választ adott, nem kér ezekből - hangsúlyozta Soós Zoltán. 

A június 9-i európai parlamenti (EP-) választásokat a PSD és a PNL választási szövetsége nyerte, a szavazatok 48,55 százalékát szerezte meg. Az AUR a voksok 14,93 százalékát kapta. Mandátumokat szerzett az USR, a Népi Mozgalom Pártja és a Jobboldal Erejéből álló Egyesült Jobboldal Szövetség is. Az RMDSZ jelöltlistája a szavazatok 6,48 százalékát (két mandátum) szerezte meg. A SOS Románia ugyancsak két mandátummal lehet jelen az EP-ben. 

A román Legfelsőbb Védelmi Tanács június végén jóváhagyta, hogy Románia Ukrajnának adományozza egyik Patriot rakétaelhárító rendszerét. A testület az ukrajnai biztonsági helyzet rosszabbodására, a „civileket és energetikai infrastruktúrát érő masszív orosz támadásokra” hivatkozva, a NATO-szövetségesekkel egyeztetve hozta meg döntését. A  biztonságpolitikai szakértő szerint Romániának sokkal jobban kellett volna tárgyalnia az Egyesült Államokkal a Patriot átadásáról, hiszen az ország kiemelt erőfeszítéseket tesz ezzel a lépéssel, hiszen kevés légvédelmi rendszerrel rendelkezik és közel van a frontvonalhoz.

A júliusi tusnádfürdői szabadegyetemen többek között Valentin Stan történész, politikai elemző, újságíró is jelen volt. Szerinte a román kormány Európában azt csinálja, amit mindig is csinált: tökéletesen és azonnal végrehajt. Orbán nem ezt teszi - tette hozzá Valentin Stan. Az RMDSZ-ről azt mondta, a szövetség vékony jégen jár, hiszen miközben jó viszonyt ápol a magyar kormányfővel, a Fidesszel, addig kénytelen együttműködnie a bukaresti pártokkal is. 

Az elnökválasztás november 24-i első fordulójában óriási meglepetésre az előzetesen teljesen esélytelennek tartott Călin Georgescu végzett az élne.  A diaszpórában is a függetlenként induló jelölt nyert. Úgyszintén némi meglepetést okozott Elena Lasconi. Az USR jelöltje a második helyen zárta a megmérettetést, s bejutott a döntő menetbe, kevesebb mint háromezer szavazattal előzte meg Marcel Ciolacut. Egy feljelentés nyomán a voksokat újraszámolták, de a jelöltek sorrendje nem változott. 

Az elnökválasztás megdöbbentő eredménnyel zárult első fordulója után a fő kérdés az volt, hogyan befolyásolhatja ez az eredmény a vasárnapi parlamenti választást. A szociáldemokraták és a liberálisok körében lemondások sorozata zajlott le, ami hat nappal a parlamenti választások előtt nem megszokott dolog. Az elemzők úgy látták, Georgescu elsöprő sikere erősíteni fogja a szuverenista és nacionalista erőket, az AUR-t, s még inkább a Diana Șoșoacă nevével fémjelzett SOS Románia pártot.

A december 1-jei a parlamenti választások alkalmával az RMDSZ 6,4 százalékon végzett. A megmérettetést a PSD nyerte. A második legnagyobb támogatottsággal rendelkező párt a szélsőségesen magyarellenes AUR lett. A harmadik helyre a kisebbik kormánypárt, a PNL futott be, a negyedik pedig az USR lett. Bejutott a parlamentbe a Diana Șoșoacă nevével fémjelzett S.O.S. Románia és az elnökválasztás első fordulóját követően Călin Georgescu mögé beálló POT is. 

Miután az alkotmánybíróság két nappal az elnökválasztás második fordulója előtt érvénytelenítette a megmérettetést, Románia mély válságba került. Leghamarabb március végére várható az államfő személyéről szóló megmérettetés, amely lezárhatja a most kialakult káoszt. A kérdés most az, hogy tud-e egy olyan közös jelöltet találni az ultranacionalista táborral szemben álló koalíció, aki jó eséllyel indulhat a választáson. 

A szélsőséges politikai látványos megerősödése után számos kérdés merül fel a három párt politizálási stratégiájával kapcsolatban. Milyen együttműködés várható a látványosan megerősödött ultranacionalista, szélsőséges, magyarellenes pártok között a parlamentben? Szót ért-e az egymást sokszor válogatott sértegetésekkel illető George Simion és Diana Șoșoacă? Lesz-e közös elnökjelöltjük a jövő év első felében várható államfőválasztáson?  

16/9 vagy 1920x1080
CSAK SAJÁT

Kapcsolódók

Kimaradt?