Az ukrajnai kulturális örökséget is veszélyezteti az egy hete tartó fegyveres konfliktus. Találat érte a Babij Jar-i holokauszt-emlékművet Kijev határában, a tőle északra fekvő Ivankiv múzeuma pedig leégett, értékes festmények semmisültek meg. Ukrajna fővárosában található a legrégebbi épen fennmaradt kelet-szláv keresztény templom és többek között a világ egyik legjelentősebb szkíta aranykincs-gyűjteménye is.

Orosz rakéták és lövedékek csapódtak be a Babij Jar-i emlékműnél, Kijev határában, ahol több tízezer zsidót mészároltak le a holokauszt idején, a második világháborúban – jelentette március 1-én a Jerusalem Post című izraeli lap. Az ivankivi Népi Iparművészeti és Helytörténeti Múzeum február 27-én égett le az orosz támadás során, a sajtóbeszámolók szerint a tűzben megsemmisült Ukrajna egyik leghíresebb, Picassót is megihlető autodidakta festőművészének, Marija Primacsenkónak 25 alkotása is.

Az örökségvédelemmel foglalkozó nemzetközi szervezetek már az orosz invázió első napjaiban, február 24-én és 25-én állást foglaltak a fegyveres konfliktus ellen, így tett az UNESCO, az Europa Nostra és a Múzeumok Nemzetközi Tanácsa (ICOM) is. Ezeknek a szervezeteknek egyébként Oroszország is tagja. Az ivankivi múzeum megsemmisülése után Olekszandr Tkacsenko ukrán kulturális miniszter Twitter-oldalán azt írta, kérte az UNESCO-tól, hogy zárja ki a szervezetből Oroszországot, és változtassa meg a 2022-es világörökségi bizottsági ülés tervezett helyszínét, amely történetesen az Orosz Föderáció területén található.

I appealed to @UNESCO to deprive Russia’s membership and change the host country of the 45th session of the World Heritage Committee. We expect to receive the answer ASAP.

— Tkachenko Oleksandr (@otkachenkoua) February 27, 2022

Az UNESCO világörökségi listáján hét ukrajnai elem szerepel, ezek közül az egyik éppen a bombázásnak kitett fővárosban, Kijevben. Itt a Szent Szófia-székesegyház, a legrégebbi teljesen fennmaradt kelet-szláv keresztény templom, és a 11. századi ortodox barlangkolostor, a Pecserszka lavra szerepel az UNESCO listáján. A Szent Szófia-székesegyházat a konstantinápolyi Hagia Szophia riválisaként építették, a barlangkolostort pedig 1051-ben alapították, és különlegessége, hogy a barlangok hideg és nedves klímája miatt természetes módon mumifikálódott az ide temetett szerzetesek teste.

Az ukrajnai világörökségi helyszínek közé tartozik az ország nyugati részében található Lemberg (Lviv) városának történelmi központja, amelyet a harcok egyelőre nem érintenek, a menekülthullám viszont igen. Az 5-6. századi gyökerekkel rendelkező, a késő-középkorban alapított város központja a kelet-európai és az olasz, német hagyomány keveredését mutatja. Fontos része a vár és a környező utcák, a 14. századi városközpont, illetve a tőle délnyugatra fekvő fennsíkon található barokk Szent György-templom.

Hasonló helyzetben van az ukrán-román határtól nem messze, Csernyivci városában található világörökségi helyszín, Bukovina és Dalmácia ortodox metropolitáinak székhelye, amelyet a keleti ortodox metropolita számára építettek 1864–1882 között. A benne működő teológiai kart a szovjet időkben bezárták. 2004 óta kezdték felújítani, jelenleg a csernyivci egyetem működik benne. Kijevben több jelentős múzeum is működik, például az Ukrajnai Történelmi Kincsek Múzeuma, mintegy 56 ezer műtárggyal, köztük a világ egyik legjelentősebb szkíta aranykincs-gyűjteményével, amelyet a Fekete-tenger térségében tártak fel, vagy az Orosz Művészetek Nemzeti Múzeuma, amely a szentpétervári és moszkvai gyűjtemények mellett az egyik legjelentősebb orosz művészeti kollekció.

A szintén bombázott Harkivban van Ukrajna egyik legjelentősebb művészeti múzeuma, több mint 20 ezer műtárggyal. Hozzá tartozik a szomszédos Parmokivka település múzeuma is, ahol többek között Picasso és Anthony van Dyck munkákat őriznek.

A Getty nemzetközi művészeti alapítvány nemrég közleményben figyelmeztetett arra, hogy Ukrajnában műalkotások és műemlékek milliói vannak veszélyben az orosz invázió miatt, írta a The Guardian.

Fedir Androscsukot, az Ukrán Nemzeti Történelmi Múzeum igazgatóját idézték, aki arra hívta fel a figyelmet, hogy intézménye több más fontos műemlékkel együtt közel helyezkedik el az ukrán hírszerzés és határőrség kijevi székhelyeihez, ami potenciális célpont lehet a háború során. Androscsuk arról számolt be, hogy Vinnicja, Zsitomir, Szumi és Csernyihiv városában összesen négy múzeum tudta lebontani a fő kiállítását, és helyezte biztonságba a kiállítási tárgyakat.

Az igazgató egyébként nem csak eltévedt bombáktól vagy tűztől félti a múzeumi gyűjteményeket. Úgy fogalmazott, hogy nincs garancia arra, hogy az ukrán kulturális örökséget nem szállítják el orosz múzeumokba, annál is inkább, hogy Kijevnek fontos helye van a Putyin által támogatott orosz történelemértelmezésben. Androscsuk kiemelte, hogy a 19. századi és 20. század eleji régészeti leletek közül sok már most is a két legfontosabb orosz múzeumban van.

A műemlékek kisajátításával kapcsolatban korábban is volt feszültség Ukrajna és Oroszország között. Az UNESCO 2021 szeptemberi jelentésében azzal vádolta Oroszországot – az ukrán UNESCO-bizottság információira alapozva – hogy több ezer műemléket sajátított ki a Krím-félszigeten, jogtalanul exportált műkincseket, engedély nélküli ásatásokat végzett és egyoldalúan mutatta be a krími tatár közösség történelmét. Az említett jelentés szerint a krími világörökségi helyszín, Kherszonészosz romjai is veszélyben vannak, ugyanis a régészeti lelőhelyet az Oroszország-szerte kialakított hazafias, tematikus parkok egyikévé fejlesztenék.

Ez egyébként egy egykori görög városállam, amelyet i. e. az 5. században alapítottak a Fekete-tenger partján. Több középület, lakónegyed, korakeresztény műemlék romjai tekinthetőek meg itt, emellett kő- és bronzkori maradványok, római és középkori erődítmények, illetve a szőlőtermesztésre utaló leletek.