Donald Trump esetében megvan a politikai akarat a tűzszünet és a béke elérésére, amelyről a Biden-adminisztráció alatt hallani sem lehetett, az Egyesült Államok pedig még mindig a világ vezető hatalma, így akaratának akár érvényt is tud szerezni - mondta a Maszolnak Szenkovics Dezső geopolitikai szakértő. Szerinte Románia számára nem hoz jelentős változást az elnökváltás, Magyarország, a magyar miniszterelnök viszont felértékelődhet Washingtonban.     

Mit jelent Trump visszatérése Romániának és Magyarországnak? - kérdeztük Szenkovics Dezsőtől, a Sapientia Erdélyi Tudományegyetem kolozsvári karának dékánjától. Szerinte Románia számára a kétoldalú kapcsolatok tekintetében a váltás nem fog jelentős változásokat okozni. 

„Ez annál is inkább valószínű, hogy az első elnöksége alatt is a román-amerikai viszonyok mind gazdasági, mind politikai tekintetben rendben voltak. Indirekt módon azonban úgy Romániára, mint Magyarországra, az Európai Unió tagországaira, Trump protekcionista gazdaságpolitikája és az ezzel járó magas vámok, a várhatóan hangsúlyos Kína-ellenesség okozhat gazdasági és pénzügyi problémákat. A régi-új amerikai elnök NATO-hoz való viszonyulása, miszerint ha a NATO-tagok elvárják a védelmet, a jelenleginél is nagyobb mértékben járuljanak hozzá a szövetség fenntartásához, úgyszintén generálhat további feszültségeket a szövetségen belül, amelynek a jelenlegi háborús helyzetben nemkívánatos következmény lehet” - mondta a szakértő. 

Jó viszony és kölcsönös tisztelet

Szenkovics Dezső szerint a Donald Trump és Orbán Viktor közötti jó viszony és kölcsönös tisztelet, Magyarország és a magyar kormány számára tartogathat fontos pozitív fejleményeket is. „Gondolok itt elsősorban arra, hogy David Pressman budapesti nagykövet várhatóan már a jövő év folyamán történő visszahívása jelentős mértékben csökkentheti a magyar kormány és annak miniszterelnöke irányába kifejtett folyamatos politikai nyomásgyakorlást, illetve normalizálhatja a két ország között politikai és diplomáciai viszonyokat” - mondta az egyetemi oktató.

Úgy véli, a két vezető közötti kiváló kapcsolat erősítheti Orbán Viktor politikai pozícióját és Magyarország súlyát az Európai Unióban és általában a nemzetközi porondon. „Elképzelhető egy olyan forgatókönyv is, miszerint az EU-val, a migrációval és egyéb, a republikánus színekben megválasztott elnök számára fontos kérdésekkel kapcsolatban meghozott amerikai döntéseket megelőzően, Trump a magyar miniszterelnökkel is egyeztetni fog az elkövetkező esztendőkben. De a kiváló személyes kapcsolatnak akár további pozitív gazdasági hatásai is lehetnek Magyarország számára, hisz az elmúlt négy esztendőben is az volt tapasztalható, hogy még a rossz politikai és diplomáciai viszonyok ellenére is az amerikai befektetések egy növekvő tendenciát mutattak” - fogalmazott Szenkovics Dezső. 

Megkérdeztük azt is, valóban sikerül-e békét, vagy legalább tűzszünetet elérnie Trumpnak az orosz-ukrán háborúban. A szakértő elmondta: ha abból indulunk ki, amit a háború kitörése után és a kampány alatt többször is hangoztatott, miszerint megválasztása esetén huszonnégy óra alatt elhozza a békét, azt kell feltételeznünk, hogy van egy határozott elképzelése, terve, stratégiája ezen a téren is. 

„De ami talán még ennél is fontosabb az az, hogy megvan az a politikai akarat, amelynek a középpontjában a tűzszünet és a béke áll, és amelyről a Biden-adminisztráció alatt nem igazán hallottunk. Az Egyesült Államok pedig még mindig a világ vezető hatalma, így akaratának akár érvényt is tud szerezni. A szándék és a stratégia meglétére enged az is következtetni, hogy Orbán Viktor legutóbbi Mar-a-Lagóban tett látogatását követően arról tájékoztatta a német kancellárt, a francia elnököt és az EU vezetőit, hogy mielőbb építsék ki az oroszokkal a kommunikációs csatornákat, mert ha Trump megnyeri az amerikai elnökválasztásokat, rövid időn belül elkezdődnek a békéről szóló tárgyalások, és nem lenne jó az EU számára, ha az Európa háború utáni biztonságáról szóló tárgyalások alkalmával az EU nem lenne jelen a tárgyalóasztalnál” - hangsúlyozta az egyetemi oktató.

Egy tűzszünet előkészítése is időt igényel

Szerinte a huszonnégy órát ez esetben metaforaként, a „lehető leghamarabb” értelmében, kell és lehet értelmezni. „És természetesen mindez nem jelenti azt sem, hogy a jövő év első negyedében biztosan és végérvényesen leáll az Ukrajna területén zajló öldöklés és pusztítás. Már egy tűzszünet is olyan garanciákat igényel mindkét harcoló fél részéről, amelyeknek a biztosítása előkészítést, tehát időt és bizalmat feltételez. A béketárgyalások pedig még ennél is sarkalatosabb kérdéseket vetnek fel, mint például az Oroszország által elfoglalt területek státusza vagy a békemegállapodás ratifikálása utáni Ukrajna status quo-ja, szuverenitásának és függetlenségének garanciái, hogy csak két legfontosabbat említsem” - mondta Szenkovics Dezső.

Kérdésünkre, hogy milyen geopolitikai mozgások várhatók Trump győzelme után, a szakértő az első és talán a legégetőbb változásnak az orosz-ukrán háború lezárása tett kísérleteket nevezte. „Ez azért is fontos, mert alapvetően ez a térség az Egyesült Államok számára messzemenően nem annyira fontos, mint a Közel-Kelet vagy Kína térsége, így Washington sem szeretné hosszú távon felaprózni kapacitásait ezen három nagyrégió között” - fogalmazott az egyetemi oktató. 

Kapcsolódó

Belső vizsgálat: kiderült, hogyan történhetett meg a Trump elleni első merényletkísérlet

A hatóságok közötti kommunikációs hiányosságokat állapított meg az amerikai Titkos Szolgálat belső vizsgálata a Donald Trump elleni első merényletkísérlet idején, ami lassította a beavatkozást. 

titkosszolgálat Amerika merényletkísérlet Donald Trump

KIemelt kérdésnek nevezte a Közel-Keleten zajló fegyveres konfliktusok rendezését és a Trump első elnöki mandátuma alatt elkezdett békefolyamat folytatását és konszolidációját. „Itt nagyon fontos lehet az, hogy Irán a legutóbbi izraeli légitámadásra ad-e bármiféle választ, és ha igen, az milyen típusú válasz lesz, milyen politikai, kinetikus hatása lesz Izraelre és a Közel-Keletre nézve. Egy izraeli stratégiai fontosságú célpontok ellen indított nagyméretű és eredményes légitámadás, vagy civil életeket követelő támadás esetében a térségbeli háborút ugyanis jelentős mértékben tovább eszkalálhatja, ami akár Irán megtámadását is eredményezheti” - jegyezte meg Szenkovics Dezső.  

A szakértő szerint az amerikai geopolitika fontos fókuszpontja továbbra is a ázsiai Csendes-óceáni térség, és ezen belül is Kína központú lesz. Úgy látja, ennek fényében tovább fog fejlődni az amerikai-indiai szövetség, annál is inkább, hogy Narendra Modi miniszterelnök és Donald Trump elnök ideológia tekintetben is igen közel állnak egymáshoz.