Rendkívül szoros népszavazási eredmény született a Moldovai Köztársaságban az Európai Unióhoz való csatlakozásról, csupán néhány ezren szavaztak többen az igenre, mint a nemre. Az elnökválasztás első fordulóját magabiztosan nyerte az újrázni kívánó Maia Sandu.

Míg a felmérések 55-60 százalékos támogatást jeleztek az uniós csatlakozásra, a vasárnapi, moldovai referendumon csak a külföldről érkező szavazatok hozták meg a fordulatot, így 51-49-es arányban győztek az igenek. A választóknak arra a kérdésre kellett válaszolniuk, hogy „támogatja-e a Moldovai Köztársaság alkotmányának módosítását az Európai Unióhoz való csatlakozás érdekében?” A népszavazást a hivatalban lévő államelnök, Maia Sandu pártja, a Cselekvés és Szolidaritás Párt kezdeményezte.

Miután az alaptörvény módosításáról van szó, a váratlanul szoros eredmény és az a tény, hogy a Moldova határain belül élők elutasították a kezdeményezést, s annak csupán a diaszpóra körében volt egyértelmű támogatottsága, kérdésessé teszi az alkotmány ilyen jellegű kiegészítését. 

A referendummal egyidejűleg elnökválasztást is tartottak vasárnap a Moldovai Köztársaságban. A második elnöki mandátumára pályázó Maia Sandu magabiztosan nyerte a megmérettetés első fordulóját, 42 százalékos eredményt ért el, ami hat százalékkal haladja meg a négy évvel ezelőtt elért támogatottságot. A két hét múlva esedékes döntő menetben az újrázni készülő államfő Alexandr Stoianoglo szocialista jelölttel mérkőzik meg. Az Oroszországgal, de az Európai Unióval is szoros kapcsolatokat szorgalmazó politikus több mint 26 százalékkal végzett a második helyen. 

A harmadik helyre befutó Renato Usatâi (közel 14 százalék) ugyancsak Sandu ellenzékéhez tartozik, ahogyan a negyedik Irina Vlah (5,5 százalék) is. Ez azt jelenti, hogy a döntő ütközetben jóval szorosabb versenyre lehet számítani, mint azt az első forduló eredményei jelzik. Ráadásul a referendum szoros végeredménye mozgósíthatja a nyugati sajtó által oroszbarát jelzővel illetett szavazókat.

Vladimir Ionaş politikai elemző arra hívta fel a figyelmet, hogy az uniós csatlakozást elutasító tábor elhibázott stratégiával kezelte a referendumot, mivel az elején a bojkottot támogatta. Később megváltoztatta ugyan, már az elutasító voks mellett kampányoltak, de több mint százezer szavazó nem vett részt a népszavazáson, holott döntően befolyásolhatták volna a végeredményt.   

„Amikor az érzelmek túlságosan erősek, szükség van egy-egy hidegzuhanyra: remélem, mindenki tisztában van azzal, hogy a referendum egy kudrac volt, nemde? Következik egy elnökválasztási második forduló, amely az orosz befolyásoltságú oldalnak mindent vagy semmit kérdés lesz. Remélem, hogy azok a fiúk és lányok, akik jó pénzért tanácsokat osztogatnak Chișinăuban, tisztában vannak a helyzettel” – fogalmazott Facebook-bejegyzésében Vladimir Ionaş. 

Maia Sandu államfő egyébként vasárnap arról beszélt, hogy választási csalások történtek ellenzéki oldalról. Hasonló vádakat fogalmazott meg a hatalom irányába az ellenzék is. Bendarzsevszkij Anton elemző szerint a végeredmények ismeretében megállapítható: valószínűleg hiba volt Moldova EU-csatlakozását referendumra vinni.

„Moszkva nem hagyta annyiban, és masszív befolyásolási kampányba kezdett: az információs gépezete által és sok-sok pénz segítségével. A moldáv hatóságok szerint Oroszország mintegy 300 ezer szavazatot vásárolt meg, több millió dollárt költve különböző proxikon keresztül. Márpedig 300 ezer ember Moldova viszonylatában rengeteg. Az ország mintegy 2,5 milliós lakosságából 1,8 millióan jogosultak választásra, vagyis a moldáv hatóságok szerint a szavazatok 17 százalékát próbálta megvásárolni Moszkva közvetlenül” – írta Facebook-bejegyzésében a budapesti Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány szakmai igazgatója. 

Az elemző úgy véli, a szoros végeredmény után nagyon nehéz továbblépni az uniós csatlakozás kérdésében. „Akkor most elegendő-e ez a 0,06%-os különbség, hogy az ország jövőjét és kurzusát befolyásolja? Lehet-e az ország sorsára meghatározó kérdésben dönteni, amikor a lakosság ennyire megosztott, és lényegében két azonos méretű táborra szakadt?” – tette fel a kérdést Bendarzsevszkj Anton. Szerinte „ilyen ez, amikor a demokrácia gyengeségeit kihasználva egy idegen hatalom avatkozik be a választások menetébe, mert egyébként minden eszköze, pénze, lehetősége megvan hozzá”.