banner_066Zffpe_maszol_6fel_rmdsz-02.png
banner_VnNOCp39_maszol_6fel_rmdsz-01.png

Éleződik Moldova viszonya Moszkvával, a NATO-főtitkár orosz kivonulást sürget Transznisztriából

Ismét nő a feszültség a Moldovai Köztársaság és Oroszország között, miután a chişinăui vezetés az utóbbi időben több olyan lépést is tett, amely elégedetlenséget váltott ki Moszkvában. Közben Jens Stoltenberg NATO-főtitkár a Transznisztriában békefenntartói megbízással állomásozó   csapatok kivonására szólított fel Oroszországot.       

Oroszország ellenséges lépésnek tartja a Moldovai Köztársaság döntését, hogy kevéssel a helyhatósági választások előtt huszonkét orosz nyelvű portált blokkolt. „Egy ilyen nyíltan ellenséges lépés újabb példáját képezi a  chişinăui vezetés irracionális, oroszellenes politikájának” – jelentette ki a moszkvai külügyi tárca szóvivője szerdán. Marija Zaharova elítélte, hogy a moldovai hatóságok elérhetetlenné tették az orosz közszolgálati csatornákat, többek között az NYV, a Vesti és az RT weboldalait is.

 „Az orosz nyelvű információs csatornákhoz való hozzáférés megakadályozásával a moldovai hatóságok súlyosan sértik a véleménynyilvánítás szabadságát és az állampolgárok jogát az orosz nyelvű információhoz, miközben a moldovaiak túlnyomó többsége tud oroszul” – mondta Zaharova. Mint fogalmazott, Chişinău számára nem a moldovai nép érdekei képviselete az elsődleges, hanem a nyugati szponzorok által diktált russzofób irány. A Moldovai Köztársaságban november 5-én önkormányzati választásokat tartanak, s különösen nagy a tétje a chisinaui polgármester-választásnak.

A moldovai kormány kedden döntött több orosz internetes portál elérhetetlenné tételéről. A döntés indoklásaként azt közölték, hogy az érintett portálok „információs háborút” folytattak Moldova ellen. A Moldovai Köztársaság és Oroszország viszonya nem sokkal az ukrajnai háború kirobbanását követően romlott meg, miután Maia Sandu moldovai elnök azzal vádolta meg Moszkvát, hogy destabilizálási céllal puccsot készített elő országának kormánya ellen. Oroszország tagadta ezt, és oroszellenességgel vádolta meg a moldovai vezetést. A chişinăui kormány tavaly júniusban korlátozta első ízben a területén fogható orosz tévéállomások elérhetőségét.

Moldovai katonák Fotó: Maia Sandu Facebook oldala

Moldovában egyébként szerdán megkezdődött a moldovai és az amerikai hadsereg Aurochs Partner-2023 fedőnevű közös hadgyakorlata, amely  október 30-ig tart a Decebal repülőezred katonai gyakorlóterén, a Bălți város melletti Mărculești településen. Idén már hét hadgyakorlatot tartottak Moldova területén, amelynek alkotmánya semlegességet ír elő, és ezek közül több a Moldovai Köztársaságot és a szakadár, többségében oroszajkúak lakta Transznisztriát elválasztó, orosz békefenntartók által őrzött biztonsági övezet közelében zajlott. A csütörtökön Chişinăuban tárgyaló Jens Stoltenberg NATO-főtitkár azt kérte Moszkvától, hogy vonja vissza a Transznisztriában állomásozó csapatait. Mint mondta, az észak-atlanti katonai szövetség támogatja Moldova szuverenitását és területi egységét. 

Az 1990-es évek elején alacsony intenzitású konfliktus zajlott a moldovai fegyveres erők és a Dnyeszter folyón túli orosz ajkú szeparatisták közt. Utóbbiakat Oroszország, de Ukrajna is támogatta. A konfliktus eredménye tűzszünet lett 1992-ben, melyet az orosz haderő körülbelül ezerötszáz „békefenntartóval” a mai napig „ellenőriz”. Transznisztriában tavaly a legmagasabb fokú készültséget vezették be, miután – állítólag ukrajnai hátterű – ismeretlen elkövetők több helyen is robbantottak. Kijevből cáfolták a tiraspoli gyanúsítást.

Közben vallási vonalon is kiéleződött a feszültség. Vladimir metropolita, a Moldovai Ortodox Egyház vezetője oguanis közölte: elszakadna az Orosz Ortodox Egyháztól. Egyebek mellett arra hivatkozott, hogy az „orosz világ" idegen Moldovától. 

16/9 vagy 1920x1080
CSAK SAJÁT
banner_Os8CxLFO_KUK_Webbanner_970x250_ANIM.gif
banner_9y4hN5Rx_KUK_Webbanner_728x90_ANIM.gif

Kapcsolódók

Kimaradt?