Megnyerheti-e az elnökválasztást az eddig teljesen ismeretlen, rendszerellenes Călin Georgescu? Hogyan befolyásolhatja ez az eredmény a vasárnapi parlamenti választást? Létrejöhet-e többpárti – PSD, PNL, USR, RMDSZ – támogatás a progresszista Elena Lasconi mögött? Politikai elemzőt kérdeztünk. 

Mivel magyarázható Călin Georgescu első helye? – kérdeztük Szenkovics Dezsőt, a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem kolozsvári karának dékánját. Szerinte ahhoz, hogy erre a kérdésre alapos és kielégítő választ lehessen adni, el kell végezni a megfelelő elemzőmunkát, amire egyelőre még nem volt idő. 

„Néhány idevágó gondolat azért megfogalmazható. A közvéleménykutató intézetek szakemberei fel kell tegyék maguknak a kérdést, hogy miként mérték ennyire alul a jelöltet? Ennek a tévedésnek melyek az okai? Módszertani vagy más okokra vezethető vissza az, hogy ennyire benézték? Itt kell megjegyezni azt, hogy felmerülhet ugyanaz a helyzet, amellyel a 2016-os és 2024-es amerikai választásokon is szembesültünk: a szavazó a közvéleménykutatót megvezeti, mert a számára valamilyen okból szimpatikus, de a többség által démonizált, megvetett politikust nem meri felvállalni, azonban a szavazófülke magányában nyugodtan meghozza a döntést és teszi le a voksát arra a jelöltre, akivel leginkább rezonálni tud” – mondta az elemző.  

Protest szavazatok a hatalom ellen

Az egyetemi tanár szerint figyelembe véve, hogy eddig a Szociáldemokrata Párt (PSD) egyetlen államfőjelöltje sem gyűjtött be olyan kevés szavazatot, mint Marcel Ciolacu, ugyanakkor ő az első PSD-s elnökjelölt, aki nem jutott be a második fordulóba, Nicolae Ciucă pedig még a tíz százalékot sem érte el, mindössze az ötödik helyen végzett, az is kijelenthető: a Georgescura leadott szavazatok jelentős része a rendszer ellen szóló protest szavazat volt. 

„Ha abból a tényből indulunk ki, hogy Georgescu a diaszpórában is győzni tudott, a leadott szavazatoknak több mint negyven százalékát gyűjtötte be Nagy-Britanniában, Németországban, Spanyolországban, Franciaországban, Írországban és Olaszországban, megint csak a protest szavazatoknál lyukadunk ki, ugyanis az elvándorlásra kényszerült román állampolgárokkal – a választási kampányt leszámítva – a mindenkori román kormány nem igazán foglalkozik. Nem várható el, hogy azokra a politikai pártokra adják le a voksukat, akik miatt – legalábbis saját megélésük értelmében – arra kényszerültek, hogy elhagyják az országot” – érvelt Szenkovics Dezső.

Kapcsolódó

Székely István Gergő: Szembejött a valóság – neofasiszta és neoliberális jelölt méretkezik a második fordulóban

Két nagyon kemény alternatíva közül kell választani az államelnök-választások második fordulójában. 

államelnökválasztás 2024 elemzés Székely István Gergő Călin Georgescu

Hozzátette: felmerülhet az a lehetőség is, hogy a Nyugat-Európában hatalmon lévő szuverenista erőkből – lásd például Olaszország vagy Hollandia – kiindulva, azok intézkedéseit akár saját bőrükön megtapasztalva, a Georgescu féle vonalat nem tartották annyira veszélyesnek. Úgy vélte, az ilyen meggondolásból szavazó állampolgárok vannak vélhetően a legkevesebben.

Az egyetemi oktató fontosnak tartotta megjegyezni, hogy Georgescu nagyon tudatosan és okosan használta a közösségi médiumokat és az azok mögött megbújó algoritmusokat az egyszerű, hazafias, szuverenista, antiglobalista, nacionalista és sok esetben populista üzenetek célba juttatására. „Az általa gyártott tartalmakat sikerült eljuttatni olyan Facebook- és Whatsapp-csoportokba is, amelyeken keresztül nagy létszámú potenciális szavazót tudott elérni. Előszeretettel használta a ma már nagyon elterjedt és közkedvelt podcast műfaját is a saját üzeneteinek népszerűsítésében. Ez arra is rávilágított, hogy milyen hatalma van a közösségi médiának, ha valaki azt megfelelő tudás birtokában egy cél érdekében akarja ki- vagy felhasználni” – hangsúlyozta a politikai elemző. 

Mint mondta, a jobboldali erők fragmentáltsága, ami egyértelműen a szavazatok megoszlását eredményezte, szintén hozzájárult a végeredményhez. „Másrészt a Nordis-botrányként elhíresült ügy, amelyre a kampány alatt derült fény, és amelyet véleményem szerint Ciolacu a lehető legrosszabban kezelt, és Ludovic Orban utolsó előtti pillanatban történő visszalépése Elena Lasconi javára, jelentős mértékben járult hozzá ahhoz, hogy Ciolacu ne kerüljön be a második fordulóba” – tette hozzá Szenkovics Dezső.

Az egyetemi tanár szerint Georgescu sikeréhez – és egyben George Simion bukásához – jelentős mértékben járult hozzá az a tény is, hogy az államelnöki kampányban Simion mindvégig nagymértékben mellőzte a tőle megszokott szélsőjobbos retorikát, ami arra késztethette szavazóinak egy részét, hogy voksukkal Georgescut támogassák.

Előnybe kerülhet az AUR és az SOS Románia

Megkérdeztük azt is, hogyan befolyásolhatja ez az eredmény a vasárnapi parlamenti választást? Az elemző szerint nehéz ebben a pillanatban biztosat mondani, hiszen hétfőn a szociáldemokraták és a liberálisok körében is lemondások sorozata zajlott le, ami hat nappal a parlamenti választások előtt nem megszokott dolog. „Az viszont valószínűsíthető, hogy Georgescu elsöprő sikere erősíteni fogja a szuverenista és nacionalista erőket, a George Simion által vezetett Románok Egyesüléséért Szövetséget (AUR), s még inkább a Diana Șoșoacă nevével fémjelzett SOS Románia pártot” – mondta Szenkovics Dezső.

Hozzátette ugyanakkor, miután a Nemzeti Liberális Párt (PNL) élére kinevezett ideiglenes elnökség bejelentette, hogy az államelnöki választások második fordulójában mindenféle feltétel és egyezség nélkül Elena Lasconit támogatja, valamint az a tény, hogy a párt megbízott elnöke az az Ilie Bolojan lett, akinek a neve több alkalommal és több kontextusban is potenciális miniszterelnökként merült fel a kampányban, valószínűleg pozitív kihatással lesz a párt eredményére. 

Szerinte kérdés, hogy mi történik a szociáldemokraták háza táján, képesek lesznek-e a mozgósításra. „Arról nem szabad megfeledkezni ugyanis, hogy országos szinten a PSD-nek van a legtöbb polgármestere, városi és megyei tanácsosa, akik a mozgósításban jelentős szerepet tudnak vállalni. Továbbá valószínűnek tartom, hogy Elena Lasconi második körbe történő bekerülése pozitív kihatással lesz a Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) szereplésére is” – mondta az egyetemi tanár.  

Georgescu győzelmi esélyeire vonatkozó kérdésünkre a politikai elemző azt mondta: nonszensz a történtek után határozottan kijelenteni azt, hogy semmi esélye nincs. „Az valószínűsíthető, hogy szoros küzdelemre lehet számítani a két jelölt között, amelyben döntő szerepe két tényezőnek lehet: egyrészt mely pártok sorakoznak majd fel egyértelműen Lasconi, illetve Georgescu mellett, másrészt pedig milyen mértékben sikerül a saját szavazóbázisukat meggyőzni és a voks napján mobilizálni, mozgósítani” – hangsúlyozta.

Fontosnak tartotta hangsúlyozni: fennálhat egy olyan forgatókönyv lehetősége is, hogy Románia következő államelnökének személyéről a diaszpóra dönt, amennyiben az első fordulóhoz hasonló magas részvételi arány lesz a második fordulóban is. Úgy vélte, mindezekben a kérdésekben tisztábban fogunk látni a december 1-je utáni periódusban, amikor már ismertek lesznek a parlamenti választások eredményei is, illetve körvonalazódik, hogy a választási eredmények függvényében mely pártoknak lesz esélyük a kormányalakításra.

A politikában nem mindent a ráció vezérel

Megkérdeztük azt is, létrejöhet-e többpárti – PSD, PNL, USR, RMDSZ – támogatás a progresszista Lasconi mögött? Az egyetemi tanár szerint a józan ész azt diktálná, hogy ez most megszülessen. Hozzátette ugyanakkor: többször is láthattuk már, a politikában nem minden a józan ész, a ráció szerint történik, a politikai érdekek felülírják a racionális döntéseket. 

„Mindeddig annyit tudunk biztosan, hogy a saját pártját, az USR-t leszámítva, mindössze a PNL jelezte azt, mindenféle feltétel nélkül támogatja Lasconit, hogy Románia továbbra is a Nyugat, az euroatlanti szövetségi rendszer része maradhasson. Az RMDSZ ebben a kérdésben december 2-án, vagyis a parlamenti választások másnapján foglal állást, a PSD esetében pedig még azt sem lehet tudni, hogy ki vezeti a pártot. Határozott és egyértelmű állásfoglalás a szociáldemokraták részéről is csak december 1-je után várható” – mondta Szenkovics Dezső. 

Az elemző szerint, ha abból az előfeltevésből indulunk ki, hogy szoros eredmény várható a második fordulóban, akkor a kisebb parlamenti pártoknak is döntő szerepük lehet abban, ki lesz Románia elnöke az elkövetkező öt esztendőben.