Maia Sandu elnök és kormánya tudatosan élezi a helyzetet, mivel nincs más választása, a Moldovai Köztársaság stabilitásához távolodni kell Moszkvától, és közeledni a Nyugathoz, ellenkező esetben gazdaságilag összeomlik az ország – véli a szakértő. Barabás T. János megkeresésünkre azt is elmondta, hogy Chișinău egyben óvatos is, nem akar például csatlakozni a  NATO-hoz. 

Maia Sandu moldovai államfő utcai erődemonstrációval igyekezett bizonyítani lakossági támogatottságát vasárnap. A felmérések szerint ugyanakkor csökken az elnök és a Nyugat-, illetve románbarát kormány népszerűsége. Mindeközben korábban folyamatosak voltak az ellenzéki tüntetések. Fennáll-e annak a veszélye, hogy „elpattan a húr” valamelyik oldalon? Mennyire mély a megosztottság a Moldovai Köztársaságban? – kérdeztük Barabás T Jánostól, a budapesti Magyar Külügyi Intézet vezető elemzőjétől. „Felmérések szerint a moldovaiak nyolcvan százaléka elégedetlen a liberális Akció és Szolidaritás Párt (PAS) által fémjelzett kormánnyal és Maia Sandu államfővel. Ha most lennének a választások, az oroszbarát baloldali pártok nyernének. A Nyugat észleli a moldovai orosz kihívás veszélyét, ezért a vasárnapi chișinăui nagygyűlésen Roberta Mazzola, az Európai Parlament elnöke lelkesítő üzenetekkel bátorította a moldovaiakat, megpróbálva kiegyensúlyozni a moszkvai propagandát egy olyan országban, ahol a lakosság nagy része rendszeresen az oroszországi médiából tájékozódik” – fogalmazott megkeresésünkre a szakértő. 

Ami a moldovai oroszbarát politikai oldalt illeti, Barabás T. János az elmúlt hetek fő eseményeként a gagauz autonómia kormányzó-választását említette. „Egy Moszkvabarát jelölt győzött, de itt sem látok komolyabb orosz veszélyt, mert a gagauzok legfontosabb gazdasági partnere Törökország, fő pénzforrásuk pedig a moldovai központi költségvetés” – hangsúlyozta az elemző. A chișinăui ellenzéki tüntetésekkel kapcsolatban a szakértő elmondta: azok azt követően hagytak alább, hogy az elmúlt hónapokban több tucat orosz ügynököt tartóztattak le, akik egy titkos hálózatban szerveződve nyugatellenes tüntetőket pénzeltek, illetve erőszakos cselekmények elkövetésére készültek. Hozzátette: az oroszországi ügynöki tevékenységre az ukrán titkosszolgálat figyelmeztette Chișinăut, ami az igen összetett térségbeli hatalmi harcot jelzi. 

Barabás T. János szerint a lakosság körében elpattanhat az a bizonyos húr, tömeges elégedetlenség robbanhat ki, főleg azért, mert a koronavírus-járvány és a háború okozta gazdasági válság jelentősen csökkentette az életszínvonalat. „Nagyobb válság szerintem mégsem lesz, mert folyamatosan érkeznek a nyugati segélyek, az EU mintegy 500 millió eurós támogatást helyzetet kilátásba, ami fedezi a jelenlegi költségvetési hiányt. Románia pedig nagyon diszkréten, de növeli befolyását. Összekötötte energiavezetékeit Moldovával, a chișinăui politikai, kulturális elitet pedig Romániában nevelik a nagyromán ideológiára” – mondta Barabás T. János. 

Úgy látja, a politikai válságnak azért sincs valószínűsége Chișinăuban, mert a Nyugatbarát kormány emberei kerültek a titkosszolgálatokhoz és az ügyészségekhez, így az egyébként is megosztott baloldali-populista ellenzék vezetőit bármikor letartóztathatják, a sajtó számos korrupciós ügyet varrt a nyakukba, megalapozottan. A szakértő szerint a vezető szocialista politikusok jó része korrupt, és orosz ügynökök által behálózott, így a belpolitikai küzdelem legnagyobb vesztesei a szuverenisták. „Ha nem lesz egy külföldi eredetű komolyabb provokáció, várhatóan stabil marad a PAS-kormányzás. Becslésem szerint a Kreml forgatókönyve lehet egy lágyabb hibrid háború – például gagauz ellenállás, médiapropaganda, tüntetések, gázstopp –, vagy egy keményebb fellépés, így erőszakos cselekmények kiprovokálása, merényletek” – fogalmazott Barabás T. János. Mint mondta, ez utóbbi viszont az ukrajnai háború fordulatától függ. 

A chișinăui hatalom folyamatosan Moszkva-pártisággal vádolja az ellenzéket. Az oroszajkúak, az ellenzéki pártok körében ugyanakkor ez a vonzódás nem jelent semmiféle újdonságot. Álláspontjukon nem sokat változtatott az orosz-ukrán háború. A Magyar Külügyi Intézet vezető elemzőjétől ennek kapcsán azt kérdeztük, jó taktika-e Sanduék részéről a törésvonalak mélyítése, az ellenzék megbélyegzése? „A román titkosszolgálat által irányított bukaresti média hamisan egy kalap alá veszi a moldovai ellenzéket, akik közül a Kreml által pénzelt Șor Párt valóban oroszbarát, de a szocialista-kommunista választási blokk szavazóinak a nagy része moldovai hazafi, a moldovai identitást erősítené. Ez utóbbit is moszkovitaként bélyegzi meg a román propaganda” – mondta a szakértő. 

Barabás T. János szerint Maia Sanduék tudatosan élezik a helyzetet, hiszen nincs más választásuk, az ország stabilitásához távolodni kell Moszkvától, és közeledni  a Nyugathoz, ha ez nem történik meg,  összeomlanak gazdaságilag. Mindezt azért a látszatnál óvatosabban teszik, például nem akarnak NATO-csatlakozást – tette hozzá. A román nyelv hivatalossá tételével kapcsolatban megjegyezte: Románia a Nyugat legfontosabb ügynöke Moldovában.

Arra a kérdésre, hogy miként alakulhat Moldova közeljövője, az elemző úgy látja, az ukrajnai háború egy év alatt állóháborúvá csillapodhat, amit egy tűzszünet követhet, és ez lehetőséget adhat az EU számára egy konkrétabb Moldova-politika kialakítására. „Bár a moldovai kormány már ennek az évtizednek a végére uniós tag akar lenni, ez gyakorlatilag lehetetlen. Az ország csatlakozási programjának fejezeteit csak a 2027-2033-as pénzügyi ciklus alatt tudnák lezárni, tehát 2033 után pár évvel lehetnek legkorábban EU-tagok, ha addig megmarad a mostani EU. Az uniós csatlakozási folyamat lesz az egyetlen modernizációs lehetőség a közeljövőben, ami ráadásul lényeges javíthat az ország helyzetén” – hangsúlyozta a szakértő. Barabás T. János szerint Oroszország nem fogja ellenkezés nélkül elengedni Moldovát, hiszen az orosz elit az imperializmussal véli megoldani hazája bajait.