A következő hónapok várhatóan nem a béketárgyalásokról, hanem a harcok intenzitásáról fognak szólni, Ukrajna újabb ellentámadásra, Oroszország pedig a kudarcsorozat megfordítására készül – így vázolták az új év várható harci fejleményeit a téma Maszolnak nyilatkozó szakértői. Szerintük az év végéig garantált az európai és amerikai támogatás Kijevnek, ami egyfajta garancia az elhúzódó háborúra, miközben Ukrajna pusztul, Oroszország pedig gyengül.

Mi várható az ukrajnai háború terén 2023-ban? Változhat-e Oroszország stratégiája? Mire számíthatunk az Európai Unió és az Egyesült Államok részéről? Van-e esély arra, hogy az év folyamán közelebb kerüljünk a béketárgyalásokhoz? Ezekkel a kérdésekkel kerestük meg a téma, illetve Oroszország és Ukrajna politikai, társadalmi történéseinek két ismert szakértőjét.

Bendarzsevszkij Antont, a budapesti Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány szakmai igazgatója szerint a következő hónapok várhatóan nem a béketárgyalásokról fognak szólni, hanem a harcok intenzitásáról. „A felek megpróbálnak a rendelkezésre álló eszközök által stratégiai előnyre szert tett tenni a következő időszakban: Ukrajna utoljára november elején folytatott aktív hadműveleteket az ellentámadási kampány keretében. Akkor előbb a harkivi megyét sikerült teljes egészében felszabadítani, majd a luhanszki területeknek egy részét is. Később ügyes taktikával a herszoni megye Dnyeperen túli jobb partját is felszabadították. Azóta egyfajta operatív csend van Ukrajna részéről, az orosz támadások ellen védekeznek, de nem támadnak. Hasonló állapotot látunk most, mint a nyári hónapok folyamán” – mondta a fehérorosz származású, Magyarországon élő szakértő.

Úgy látja, Kijev nem ül tétlenül, egy újabb ellentámadás előkészítése zajlik az emberi erőtartalékok képzésével, illetve a haditechnika előkészítésével. A legtöbb elemző Zaporizsje környékére várja az újabb ukrán ellentámadást, katonai szempontból egy ott elvégzett, sikeres műveleteknek komoly eredménye lenne. Azonban minden valószínűség szerint az oroszok is felkészülten várják ezt a támadást. „Nem ül tétlenül Oroszország sem. A szeptemberben meghirdetett mobilizáció keretében 60–70 ezer fő már az első hetekben a frontra került, a védelem stabilizálása érdekében. Azonban a mobilizált erő zöme azóta katonai felkészítésen esett át, és valamikor decemberre lett bevethető állapotban. Biztosak lehetünk benne, hogy az elmúlt hónapokban folytatódó katonai kudarcsorozatot Moszkva meg akarja fordítani, és eredményeket elérni. Az orosz katonai célok minimuma Donbasz – vagyis az ukrán luhanszki és donyecki megyék – elfoglalása, így az orosz intenzív támadás várhatóan ezen a két területen indulhat meg” – fogalmazott lapunknak az elemző. Hozzátette: Kijev január végére, február elejére teszi az orosz támadás valószínűségét. Fennáll a Belarusz felőli invázió esélye is, de ez továbbra is csekély, a fenyegetés inkább csak az ukrán erők lekötését szolgálja.

Bendarzsevszkij Anton azt is elmondta, hogy az év végéig garantált az európai és amerikai támogatás Ukrajnának. „Washingtoni egy 44 milliárd dolláros csomagot fogadott el Kijev számára. Ezzel a támogatással az ukrán költségvetés is működőképes marad, és a fegyverek ellátása is egy bizonyos szinten biztosítva marad. Ukrajna szerint ennél többre van szüksége az ország területének a sikeres visszaszerzéséhez, de ahogy említettem, a már elfogadott csomagok egyfajta minimumot jelentenek, és biztosítják a működést és a védelmet, de ennél várhatóan jóval több támogatás fog érkezni. A Patriot rendszernek a decemberben bejelentett átadása például egy újabb kaput nyitott meg: korábban Washington elzárkózott az egyik legfejlettebb légvédelmi technológiája átadásától. A lépés szimbolikus, és megnyitja az utat más fejlett katonai rendszerek átadása előtt” – vázolta a várható történéseket  a szakértő.

Az elemző nem zárja ki ugyanakkor, hogy az év végéig a háború ezen szakaszára pont kerül: a most várható újabb komolyabb harcok lefolytatása után a felek kimerülhetnek, a nehéztüzérségi rendszerekben és lőszerekben mindenképpen hiánnyal lehet számolni. „Oroszországban továbbá 2024-ben elnökválasztások lesznek, és Putyin megpróbálja majd a konfliktust lezárni még a választások előtt. A tárgyalások lehetősége azonban 2023 nyara előtt nemigen látható, utána pedig a felek kimerültségétől és a harcok eredményétől fog függeni” – mondta a Maszolnak Bendarzsevszkij Anton.

Stier Gábor, a szláv világot jól ismerő külpolitikai újságíró szerint jelenleg patthelyzet van a frontokon, amelyből mindegyik fél ki akar mozdulni. „Ez a tél mindenek előtt abból a szempontból fontos, hogy melyik oldal tudja átvenni a kezdeményezést. Ezért mind az ukránok, mind pedig az oroszok nagyszabású támadásra készülnek. Ezt egyelőre akadályozza a váratlanul meleg tél, jelenleg a térségben plusz 10 fok a hőmérséklet, így a laza talajon nem tud a nehéztechnika mozogni. De még a 300 ezer orosz mozgósítottak is csak legfeljebb a fele érkezett a frontra. Ha lefagy a föld, akkor az ukránok Zaporizzsja irányából Melitopol, Bergyjanszk, Mariupol irányában támadhatnak, és így elvágnák a Krím és a Donbassz közötti szárazföldi összeköttetést. Ha ez sikerülne, az orosz stratégiai vereség lenne, azonban nem látszik komoly esély az áttörésre. Mozgolódnak az ukránok a luhanszki front északi részén, Kremennajánál is, és nem tettek le arról, hogy Liszicsanszk irányában betörjenek a szakadár köztársaságba. Így további szakaszon vennék át az ellenőrzést az orosz határon, és elvágnák ebből az irányból a Donbassz utánpótlását” – foglalta össze a várható fejleményeket a Moszkvatér.com portál főszerkesztője.

Úgy látja, az oroszok törekvéseinek középpontjában a Donbassz áll, és Luhanszk után Donyeck megye felett is átvennék a teljes ellenőrzést. Itt most Bahmut/Artyjomovszk körül folynak a harcok, ahol a Wagner csoport alakulatai házról házra nyomulnak előre. Mint mondta, folyamatosan érkezik ide az ukrán erősítés, ez mintegy 30 ezer katonát köt le és lehetetlenné teszi máshol az előrenyomulást. „A fontos logisztikai központ elfoglalása után az oroszok előtt megnyílna a Kramatorsz-Szlovjanszk vonal felé az út, és e vonal áttörése a Donbassz teljes ellenőrzését jelentené. Várható orosz offenzíva az ukrán front széthúzására, az erők lekötésére észak és kelet felől is. A legnagyobb esély erre Szumi és Csernyigov megyék felől van, és a harkivi fronton ősszel feladott területek felé nyomulnának előre” – összegzett Stier Gábor.

Ami az orosz stratégia esetleges változását illeti, a szakértő szerint mindenképpen nagyobb offenzíva, s ezzel a kezdeményezés átvétele a cél, hiszen a kritikus infrastruktúra bénításával, rombolásával önmagában nem lehet területet foglalni, ez pedig már a minimális célok eléréséhez is elkerülhetetlen. „Az oroszok továbbra sem sietnek, védik az élőerőt, és a felőrlésre helyezik a hangsúlyt. Az atomfegyver bevetésére nem számítok. Ugyanakkor egyre kevésbé kerülhetik meg, hogy úgy viselkedjenek, mint egy háborúban. Ezt eddig politikai okokól igyekeztek elkerülni. A belső nyomás azonban mindenképpen az intenzívebb hadviselés felé löki a Kremlt. Közben folyik a hibák korrigálása – ebből eddig túl sok volt –, és Szurovikin kinevezésével várhatóan összeszedettebb lesz a hadsereg, amely gyengébb, mint amilyennek korábban mutatta magát, de erősebb, mint amilyennek most a Nyugat beállítja” – mondta az elemző.

Stier Gábor szerint a Nyugat továbbra is teljes erővel támogatja Ukrajnát, mert nagyon jól tudja, hogy enélkül gyorsan véget érne a háború. „Amerika elkötelezett a fegyverszállításokban, Európa tartalékai azonban kifogyóban vannak. Mindezek következtében a proxy háború egyre inkább közvetlenné válik, ám a nyílt beavatkozást, a NATO és Oroszország ütközését igyekeznek elkerülni” – véli a főszerkesztő. Úgy látja, a béke még messze van, egyelőre erre egyik oldal sem kész. „Ahhoz, hogy leüljenek tárgyalni, egyik oldalnak eladható győzelmet kellene felmutatni. A jelenlegi patthelyzetben nincs miről tárgyalni. Közelebb akkor kerülnénk a tárgyalásokhoz, ha például az oroszok áttörnék a Donbasszban a frontot vagy az ukránok Melitopol irányában elérnék az Azovi-tengert. Az előbbire van nagyobb esély, így paradox módon az orosz sikerek vihetnek közelebb a tűzszünethez. Ami persze még messze van a békétől. Elhúzódó háborúra számítok” – mondta Stier Gábor. Hozzátette ugyanakkor, hogy mindkét fel érdekelt lenne a békében, hiszen Ukrajna pusztul, Oroszország pedig gyengül, és a háború elhúzódása rontja az esélyeit globális céljai elérésében.