Kézfogással kezdődött Philadelphiában Donald Trump és Kamala Harris első nyilvános vitája. Az ABC amerikai tévécsatorna által közvetített vitát nézők milliói nézték végig.

A romániai idő szerint hajnali négy órakor kezdődött 90 perces vitában a Republikánus és a Demokrata Párt elnökjelöltje többek között az amerikai gazdaság helyzetéről, a bevándorlásról, az izraeli és az ukrajnai háborúról mondta el véleményét.

A vita helyszínén nem volt közönség, a jelöltek pedig megegyeztek abban, hogy csak annak a mikrofonja lesz bekapcsolva aki éppen szót kap, számol be a Híradó.

Az esemény kulcsfontosságú volt a demokraták számára, az eredeti elnökjelöltjük, Joe Biden amerikai elnök ugyanis csúfosan leszerepelt a június végi televíziós vita során.

Amerikai megélhetés

Elsőként a megélhetési költségekről kérdezték az elnökjelölteket, számol be a Magyar Nemzet. A vitában Kamala Harris a középosztálybeli gyerekkorára hivatkozott, azt állította, hogy ő az egyetlen ember a színpadon, akinek van terve a középosztály felemelésére, mégpedig az, hogy „lehetőség gazdaságot” épít fel. Kiterjesztené a gyerekes családoknak járó adócsökkentést és adókedvezményt adna az induló kisvállalkozásoknak. Trumpot ellenben azzal vádolta, hogy ő a milliárdosok és a nagyvállalatok adóját csökkentené, valamint 20 százalékos forgalmi adót vezetne be a mindennapi árucikkekre.

Trump ezt azonnal cáfolta. A volt elnök viszont jelentős mértékű vámok bevezetéséről beszélt.

Más országok hetvenöt év után vissza fogják nekünk fizetni mindazt, amit a világért tettünk – fogalmazott a volt elnök, hozzátéve, hogy elnöki ciklusa alatt szintén voltak vámok, és ezek nem vezettek az infláció megugrásához. Most viszont „olyan infláció van, amilyet még nagyon kevesen láttak” – hívta fel a figyelmet Joe Biden amerikai elnök rossz gazdaságpolitikájának következményeire a politikus. Mint mondta, ez katasztrófa nem csupán a középosztály, de minden amerikai számára, ráadásul milliók özönlenek az Egyesült Államokba, akik elveszik a jelenleg az afroamerikaiak és a spanyolok által betöltött állásokat.

Orbán Viktor idézet

A vita egyik részében Donald Trump Orbán Viktort idézte. Orbán Viktor az egyik legnagyobb tiszteletnek örvend, erős embernek nevezik – mondta Trump, aki szerint Orbán kemény és okos ember. A republikánus politikus a vitában idézte a kormányfő korábbi kijelentéseit. Úgy fogalmazott: nem volt probléma a világban, amikor ő volt az elnök, Joe Biden jelenlegi elnököt pedig a republikánus elnökjelölt gyenge, szánalmas embernek nevezte.

Álláspontok a háborúkról

Az izraeli háborúval kapcsolatban Harris hangsúlyozta, hogy a háborúnak véget kell vetni. Tűzszünetre van szükség, és a túszokat ki kell szabadítani. Szorgalmazta a kétállami megoldást, és hangsúlyozta, hogy a palesztinok számára is „egyenlő mértékben” biztonságot kell teremteni, Gázát pedig újjá kell építeni. Viszont mindig megadja Izraelnek a segítséget az önvédelemhez, különösen Iránnal szemben. Trump szerint ha ő lenne az elnök, az izraeli konfliktusra nem is került volna sor, mint ahogy Oroszország ukrajnai inváziójára sem. A volt elnök elmondta, hogy reméli, hogy téved, de szerinte Izrael két év múlva már nem fog létezni. Hangsúlyozta, hogy Irán azért tudott ennyire megerősödni, mert a demokrata kormányzat eltörölte az ő elnöksége alatt hatályban lévő szankciókat. Ezért tudja Irán támogatni a Hamászt és a többi terrorszervezetet. Megválasztása esetén viszont gyorsan véget vet majd mind az izraeli, mind az ukrajnai háborúnak – ígérte Trump.

Az orosz-ukrán háborúval kapcsolatban Trumpnak azt a kérdést tették fel, hogy akarja-e, hogy Ukrajna győzzön. Azt akarom, hogy a háború véget érje – válaszolta Donald Trump, s elmondta, hogy szeretné megmenteni a feleslegesen feláldozott emberek életét. Hozzátette: Európa nem veszi ki arányosan a részét Ukrajna segélyezéséből, a Biden-kormányzat pedig nem vonja felelősségre ezért. Putyin és Zelenszkij őt tisztelik, Bident viszont nem. Ismét hangsúlyozta, hogy megválasztása esetén még a beiktatása előtt véget vet az orosz-ukrán háborúnak. A volt elnök szerint utódjának, Joe Bidennek fogalma sem volt, hogyan kellene beszélnie Putyinnal, nem tudta, hogy állítsa meg. A mostani helyzet pedig a harmadik világháborúhoz vezet.

Harris erre úgy reagált, hogy a háború 24 órán belüli befejezése valójában annak feladása lenne. Ötven országot hozott össze, hogy támogassák Ukrajnát az igazságos védekezésben, és Amerika segítségének hála Ukrajna „független és szabad ország”, ha viszont Trump lenne az elnök, „Putyin most Kijevben ülne”. Kifejtette, hogy Putyin terve „nem csak Ukrajnáról szól”, hanem további európai országok is veszélybe kerülhetnének, például Lengyelország.

Válaszában Trump ismét hangsúlyozta, hogy a háborúnak nem lett volna szabad elkezdődnie, és ez azért történt meg, mert Harrisék nem a megfelelő dolgokat mondták az orosz elnöknek. Egyúttal az amerikai történelem legrosszabb alelnökének nevezte Harrist.

Harris szerint ugyanakkor Amerikának olyan elnökre van szüksége, aki „megérti Amerika szerepének és felelősségének jelentőségét a stabilitás biztosításában” és kiáll az elveik mellett.