Az Oroszországgal folytatott tárgyalások második fordulója nem hozott áttörést, de előzetes megállapodás született humanitárius folyosók létrehozásáról – közölte csütörtökön Mihajlo Podoljak, az ukrán elnök tanácsadója a két fél között Fehéroroszországban, a lengyel határ közelében tartott tárgyalások második fordulója után. 

„A tárgyalások második fordulója véget ért. Sajnos, Ukrajna még nem számolhat be eredményekről. Csak a humanitárius folyosók megszervezésében van megoldás” – írta az ukrán küldöttségben részt vevő tanácsadó a Twitter-oldalán.

Podoljak közölte: a felek részletesen megvitatták a humanitárius kérdéseket, mivel sok város van jelenleg körülzárva. A tanácsadó aggodalmát fejezte ki az élelmiszer- és gyógyszerellátással, valamint az evakuálási lehetőségekkel kapcsolatos drámai helyzet miatt.

A Fehér Ház szerint Biden nem tervez tárgyalni Putyinnal

Egyelőre nem terveznek találkozót vagy telefonbeszélgetést Joe Biden amerikai és Vlagyimir Putyin orosz elnök között – mondta Jen Psaki, a Fehér Ház sajtótitkára, aki szerint ennek „most nincs itt az ideje”.

„Nem tervezünk találkozót vagy telefonbeszélgetést közöttük. Az elnök (Joe Biden – szerk. megj.) nagyon világosan fogalmazott erről. De ezeket a megbeszéléseket belsőleg fogjuk lefolytatni, és minden tényezőt mérlegelni fogunk” – mondta Psaki csütörtökön a CNN szerint.

Arra a kérdésre, hogy van-e olyan helyzet, amelyben Biden találkozna Putyinnal, ha az orosz csapatok Ukrajnában maradnak, Psaki azt mondta: „Jelenleg egy szuverén országot szállnak meg. Soha nem vesszük le az asztalról a diplomáciai megoldásokat, de ismétlem, a találkozónak most nincs itt az ideje.”

Zelenszkij: „Találkozzunk, nem harapok!” – az ukrán elnök közvetlenül Putyinnal akar tárgyalni

„Találkozzunk, nem harapok!” – fogalmazott Volodimir Zelenszkij ukrán elnök Vlagyimir Putyin orosz elnöknek címezve az AP amerikai hírügynökség tudósítása szerint a külföldi újságíróknak tartott csütörtöki kijevi sajtókonferenciáján a Híradó.hu szerint.

Zelenszkij azt hangoztatta, hogy közvetlenül Vlagyimir Putyinnal szeretne tárgyalni, mert úgy véli, ez az egyetlen módja, hogy leállítsák a háborút. „Nem én akarok beszélni Putyinnal, beszélnem kell vele, az egész világnak beszélnie kell vele, mert ez az egyetlen módja annak, hogy megállítsuk ezt a háborút” – fejtette ki Zelenszkij a külföldi újságíróknak. Hozzátette: nyitott arra, hogy minden kérdést megvitasson Putyinnal.

Összesen 33 halálos áldozata van a csernyihivi bombatámadásnak

Az ukrán mentőszolgálat tájékoztatása szerint, legalább 33 civil meghalt egy orosz rakétatámadás után Csernyihivben. „A mentési munkálatok folyamatban vannak” – tették hozzá, de nem pontosították, hogy hol történt a támadás.

A helyi sajtó szerint a közelben több iskola, óvoda és egy kórház is van.

Vlagyimir Putyin orosz államfő csütörtökön kijelentette, hogy Oroszország „katonai művelete” Ukrajnában a tervek szerint halad, és az orosz katonák „igazi hősökként” viselkednek – adta hírül a Hotnews.

„A különleges katonai műveletet szigorúan az ütemtervnek, a tervnek megfelelően hajtjuk végre” – jelentette ki Vlagyimir Putyin az ukrajnai invázió nyolcadik napján, az orosz biztonsági tanács ülése után az orosz nemzeti televízióban. „Minden feladatot sikeresen teljesítettünk” – mondta.

Az ukrán elnök szerint Putyin nem elégszik majd meg a hazája elfoglalásával, s ezt a véleményt több európai politikus is osztja.

Oroszország célja az egykori Szovjetunió befolyási övezetének a helyreállítása Európában, véli Volodimir Zelenszkij ukrán államfő. „Ha mi eltűnünk, amitől az Isten mentsen meg, következik majd Lettország, Észtország, Litvánia stb. … Egészen a berlini falig, higgyenek nekem” – mondta az elnök a Nyugatnak címzett üzenetében.

Zelenszkij azt szeretné, ha a nyugati hatalmak repülési tilalmi övezetnek nyilvánítanák Ukrajna légterét. „És ha nektek nincs erőtök lezárni az eget, akkor adjátok ide nekem a repülőket” – tette hozzá a politikus.

Az ukrán és az orosz delegáció, amely csütörtökön Fehéroroszországban találkozott immár második alkalommal a béketárgyalás céljából, megállapodott abban, hogy az elkövetkező időszakban folytatják a tárgyalásokat és humanitárius folyosókat alakítanak ki – idézte a Reuters az ukrán delegáció egyik tagját.

Mihailo Podoliak elnöki tanácsadó, az ukrán delegáció tagja a tárgyalások végén a Twitteren közölte:

„A tárgyalások második ülése véget ért. Sajnos még mindig nem kaptuk meg a várt eredményeket Ukrajna esetében. Csak a humanitárius folyosók megszervezésére vonatkozó megoldásról született megállapodás."

The second round of negotiations is over. Unfortunately, the results Ukraine needs are not yet achieved. There is a solution only for the organization of humanitarian corridors... pic.twitter.com/0vS72cwYSX

— Михайло Подоляк (@Podolyak_M) March 3, 2022

Légifelvételek készültek a Kijev melletti Borodyankában történt pusztításról

BBC показала снятые с беспилотника кадры разрушений в Бородянке Киевской области, где несколько дней шли бои: pic.twitter.com/h2dW74CWH3

— The Insider (@the_ins_ru) March 3, 2022

Hatalmas robbanás hallatszott helyszíni beszámolók szerint szerda este Kijevben, a Déli Pályaudvar és az Ibis szálloda közelében, amelyektől nem messze az ukrán védelmi minisztérium épülete is található. Volodimir Zelenszkij elnök hivatala azt közölte az AP hírügynökséggel, hogy rakétacsapás történt.

Anton Herascsenko, a belügyminiszter tanácsadója internetes bejegyzésében később pontosította a korábbi közlést, mondván, hogy nem célzott csapásról van szó, hanem egy, az ukrán légvédelem által lelőtt orosz rakéta roncsai csapódtak be.

Azt is közölte, hogy a törmelék az ukrán főváros egyes részeit ellátó központi fűtést is megrongálta a dermesztő téli fagyban.

Herascsenko nem említette, hogy lennének áldozatok.

A Híradó.hu stábja összeállított egy grafikát az ukrán és az orosz haderőről.

Az aktív, bevethető katonák számát tekintve négy és félszeres, a harci járművek és a tűzerő vonatkozásában 3 és félszeres, a vadászrepülőgépek számában 11-szeres, a helikopterek tekintetében 6 és félszeres, a páncélozott csapatszállító járműveket illetően 9-szeres túlerőben van az orosz hadsereg az ukránhoz képest. 

Béketárgyalás: az oroszok a helyzet gyors rendezésére számítanak

Marija Zaharova orosz külügyi szóvivő szerint Oroszország arra számít, hogy az Ukrajnával folytatott tárgyalások a helyzet gyors rendezéséhez vezetnek és ahhoz, hogy béke lesz a Donyec-medencében, és Ukrajna minden népe visszatér a békés és méltányos élethez.

A tárgyalások első fordulóját hétfőn tartották meg a fehéroroszországi Homel (orosz nevén: Gomel) megyében, az ukrán határ közelében. Akkor az eszmecsere öt órán át tartott. (Híradó.hu)

Maia Sandu, a Moldovai Köztársaság elnöke március 3-án, csütörtökön a miniszterelnökkel és a parlament elnökével együtt aláírta Moldova hivatalos csatlakozási kérelmét az Európai Unióhoz, közölte a G4media hírportál.

Ukrajna összesen 15 milliárd dollár támogatást kap nemzetközi szervezetektől és partnerországoktól

Elkezdődött a béketárgyalások második fordulója

Az ukrán elnök tanácsadója, Mihajlo Podoljak Twitter-bejegyzésében osztotta meg, hogy Fehéroroszországban megkezdődtek a béketárgyalások.

Az ukrán delegáció helikopterrel érkezett a helyszínre a BelTA fehérorosz hírügynökség szerint. A Rosszija 24 orosz hírtelevízión bemutatott felvételek szerint a küldöttségek tagjai kézfogással üdvözölték egymást. 

Podoljak vázolta, hogy minek kellene teljesülni, hogy újból béke legyen az országban:

• azonnali tűzszünet;
• fegyvernyugvás;
• humanitárius folyosók létesítése a civilek evakuálására, a lerombolt vagy folyamatosan lőtt falvakból és városokból.

Start talking to Russian representatives. The key issues on the agenda:
1. Immediate ceasefire
2. Armistice
3. Humanitarian corridors for the evacuation of civilians from destroyed or constantly shelled villages/cities. pic.twitter.com/Pv0ISNjsod

— Михайло Подоляк (@Podolyak_M) March 3, 2022

Hollandia nagyvonalúan nyújt menedéket az Ukrajna elleni orosz invázió elől menekülőknek – jelentette ki csütörtöki sajtótájékoztatóján Mark Rutte holland miniszterelnök.

Az NLTimes holland hírportál jelentése szerint Rutte hangsúlyozta, hogy a menekültáradat „nagyon is érzékelhető” következménye lesz a háborúnak. A kormányfő elmondta, hogy a menekülteket többségében Lengyelország fogadja be, de már Hollandia is felkészült az elhelyezésükre, növeli befogadó-kapacitásait.

Oroszország el fogja érni céljait – mondta Vlagyimir Putyin telefonon Emmanuel Macronnak

A BBC közlése szerint Vlagyimir Putyin orosz elnök azt mondta francia kollégájának, Emmanuel Macronnak, hogy Oroszország sikeresen fogja demilitarizálni Ukrajnát és „semlegessé” teszi azt, amely célja Ukrajnában.

A telefonbeszélgetés szerint Putyin elmondta, hogy Ukrajna bármilyen kísérlete a tárgyalások halogatására csak azt eredményezné, hogy Oroszország tovább bővíti követeléseit.

Putyin azt is közölte Macronnal, hogy nem ért egyet a francia államfő tegnapi beszédével, amelyben egyedül az orosz elnököt tette felelőssé a háború kirobbantásáért. (Híradó.hu)

Lengyelország és Románia mindent megtesz a békés egymás mellett élés érdekében, összehangolják diplomáciai és politikai lépéseiket a fenyegetettségek elhárítására – jelentette ki Mateusz Morawiecki lengyel kormányfő csütörtökön Varsóban, a román és a lengyel kormány együttes ülését követően.

Nicolae Ciucă román miniszterelnökkel közös sajtótájékoztatóján Morawiecki rámutatott, mindkét ország sokat változott az elmúlt 20–30 évben, biztonságának feltételei azonban változatlanok maradtak, és ezeket közvetlenül meghatározza Oroszország magatartása, az, hogy agresszorként lép fel, mint jelen helyzetben, vagy hogy olyan ország, amellyel békésen együtt lehet élni. „Lengyelország és Románia mindent megtesz a békés egymás mellett élés érdekében” – szögezte le. Hozzátette, tudatában vannak a jelenlegi ukrajnai helyzetből adódó fenyegetettségeknek, ezért minden diplomáciai és politikai lépést összehangolnak, hogy ezeket elhárítsák. „Ez történt ma is, és ismételten felkérjük európai uniós partnereinket és az Európai Bizottságot, hogy olyan merész szankciócsomagot fogadjanak el, amely valóban súlyosan érinti az orosz gazdaságot” – nyomatékosította.

Hetedik napja tart az orosz-ukrán háború és egyre drámaibb képek, sokkoló hírek jelennek meg az orosz előrenyomulás és az ukránok védekezése nyomán kialakuló tűzharcokról, az orosz rakétatámadásokról, az ukrajnaiak meneküléséről. Emberek sz'zezrei indultak útnak, hogy biztonságosabb helyet keressenek, mások földalatti óvóhelyeken, metróalagutakban kerestek menedéket. 

Képeken mutatjuk meg, milyen pusztítást okozott a háború. Tovább a képriporthoz. 

Párizs: a legrosszabb valószínűleg még előttünk áll

Jean-Yves Le Drian francia külügyminiszter szerint az Oroszország által Ukrajna ellen a múlt héten elindított háború „legrosszabb része feltehetően még előttünk áll”.

„Az ostrom logikájától kell tartanunk, amely az oroszoktól megszokott" - mondta csütörtökön a francia diplomácia vezetője a France 2 köztelevízióban. "Emlékezzenek csak Aleppóra, Groznijra" - tette hozzá az elmúlt évtizedekben az orosz bombázások által romba döntött szíriai és csecsen városokra utalva.

„A háború már több száz halottat követelt orosz oldalon is" - vélekedett a külügyminiszter, miután szerdán amerikai kollégája, Antony Blinken úgy fogalmazott, hogy "az Oroszország emberi és nemzetközi jogsértéseiről szóló jelentések óráról órára halmozódnak", s nem kizárólag katonai célpontokat támadnak az orosz erők.

Vlagyimir Putyin orosz elnök "Ukrajna megszüntetését tűzte ki célul, egy demokratikus ország megszüntetését az országa határainál" - állította Jean-Yves Le Drian. (MTI)

Ukrán iskolahálózatot hoznak létre Csehországban

Csehországban ukrán iskolahálózatot hoznak létre, amelyben ukrán tanítók az anyanyelvükön fogják oktatni a menekültek gyermekeit - közölte a cseh oktatási minisztérium csütörtökön Prágában.

Az Ukrán Egyosztályosok elnevezésű projektet az oktatási tárca támogatásával a prágai ukrán nagykövetség és néhány civil csoport és alapítvány szervezte. Az első három osztály - egy Prágában, kettő Brünnben - már hétfőn megnyílik, egyelőre mintegy 20-25 tanulóval. Érdeklődésük esetén a menekültek az interneten vehetik nyilvántartásba gyermekeiket. Ez vonatkozik a tanítókra is. A szükséges tankönyveket Nyugat-Ukrajnából biztosították. A tanítókat ezekben az egyosztályosokban ukrán anyanyelvű pszichológusok is segíteni fogják.

Petr Gazdík oktatási miniszter szerint a kormány jelenleg azzal számol, hogy a következő hetekben, hónapokban akár félmillió ukrajnai menekült is érkezhet Csehországba. Számuk csütörtökön meghaladta a 30 ezret. Vít Rakusan belügyminiszter közlése szerint most naponta mintegy ötezer ukrajnai menekült érkezik Csehországba. "A helyzet rendkívül képlékeny, naponta változik" - jegyezte meg Petr Gazdík.

A miniszter szerint jelenleg már több mint száz alapiskola-köteles ukrán gyermek van Csehországban, és számuk folyamatosan emelkedik. Lehetőségük van beiratkozni a cseh iskolákba is. Az iskolákat a tárca már tájékoztatta az eljárásról, s módszertani útmutatást adtak ki arra vonatkozóan is, hogyan kezeljék a tanítók a konfliktust a diákokkal beszélgetve. A prágai sajtóban olyan információk is megjelentek, hogy néhány iskolában kisebb incidensek voltak ukrán és orosz diákok között, de mint a hatóságok hangsúlyozták, egyedi esetekről volt szó.

Csehországban a hivatalos kimutatások szerint mintegy 150 ezer ukrán és 100 ezer orosz állampolgár él és dolgozik tartósan, s gyermekeik cseh iskolákat látogatnak. A két közösség kapcsolatában nincsenek komolyabb problémák.

Az ukrán és orosz diákokkal működő iskolákban rövid időn belül pszichológusok is a gyermekek rendelkezésére állnak majd. (MTI)

Putyin Marcronnak: Ukrajna demilitarizációját el fogjuk érni

Ukrajna demilitarizációját el fogjuk érni – szögezte le Vlagyimir Putyin orosz elnök abban a közel másfél órás telefonbeszélgetésben, amelyet francia kollégájával, Emmanuel Macronnal folytatott csütörtök délelőtt. A Kreml tájékoztatása szerint emellett az oroszok célja az is, hogy Ukrajna katonailag semleges státusú országgá váljon.

Putyin arra figyelmeztette Macront, hogy Kijev engedetlensége miatt az orosz követelés-lista a korábbinál is hosszabb lesz. (BBC)

Berlinbe tart az Ukrajnából kimenekített odesszai zsidó árvaház

A moldovai Chișinăuban szállásolták el, és Berlinbe tartanak az orosz támadás alatt álló Ukrajnából kimenekített odesszai zsidó árvaház lakói - jelentette a Kan izraeli közszolgálati rádió csütörtökön.

Több mint száz gyermeket sikerült szerdán Odesszából átjuttatni a határon a szomszédos Moldovába, az izraeli diplomácia, az ultraortodox Chabad mozgalom és egy nemzetközi alapítvány erre összegyűjtött négymillió dolláros segélyének a segítségével. Ezeknek a gyerekeknek egy része a Chabad működtette odesszai zsidó árvaházban élt, de sokan csak a háború miatt csatlakoztak hozzájuk, mert családjuk Ukrajnában maradt harcolni, vagy mert valamilyen okból nem tudott vagy nem akart elmenekülni, de a gyerekeket ki akarták menekíteni a háborúból, értesült a The Jerusalem Post című, angol nyelvű izraeli újság.

A legfiatalabb gyermek mindössze 37 napos. Szerda reggel 7 órakor indultak el Odesszából négy busszal, és délután 5-kor érkeztek meg Chisinauba, noha ez az út békeidőkben csak 3 órán át tart. Negyven gyermeknek - köztük az újszülöttnek - még nem volt útlevele, az izraeli diplomácia segítette őket átkelni a határon. (MTI)

Ez a jelenlegi helyzet

A BBC információi szerint az orosz hadsereg bevette a dél-ukrajnai Herszon adminisztratív központjaként működő épületet.

Henyadij Lehuta regionális vezető Facebook-bejegyzésben jelezte, hogy ő és munkatársai továbbra is végzik a dolgukat, segítenek a városban maradt lakosságon. „Várjuk, hogy méegérkezzen a humanitárius segély” – írta Lehuta, majd arra kérte az embereket, hogy ne higgyenek az álhíreknek és nem pánikoljanak.

A BBC megosztott egy új térképet, amelyen az orosz hadsereg által elfoglalt területeket pirossal jelölték.

Kék-sárgára mázolták a pozsonyi szovjet katonai temető emlékművét

Megrongálták, kék-sárgára - az ukrán zászló színeire - mázolták ismeretlenek a pozsonyi szovjet katonai temető emlékművét, a Slavínt - jelentette a TASR szlovák közszolgálati hírügynökség csütörtökön. Feltételezhető, hogy a rongálást csoportosan követték el, tekintve, hogy a temető központi emlékműve - melynek tetején egy mintegy negyvenméteres obeliszk áll - nagy kiterjedésű épület, s lépcsőzetét, oszlopait és az előtte lévő teret is lemázolták.

Az ügyben a hatóságok idegen tulajdon megrongálása miatt indítottak eljárást - tájékoztatta a szlovák hírügynökséget a pozsonyi kerületi rendőrség szóvivője.

A mintegy tízezer négyzetméteres katonai temető emlékművét 1960-ban adták át, Pozsony egyik jellegzetes épülete, illetve a pozsonyi vár, a koronázó templomként ismert Szent Márton-dóm és az Új-híd mellett a város egyik legismertebb turistalátványossága is. (MTI)

Meghalt egy újabb kárpátaljai magyar katona Harkivban

Újabb kárpátaljai katona vesztette életét az ukrajnai háborúban – írja a Kárpátalja.ma portál Olena Mudra újságíró értesülése alapján.

A nagyszőlősi Valerij Méhes rakétatámadás következtében vesztette életét Harkivban, álmában érte őt a halál.

Az első áldozat az ungvári születésű 29 éves Kis Sándor volt, aki az ukrán haditengerészetnél szolgált. Ocsakovnál esett el, két gyermeket hátrahagyva. (karpatalja.ma)

A Volkswagen leállítja oroszországi gyárait

Az ukrajnai kulturális örökséget is veszélyezteti az egy hete tartó fegyveres konfliktus: eddig egy holokauszt-emlékművet ért találat, és leégett egy múzeum, az egyik leghíresebb, Picassót is megihlető ukrán naiv művész munkáival. Ukrajna fővárosában található a legrégebbi épen fennmaradt kelet-szláv keresztény templom és többek között a világ egyik legjelentősebb szkíta aranykincs-gyűjteménye is. Az örökségvédelemmel foglalkozó nemzetközi szervezetek már az orosz invázió első napjaiban megkongatták a vészharangot.

Mégsem indulhatnak az orosz és fehérorosz sportolók a pénteken kezdődő pekingi téli paralimpián.

„Rendkívüli ülésén a Nemzetközi Paralimpiai Bizottság igazgatótanácsa úgy határozott, hogy megtagadja az orosz és fehérorosz sportolók nevezését a pekingi téli paralimpiára – olvasható a Nemzetközi Paralimpiai Bizottság (IPC) csütörtöki közleményében. – Ez azt jelenti, hogy ezen országok parasportolói a továbbiakban nem vehetnek részt az eseményen.” (MTI)

Lavrov: Washington alárendelte magának Európát, ahogy Napóleon és Hitler próbálta

Az Egyesült Államok úgy alárendelte magának Európát, ahogy annak idején ezt Napóleon és Adolf Hitler próbálta megtenni - jelentette ki Szergej Lavrov orosz külügyminiszter körkapcsolásos nemzetközi sajtótájékoztatóján.

„Kikívánkozik belőlem egy összehasonlítás: a maga idejében Napóleon és Hitler is arra törekedett, hogy alárendelje magának Európát. Az amerikaiak most maguk alá rendelték” – mondta. „Egyértelmű, hogy a NATO-ban egyáltalán nem merülnek fel kérdések, az Európai Uniónak pedig megmutatták, hol a helye” – tette hozzá.

Ki mekkora veszteségeket szenvedett?

Kilenc ezerre teszi az ukrán védelmi minisztérium az elhunyt orosz katonák számát. Az ukrán hadsereg rendszeres időközönként közzéteszi, hogy – szerinte – mekkora veszteségeket szenvedett az orosz hadsereg. Ezeket az információkat fenntartásokkal kell kezelni, ugyanis háborús helyzetben a másik fél katonai veszteségeinek felnagyítása az információs háború részét képezi.

Ezzel szemben Moszkva szerdán számolt be az ukrajnai hadműveletek során ért veszteségeiről, eszerint 498 katona halt meg és közel 1600-an megsérültek. Az oroszok szerint ukrán oldalon 2870 „katona és nacionalista” vesztette életét. (BBC)

Délután 2-kor kezdődik az orosz-ukrán béketárgyalás második fordulója

Rendhagyó tanórát tartanak az orosz iskolákban a háborúról

Az orosz oktatási minisztérium bejelentette, hogy az egész országban virtuális tanórákat kell tartani az iskolákban a diákoknak arról, hogy „miért van szükség az ukrajnai felszabadító misszióra”.  

Az első, rendhagyó tanórát moszkvai idő szerint csütörtökön 12 órakor közvetítik majd. A BBC szerint az orosz diákoknak arról fognak tanítani, hogy miért „jelent veszélyt” Oroszországra a NATO jelenléte a szomszédban, és hogy miért állt ki Oroszország Luhanszk és Donyeck mellett.

A minisztérium Facebook-oldalán megjelent közlése szerint arról az órán megtanítják a gyerekeknek azt is, hogyan válasszák el a hazugságot az igazságtól abban a „hatalmas információáradatban, amelyben fotók és videók öntik el az internetet”. (BBC)

Szerbia óriási nyomás alatt áll amiatt, hogy egyedüli európai országként nem csatlakozott az Oroszország elleni szankciókhoz - hangsúlyozta Aleksandar Vucsics szerb elnök szerda este a televízióban is közvetített beszédében.

A szerb elnök nem először beszélt arról, hogy a nyugat-balkáni ország csatlakozni kíván az Európai Unióhoz, ugyanakkor meg akarja őrizni partneri kapcsolatát hagyományos szövetségesével, Oroszországgal, amelyhez vallási és történelmi kötelékek kapcsolják.

Belgrád nemcsak hogy nem vezetett be szankciókat Oroszország ellen, hanem más európai országokkal szemben a repülőjáratokat sem szüntette meg Moszkva és Belgrád között, sőt növelte a járatok számát. (MTI)

Csütörtökön lesz az orosz-ukrán tárgyalások újabb fordulója

Csütörtökön lesz az orosz-ukrán tárgyalások újabb fordulója - erősítette meg Szergej Lavrov orosz külügyminiszter csütörtökön nemzetközi körkapcsolással megtartott sajtótájékoztatóján. „Természetesen megtalálják majd a megoldást (az ukrajnai válságra), ebben nem kételkedem” – mondta.

Lavrov szerint nem kétséges, hogy az ukrán tárgyalódelegáció Washingtonból kap jelzéseket. (MTI)

Többségi szavazattal felszámolta az Eho Moszkvi rádiót és híroldalát a tulajdonos zrt. igazgatótanácsa - közölte Alekszej Venegyiktov főszerkesztő csütörtökön a Telegram-csatornáján.

A többségi tulajdonos Gazprom Media megerősítette a független hangvételű médium felszámolását. Az orosz tömegtájékoztatási és távközlési felügyelet (Roszkomnadzor) kedden korlátozta az Eho Moszkvi és az ellenzéki Dozsgy online televízió adásának foghatóságát. A Roszkomnadzor szerint a két tömegtájékoztatási eszköz rendszeresen és célzottan közölt hamis információkat Oroszország ukrajnai "különleges hadműveletéről". A hatóság a főügyészség követelésére döntött az Eho Moszkvi és a Dozsgy elnémítása mellett. A hatóság azt állította, hogy a közölt hamis információk a harci műveletek módjára, az orosz fegyveres erők emberveszteségeire, a bombázásokra és a polgári áldozatokra vonatkoztak. A két médiumban emellett felhívások hangzottak el nyilvános tömegrendezvények megszervezésére Oroszországban. Venegyiktov főszerkesztő alaptalannak nevezte akkor vádakat, és a Roszkomnadzor határozatának megfellebbezésére készült.

„Harcolj, ahogy az ukránok!”

„Az ukrán hadsereg és az ukrán emberek igazi hősök, ezt a földünkre érkezett orosz terroristák is megérezték!” – írta a Twitteren Olegszij Reznikov ukrán védelmi miniszter.

The Ukrainian army and Ukrainian people are real heroes! The russian terrorists who came to our land felt it! The truth with us, the whole world with us, the victory with us! ????????????????????????#FightLikeUkrainian https://t.co/K4zlS8OgR9 pic.twitter.com/OeskGj5yN4

— Oleksii Reznikov (@oleksiireznikov) March 3, 2022

A tárcavezető keki színű dzsekiben és „Harcolj, ahogyan az ukránok!” feliratú pólóban pózolt a posztolt képen. 

Újabb fegyverszállítmányt kaphat Németországtól az orosz invázió ellen harcoló ukrán hadsereg - jelentették csütörtökön német hírportálok.

A szállítmány 2700 Strela típusú, vállról indítható szovjet légvédelmi rakétából áll. A leginkább helikopterek elleni bevetésre alkalmas fegyverek az egykori NDK hadseregének készletéből származnak. A szövetségi gazdasági minisztérium már hozzá is járult kivitelükhöz.

A kormány az Ukrajna elleni orosz invázió harmadik napján, február 26-án a válságövezetekbe irányuló fegyverexportot elutasító álláspontját megváltoztatva úgy döntött, hogy mégis küld fegyvereket az ukrán hadseregnek. (MTI)

Bogdan Aurescu külügyminiszter a közösségi oldalán számolt be arról, hogy szerda este megegyezett magyarországi kollégájával, Szijjártó Péterrel arról, hogy a magyar hatóságok ne támasszanak schengeni követelményeket az Ukrajnából menekülők elé a román–magyar határon. (P. L. Zs.)

Átlépte az 1 milliót a menekültek száma

Filippo Grandi az ENSZ menekültügyi főbiztosa Twitter-bejegyzésben írta ki, hogy az ukrajnai menekültek száma átlépte az egymilliót.

In just seven days we have witnessed the exodus of one million refugees from Ukraine to neighbouring countries.

For many millions more, inside Ukraine, it’s time for guns to fall silent, so that life-saving humanitarian assistance can be provided.

— Filippo Grandi (@FilippoGrandi) March 2, 2022

„Hét nap alatt szemtanúi lehettünk annak, hogy egymillióan menekülnek el Ukrajnából a szomszédos országokba. Az Ukrajnában levő további millióknak üzenjük, hogy ideje elhallgatniuk a fegyvereknek, hogy életmentő humanitárius segítséget nyújthassunk” – fogalmazott Grandi.

Zelenkszij: „Megállítottuk őket!”

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök csütörtök hajnalban új videóüzenetben szólt az ukrán néphez.

A BBC feldolgozta az ukrán nyelvű beszédet, innen tudtuk meg, hogy Zelenszkij további ellenállásra biztatja az ország polgárait az Ukrajnát megtámadó oroszok ellen. „Olyan nemzet vagyunk, ami egy hét alatt meghiúsította az ellenség terveit. Megállítottuk őket” – fogalmazott az elnök. A továbbiakban azt állította, hogy az elfogott oroszok „nem tudják, miért vannak itt”, és hogy „az ellenséges katonák menekülnek haza Oroszországba”. A megszállókat „összezavart gyerekeknek” nevezte, akiket moszkvai vezetőik kihasználtak.

Az ukrán elnök külön köszönetet mondott Konotop, Bastanka, Energodar és Melitopol lakosainak, akik úttorlaszokkal nehezítették meg az oroszok dolgát. Az ukrán elnök arra is kitért, hogy nemrég tárgyalt több országgal, konkrétan Norvégia, Izrael, Kazahsztán, Katar, Kanada, Lengyelország vezetőivel, valamint az Európai Tanáccsal arról, hogyan tudnának segíteni Ukrajnának. Az elnök beszéde végén azt is megemlítette, hogy 15 katonának adományozta az „Ukrajna hőse” kitüntetést, ebből 9 posztumusz kapta meg az elismerést. (BBC)

Több nagy erejű robbanás rázta meg Kijevet

Legalább négy nagy robbanás rázta meg Kijevet csütörtökön hajnalban – írja a BBC.

A hírek szerint a légvédelmi riadó idején két erős robbanás történt a város központjában, majd további kettő egy metróállomás közelében. Közben a fővárosban szólt a légvédelmi riadó.

Biggest blasts we've ever seen, just as we were coming off air tonight in #Kyiv #cbsnews @charliecbs @cbsnews pic.twitter.com/leIfTrdnXx

— Justine Redman (@redmanjustine) March 3, 2022

A CBS helyszínen lévő újságírója épp akkor fejezte be a bejelentkezését, amikor mögötte villámlásszerűen kivilágosodott a város látképe. „Mi a pokol volt ez?” – kérdezte, majd pár másodperccel később jött a második villanás, ezúttal közelebbről, robbanó hang kíséretében.

Vitalij Klicsko szerda este figyelmeztette a főváros lakóit, hogy továbbra se menjenek az utcára, vonuljanak fedezékbe. Elmondása szerint lövedékek repültek be a házak udvaraiba, autók gyulladtak fel, és civilek sérültek meg. Kijevtől északnyugatra, Bucsa, Irpin és Gosztomel településeken folynak harcok, az ellenség megpróbál betörni a városba – mondta el Klicsko.

Már több mint egymilliónyian menekültek el Ukrajnából, ahol csütörtök hajnalban is folytatódtak a harcok. Az orosz csapatok már Kijev közelében járnak, a helyiek viszont ellenállásra készülnek. Közben a hágai Nemzetközi Büntetőbíróság legfőbb ügyésze bejelentette, hogy vizsgálatot indított az Oroszország által az Ukrajna elleni invázió során elkövetett lehetséges háborús bűnök ügyében – hangzott el az M1 Híradójában.

Irpiny városából súlyos károkról számoltak be

Egyre több videó látható az interneten a Kijevtől északnyugatra fekvő Irpiny városában uralkodó állapotokról.

#Irpin, #Ukraine today. pic.twitter.com/reKs7rWOTE

— NEXTA (@nexta_tv) March 3, 2022

Bombázások Izjumban is, többen meghaltak a polgármester szerint

Oroszország szerda éjjel a Harkiv megyében fekvő Izjum bombázását is megkezdte – közölte a BBC. A hírt a Donyec folyó partján elterülő város polgármestere, Volodimir Macokin jelentette be közösségi oldalán. Állítása szerint a pusztítás a városközpontot sújtotta, a lövegek egy kormányzati épületbe és több lakóházba is becsapódtak. A polgármester azt írta, a támadásnak nyolc halálos áldozata van, köztük két gyerek. (hirado.hu)

Consequences of the #Russian occupants' nighttime airstrike on #Izyum in the #Kharkiv region.

That night eight people were killed in the city, two of them wre children. pic.twitter.com/4VpTWRNwji

— NEXTA (@nexta_tv) March 3, 2022

Oroszország biztonságos elvonulást ígér a kijevi lakosoknak

A BBC moszkvai tisztségviselőkre hivatkozva közölte, hogy az orosz erők lehetővé teszik a kijevieknek, hogy biztonságosan elhagyják a várost Vaszilkiv irányába. Az ajánlatot Igor Konasenkov vezérőrnagy, a védelmi minisztérium szóvivője tette. „Az orosz csapatok nem fogják megakadályozni a civil lakosság elvonulását” – fogalmazott. Ez a második alkalom, hogy az oroszok lehetőséget kínálnak Kijev kiürítésére. Hétfőn Konasenkov vezérőrnagy ugyanezt javasolta a civileknek, mondván, hogy a Vaszilkiv felé vezető útvonal „nyitott és biztonságos”. Ennek ellenére a háború kezdete óta már Vaszilkiv városát is nagy erőkkel ágyúzza Oroszország – írta a BBC. (MTI)