Megsemmisült egy híres ukrán művész 25 munkája, világörökségi helyszíneket is veszélyeztet a háború

Az ukrajnai kulturális örökséget is veszélyezteti az egy hete tartó fegyveres konfliktus. Találat érte a Babij Jar-i holokauszt-emlékművet Kijev határában, a tőle északra fekvő Ivankiv múzeuma pedig leégett, értékes festmények semmisültek meg. Ukrajna fővárosában található a legrégebbi épen fennmaradt kelet-szláv keresztény templom és többek között a világ egyik legjelentősebb szkíta aranykincs-gyűjteménye is.

Orosz rakéták és lövedékek csapódtak be a Babij Jar-i emlékműnél, Kijev határában, ahol több tízezer zsidót mészároltak le a holokauszt idején, a második világháborúban – jelentette március 1-én a Jerusalem Post című izraeli lap. Az ivankivi Népi Iparművészeti és Helytörténeti Múzeum február 27-én égett le az orosz támadás során, a sajtóbeszámolók szerint a tűzben megsemmisült Ukrajna egyik leghíresebb, Picassót is megihlető autodidakta festőművészének, Marija Primacsenkónak 25 alkotása is.Maria Primacsenko: A bika és a holló barátok, 1983 | forrás: Wikiart.org

Az örökségvédelemmel foglalkozó nemzetközi szervezetek már az orosz invázió első napjaiban, február 24-én és 25-én állást foglaltak a fegyveres konfliktus ellen, így tett az UNESCO, az Europa Nostra és a Múzeumok Nemzetközi Tanácsa (ICOM) is. Ezeknek a szervezeteknek egyébként Oroszország is tagja. Az ivankivi múzeum megsemmisülése után Olekszandr Tkacsenko ukrán kulturális miniszter Twitter-oldalán azt írta, kérte az UNESCO-tól, hogy zárja ki a szervezetből Oroszországot, és változtassa meg a 2022-es világörökségi bizottsági ülés tervezett helyszínét, amely történetesen az Orosz Föderáció területén található.

Az UNESCO világörökségi listáján hét ukrajnai elem szerepel, ezek közül az egyik éppen a bombázásnak kitett fővárosban, Kijevben. Itt a Szent Szófia-székesegyház, a legrégebbi teljesen fennmaradt kelet-szláv keresztény templom, és a 11. századi ortodox barlangkolostor, a Pecserszka lavra szerepel az UNESCO listáján. A Szent Szófia-székesegyházat a konstantinápolyi Hagia Szophia riválisaként építették, a barlangkolostort pedig 1051-ben alapították, és különlegessége, hogy a barlangok hideg és nedves klímája miatt természetes módon mumifikálódott az ide temetett szerzetesek teste.A kijevi Pecserszka lavra komplexum | fotó: Wikipedia

Az ukrajnai világörökségi helyszínek közé tartozik az ország nyugati részében található Lemberg (Lviv) városának történelmi központja, amelyet a harcok egyelőre nem érintenek, a menekülthullám viszont igen. Az 5-6. századi gyökerekkel rendelkező, a késő-középkorban alapított város központja a kelet-európai és az olasz, német hagyomány keveredését mutatja. Fontos része a vár és a környező utcák, a 14. századi városközpont, illetve a tőle délnyugatra fekvő fennsíkon található barokk Szent György-templom.Lviv központja | forrás: UNESCO.org

Hasonló helyzetben van az ukrán-román határtól nem messze, Csernyivci városában található világörökségi helyszín, Bukovina és Dalmácia ortodox metropolitáinak székhelye, amelyet a keleti ortodox metropolita számára építettek 1864–1882 között. A benne működő teológiai kart a szovjet időkben bezárták. 2004 óta kezdték felújítani, jelenleg a csernyivci egyetem működik benne.Bukovina és Dalmácia ortodox metropolitáinak székhelye | forrás: Wikipedia Kijevben több jelentős múzeum is működik, például az Ukrajnai Történelmi Kincsek Múzeuma, mintegy 56 ezer műtárggyal, köztük a világ egyik legjelentősebb szkíta aranykincs-gyűjteményével, amelyet a Fekete-tenger térségében tártak fel, vagy az Orosz Művészetek Nemzeti Múzeuma, amely a szentpétervári és moszkvai gyűjtemények mellett az egyik legjelentősebb orosz művészeti kollekció.

A szintén bombázott Harkivban van Ukrajna egyik legjelentősebb művészeti múzeuma, több mint 20 ezer műtárggyal. Hozzá tartozik a szomszédos Parmokivka település múzeuma is, ahol többek között Picasso és Anthony van Dyck munkákat őriznek.

A Getty nemzetközi művészeti alapítvány nemrég közleményben figyelmeztetett arra, hogy Ukrajnában műalkotások és műemlékek milliói vannak veszélyben az orosz invázió miatt, írta a The Guardian.

Fedir Androscsukot, az Ukrán Nemzeti Történelmi Múzeum igazgatóját idézték, aki arra hívta fel a figyelmet, hogy intézménye több más fontos műemlékkel együtt közel helyezkedik el az ukrán hírszerzés és határőrség kijevi székhelyeihez, ami potenciális célpont lehet a háború során. Androscsuk arról számolt be, hogy Vinnicja, Zsitomir, Szumi és Csernyihiv városában összesen négy múzeum tudta lebontani a fő kiállítását, és helyezte biztonságba a kiállítási tárgyakat.

Az igazgató egyébként nem csak eltévedt bombáktól vagy tűztől félti a múzeumi gyűjteményeket. Úgy fogalmazott, hogy nincs garancia arra, hogy az ukrán kulturális örökséget nem szállítják el orosz múzeumokba, annál is inkább, hogy Kijevnek fontos helye van a Putyin által támogatott orosz történelemértelmezésben. Androscsuk kiemelte, hogy a 19. századi és 20. század eleji régészeti leletek közül sok már most is a két legfontosabb orosz múzeumban van.

A műemlékek kisajátításával kapcsolatban korábban is volt feszültség Ukrajna és Oroszország között. Az UNESCO 2021 szeptemberi jelentésében azzal vádolta Oroszországot – az ukrán UNESCO-bizottság információira alapozva – hogy több ezer műemléket sajátított ki a Krím-félszigeten, jogtalanul exportált műkincseket, engedély nélküli ásatásokat végzett és egyoldalúan mutatta be a krími tatár közösség történelmét. Az említett jelentés szerint a krími világörökségi helyszín, Kherszonészosz romjai is veszélyben vannak, ugyanis a régészeti lelőhelyet az Oroszország-szerte kialakított hazafias, tematikus parkok egyikévé fejlesztenék.Részlet Kherszonészosz régészeti lelőhelyéről | forrás: Wikipedia

Ez egyébként egy egykori görög városállam, amelyet i. e. az 5. században alapítottak a Fekete-tenger partján. Több középület, lakónegyed, korakeresztény műemlék romjai tekinthetőek meg itt, emellett kő- és bronzkori maradványok, római és középkori erődítmények, illetve a szőlőtermesztésre utaló leletek.

16/9 vagy 1920x1080
CSAK SAJÁT

Kapcsolódók

Kimaradt?