Moldova pusztulását említette egy orosz parlamenti képviselő, miután Maia Sandu elnök az ország esetleges NATO-csatlakozására utaló kijelentést tett. A chișinăui kormány védelmi minisztere igyekezett tompítani az államfői kijelentést. A moldovaiak többsége egyébként nem támogatja a NATO-tagságot.

Két orosz parlamenti képviselő is éles hangnemben reagált Maia Sandu moldovai államfő minapi interjújában tett kijelentésére, miszerint Chișinăuban vita zajlik az ország alkotmányban rögzített semleges státusának feladásáról. „Moldova mostanában egy sor döntésével megharagított minket” – jelentette ki Szvetlana Jurova, a Vlagyimir Putyin elnök pártjaként ismert Egységes Oroszország politikusa. A moszkvai parlament külügyi bizottságának első alelnöke a Vedomoszty című lapnak azt mondta, reméli, hogy az orosz külügyminisztérium megfelelő módon reagál majd Maia Sandu kijelentéseire.

Ennél jóval radikálisabban nyilatkozott Leonyid Kalasnyikov. Az orosz törvényhozás képviselője szerint a NATO-csatlakozás Moldova pusztulásához vezethet. „Ha Moldova el akarja pusztítani saját államát, annak ez a legjobb módja. Amennyiben azt gondolják, hogy Finnországhoz vagy Svédországhoz hasonlóan, titokban, gyorsan, a helyzetet kihasználva csatlakozhatnak a NATO-hoz, és ennek semmiféle következménye sem lesz, akkor emlékeztetném őket valamire: Finnországnak két hivatalos nyelve van, és tiszteli a népét. Nekik (Moldovának – szerk. megj.) ott van Gagauzia, valamint Transznisztria, amelynek orosz ajkú lakossága van, és amely már régen, az 1990-es évek elején kifejezte akaratát” – mondta Kalasnyikov a Vedomosztynak. A több volt szovjet tagköztársaságot tömörítő Független Államok Közösségével foglalkozó parlamenti bizottság kommunista párti elnöke kihangsúlyozta: Moldova esetleges NATO-csatlakozása veszélyt jelent az Orosz Föderáció biztonságára, ezért Oroszország elutasítóan reagálna egy ilyen lépésre.

Maia Sandu moldovai elnök a Brüsszelben szerkesztett Politicónak adott minapi interjúban arról beszélt, hogy az ukrajnai háború kapcsán „komoly vita” zajlik Chișinăuban az alkotmányban rögzített semlegességről, valamint egy „szélesebb katonai szövetséghez” való csatlakozás lehetőségéről. Az államfő ugyanakkor kerülte a NATO említését. „Most komoly vita folyik (…) arról, hogy képesek vagyunk-e megvédeni magunkat, egyedül is meg tudjuk ezt oldani, vagy csak egy nagyobb szövetség részeként” – nyilatkozta. Mint fogalmazott: ha egy adott ponton a nemzet arra a következtetésre jut, hogy megváltoztatná a semleges státust, akkor annak megvalósítása egy demokratikus folyamatként fog megtörténni. Maia Sandu szerint országa a propaganda és dezinformáció révén kitett az orosz hibrid háborúnak, egyelőre azonban nincs katonai fenyegetés Moldovával szemben.

A brüsszeli lap cikkében megjegyzi: Moldova ugyan nem tagja a NATO-nak, de együttműködik a szervezettel, és szerepet vállal a NATO koszovói békefenntartó erőinek erősítésében. Nicu Popescu moldovai külügyminiszter részt vett a decemberi, bukaresti NATO-egyeztetésen, ez volt az első alkalom, hogy a chișinăui diplomácia vezetője részt vesz az észak-atlanti katonai szövetség miniszteri találkozóján. A Politico megjegyzi: a Moldovai Köztársaság integrációjának legnyilvánvalóbb akadálya az orosz katonák jelenléte az ország területén, a szakadár Transznisztriában. Moldovának ügyesen kell lavíroznia: egyrészt megtartani a Nyugat- és EU-párti irányt, másrészt kerülni az Oroszországgal való viszony túlzott elmérgesedését – teszi hozzá a lap.

Anatolie Nosatîi moldovai védelmi miniszter a Sandu-interjú után igyekezett tompítani az államfői álláspontot. A tárcavezető kijelentette: a Moldovai Köztársaság nincs felkészülve a NATO-csatlakozásra, a semleges státus felülvizsgálatát pedig a politikusok a „polgárok véleményének tiszteletben tartásával” kell meglépjék. Nosatîi elmondta azt is, hogy a moldovai hadsereg 6500 professzionális katonából, illetve évente mintegy kétezer sorkatonából áll, ami nemcsak egy esetleges NATO-csatlakozáshoz, de a Moldova határainál zajló háborús helyzethez is kevés.

A legfrissebb felmérés szerint a megkérdezett moldovaiak rendkívül megosztottak abban a kérdésben, hogy megvédi-e az országot egy külső agressziótól a semleges státus. Jóval tisztább a kép, ami a NATO-tagságot illeti: a többség (54,5 százalék) elutasítja Moldova csatlakozását a katonai szövetséghez. Bár 51 százalékkal még mindig többségi támogatást élvez, az utóbbi időben csökkent az európai uniós integráció mellett elkötelezettek aránya. Immár harminc százaléknyian ellenzik nyíltan az EU-csatlakozást. A közvélemény-kutatás adatai szerint a moldovaiakat a magas árak és az elszegényedés jobban aggasztja, mint a térségbeli háború.