Egyre több szakértő számol azzal a lehetőséggel, hogy Oroszország megnyeri az orosz-ukrán háborút, vagy egyfajta befagyott konfliktus alakul ki. Már az is kérdéses, hogy a Kijev által követelt amerikai segítség meg tudja-e fordítani a fronton tapasztalható jelenlegi helyzetet. Ami Romániát illeti, miután a Fekete-tenger hadszíntérré változott, akár Konstanca is célponttá válhat, ha úgy alakul a helyzet.    

Az Ukrajnának szánt amerikai segítség elmaradása a háború megnyerését is jelentheti  Oroszország számára - írja elemző anyagában az amerikai  Háborús Tanulmányok Intézete. Az anyag arra is kitér, hogy oroz győzelem esetén Románia, Lengyelország, Magyarország és Szlovákia határai sem lesznek biztonságban. Közben az Európai Unió tagállamai a brüsszeli csúcstalálkozót követő szerdai zárónyilatkozatukban leszögetzék: „sürgősen, légvédelmi eszközök átadásával kell biztosítani Ukrajna védelmének megerősítését".

A kialakult helyzet kapcsán Szenkovics Dezső külpolitikai elemző, a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem kolozsvári karának dékánja a Maszolnak adott videóinterjújában arról beszélt, hogy az amerikai, nagyjából 60 milliárd dolláros segély - amennyiben azt a szenátus mégis jóváhagyja - aligha hozna fordulatot a fronton. „Az ukrán fél folyamatosan humán erőforrás problémákkal küzd. Látjuk az elképesztően megrázó jeleneteket az erőszakos sorozásokról, az elkeseredett harcot, amit az ukrán fiatalok, és most már sajnos kevésbé fiatalok is nap mint nap megvívnak a fronton” - fogalmazott az elemző. Elmondta: ezzel szemben a moszkvai terrortámadás után az orosz propaganda, fake news gyártásnak, félrevezetésnek köszönhetően igencsak megugrott a harci kedv. 

Íjgyártó István, a budapesti Magyar külügyi Intézet (MKI)  főtanácsadója, Magyarország egykori bukaresti, majd kijevi nagykövete úgy látja az Ukrajnával, az orosz-ukrán háborúval kapcsolatos nyugati hozzáállás változása annak is köszönhető, hogy a 2022-es év optimizmusa után – az ukrán győzelmek láttán sokan azt hitték, hogy ez a háború nagyon hamar le fog zárulni – a 2023-as év kijózanítóbb volt.

„Nem csak arról van szó, hogy nem következett be Oroszország összeomlása, hanem épp ellenkezőleg, sokkal magabiztosabban folyatta a háborút, a beígért ukrán sikerek pedig elmaradtak. Erre rátevődött, hogy a Nyugat mind katonai, mind anyagi értelemben forrásainak a határaihoz érkezett, kétségessé vált, hogyan tudja biztosítani a támogatást, ha még sokáig elhúzódik ez a háború. Egyféle befagyott konfliktus kezd körvonalazódni, ennek annyi előnye van, hogy belátható időn belül a vérengzés és a pusztítás valamennyire megszűnik, a bizonytalanság azonban továbbra is fennmarad” – mondta az MKI podcast interjújában a szakértő.

Romániát illetően az egykori diplomata kijelentette: azzal, hogy gyakorlatilag a határai mentén háború dúl, a Fekete-tenger hadszíntérré változott, a Krím Oroszországhoz került a dunai kikötők, Konstanca is célponttá válhat, ha úgy alakul a helyzet. „Érthető tehát, hogy ennek következtében a románok körében egyre inkább eluralkodóban a félelemérzet, hiszen Romániát komolyan fenyegetheti, hogy frontországgá válik ebben a konfliktusban. Ha Ukrajna meggyengül, akkor Moldova Köztársaság helyzete is kérdésessé válik, nem tudjuk, hogy a Dnyeszter-mentével mi lesz. Románia határai mentén a háborús konfliktus lehetősége tehát erőteljesen megnőtt, látjuk, már mindenféle átlövések is történtek. A román külpolitika óvatos, azon túl, hogy tiszteletreméltó segítséget biztosít Ukrajna számára, nagyon jól látja, hogy van különbség egy geostratégiailag felértékelt pillér és egy frontország között” - idézte a kolozsvári Szabadság Ijgyártó Istvánt.   

Szenkovics Dezső szerint a NATO irányába tett folyamatos román gesztusokkal, az északatlanti szövetség katonáinak nagy létszámú romániai jelenlétével Bukarest tulajdonképpen a gyenge lábakon álló nemzetbiztonságot próbálja ily módon erősíteni. „A 2014-es ukrajnai történések után érezhető volt a román külpolitikában, hogy elkezdődött egyfajta versenyfutás a NATO keleti szárnyán, leginkább Lengyelország és Románia között” – mondta a szakértő. 

Szerinte az ország területén lévő NATO-bázisok fejlesztésével, bővítésével, a külföldi katonák, vadászgépek állomásoztatásával, a különböző gesztusokkal a gyenge lábakon álló nemzetbiztonságot próbálják erősíteni. „Ennek vannak előnyei és hátrányai is. Előnye, hogy – bármennyire durván hangzik, amit mondok, s remélen, soha nem fog megtörténni – egy esetleges orosz támadás esetén nem mindegy, hogy az első katonai áldozatok között milyen arányban lesznek a románok, amerikai, britek, franciák” – fogalmazott Szenkovics Dezső. Mint mondta: ha az áldozatok között jelentős mértékben lesz külföldi állampolgárságú katona is, akkor – az 5. cikkely által rögzített kötelezettségen túl – másképp mozog az amerikai szenátus vagy a brit parlament, jóva gyorsabbak lesznek a reagálások. 

A külpolitikai elemző megemlítette azt is, hogy bár Romániának kiterjedt Fekete-tengeri partszakasza van, a román hadiflotta gyakorlatilag nem létezik, így úgyszintén fontos a külföldi jelenlét a térségben.