A megfigyelők, szakértők többsége szerint Kamala Harris nyerte a vitát, igaz némi műsorvezetői segítséggel, amennyiben az ABC műsorvezetői Donald Trumppal szemben sokkal kritikusabban léptek fel, mint Harrisszel szemben - mondta a Maszol megkeresésére Magyarics Tamás, a budapesti Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) professzora. Hozzátette: Harrisnek sikerült időnként Trumpot kizökkenteni, ami eleve a demokraták stratégiája volt.

Az Amerika-szakértő szerint Trump fő hibái a vitában „megszokottak” voltak: sokat csúsztatott, többször valótlanságot mondott. „Bár nem biztos, hogy minden néző tudta-e, hogy az amerikaiak 85 milliárd dollárnyi felszerelést hagytak hátra Afganisztánban, vagy csak 7,1 milliárd értékűt” - jegyezte meg Magyarics. Szerinte Trump ugyanakkor jól támadta Harrist, azaz a Biden adminisztráció gyenge pontjait, az illegális bevándorlás nem megfelelő kezelését, a magas inflációt, stb. 

„A volt elnök zárszavában hangsúlyozta, hogy Harris részese volt a Biden kormányzásnak és annak minden hibájáért ő is felelős” - emelte ki az ELTE professzora. Mint mondta, Harris jól érvelt, bár ő is túlzásokba esett többször, így például kijelentette, hogy a munkanélküliség Trump utolsó évében rosszabb volt, mint a nagy gazdasági világválság alatt. A szakértő a jelenlegi alelnök hibái között emlegette a testbeszédét, hogy gúnyosan mosolygott, fintorgott Trump válaszai alatt. „Ez Al Gore helyzetét sem javította a 2000-es elnökjelölti vita során” - emlékeztetett Magyarics Tamás.

Azon kérdésünkre, hogy változhat-e a potenciális szavazók véleménye a két jelöltről a vita következtében, az Amerika-szakértő a gyorsfelméréseket említette, melyek szerint alapvetően nem változott a véleményük. „A megkérdezettek mindössze négy százaléka válaszolta azt, hogy talán változtat az álláspontján. Ez azonban órákkal a vita után helyzet, későbbi felmérések mást is mutathatnak” - mondta Magyarics Tamás.

Kozma Klementina az MCC Geopolitikai Műhelyének kutatója a két elnökjelölt kedd esti televíziós vitáját értékelve a Híradónak úgy fogalmazott, hogy összességében Kamala Harris valamivel összeszedettebb benyomást keltett, de a kérdezők is úgy tették fel a kérdéseket, mintha kissé neki szerettek volna kedvezni. 

„Harris gyakran kikerülte a direkt válaszokat, és törekedett arra, hogy az amerikai választópolgárok lelki világára hasson. Kerülte az eldöntendő kérdéseket, nem mondott igent vagy nemet. Ehelyett gyakran terelte abba az irányba a beszélgetést, hogy az ő célja egységesíteni az amerikai népet, és nem megosztani – ellentétben Trumppal, aki folyton a különböző népcsoportokra és az általuk okozott problémákra mutogat. A demokrata jelölt és alelnök tudatosan kerülte, hogy fontos kérdésekre direkt válaszokat adjon. Kamala Harris arra is többször utalt, hogy novemberben az amerikai állampolgárok jövőjéről kell dönteni, nem a múltról. Harris azt is hangsúlyozta, számára fontosak a kisemberek, a középosztály, és az egyik legfontosabb célja, hogy támogassa a kisvállalkozásokat, valamint az új lakást vásárlókat. Azonban nem ment bele nagy ívű gazdasági kérdésekbe, például abba, hogy elképzelése szerint mi fogja mozgatni az amerikai gazdaságot, vagy az hol fog elhelyezkedni néhány év múlva a világgazdaságban” - mondta gyergyószentmiklósi származású elemző.

Szerinte Kamala Harris összeszedettebb volt, illetve ő tudott a direkt válaszokat kikerülve felelni több kérdésre. „Olykor sarokba tudta szorítani Donald Trumpot, aki kénytelen volt reaktív válaszokat adni. Jól eltalálta azokat a pontokat, amelyekkel Trumpot bosszantani tudta – például a 2021. januári, a Capitoliumnál történt események felemlegetése –, akár úgy is, hogy nem adott valós választ a kérdésekre. Donald Trump ezzel szemben érettebb politikus benyomását keltette, például, amikor azt vetette a demokraták szemére, hogy meg sem próbálták tárgyalásos úton rendezni sem az orosz, sem az izraeli konfliktust. Az Egyesült Államok nem folytatott aktív diplomáciát, párbeszédet a világpolitika többi fontos szereplőjével” - mondta Kozma Klementina.