Bár jelenleg már nem tölt be fontos funkciót, amerikai részről mégis precedens értékű az a nyitottság, amellyel James L. Olson egykori vezető CIA-tiszt támogatja Románia és a Moldovai Köztársaság esetleges egyesülését. Túl azon, hogy egy ilyen lépés milyen nemzetközi következményekkel járna, az elképzelés fő akadályát maguk a moldovaiak képezik: csupán egyharmaduk mondana igent a Romániával való unióra.          

James L. Olson, aki három évtizeden keresztül tevékenykedett az amerikai Központi Hírszerző Ügynöksége (CIA) műveleti igazgatóságának egyik legelismertebb tisztjeként, és több évig vezette a CIA elhárítását az Adevărulnak adott interjújában vázolta a Moldovai Köztársaság helyzetét. Mint fogalmazott, Románia geopolitikai fontosságát is emeli, hogy határos Moldovával. Szerinte az ukrajnai háború elhúzódása esetén Moldovát is veszélyeztethetik Putyin regionális ambíció. 

„Moldova célpont. Putyin akarja Moldovát, erős hadműveleti bázisa van Transznisztriában, felhasználhatja a Dnyeszteren túli területet Moldova megtámadására” - fogalmazott Olson. Úgy vélte, az orosz elnök Putyin a titkosszolgálatain keresztül próbálja ellehetetleníteni a jelenlegi moldovai államfőt. „Az oroszok már közölték Maia Sandu elnökkel, amennyiben Moldova egyesül Romániával vagy csatlakozik a NATO-hoz, akkor az ország Ukrajna is sorsára juthat. Putyin Moldovával kapcsolatos tervét azonban elhalasztották az ukrajnai háborúban előállt komoly gondok miatt. De Putyin hosszú távú tervében minden bizonnyal Ukrajna bekerítése is szerepel. Ez pedig egyértelműen azt jelenti, hogy Putyin Moldovát akarja” - fogalmazott az egykori vezető CIA-tiszt. 

Automatikus NATO-tagság

Arra a kérdésre, hogy a Romániával való egyesülés vagy a NATO-tagság lenne-e a legjobb megoldás Moldova kikerülésére Oroszország befolyási övezetéből, James L. Olson egyértelműen az egyesülést jelölte meg járható útként. „A Moldovai Köztársaság egyesülése Romániával nagy védelmet nyújtana. Ha Moldova Románia része lenne, automatikusan a NATO tagja lenne. Aggasztónak tartanám, ha a Moldovai Köztársaság inkább egyedül próbálna csatlakozni a NATO-hoz. Ez nagyon provokatív lenne az oroszoknak, és Moldova megtámadására ösztönözné őket. Úgy vélem, a legjobb megoldás az lenne, ha Moldova egyesülne Romániával. Remélem, hogy ez meg is történik” - mondta Olson.

Romániában és a Moldovai Köztársaság esetleges uniójának kérdése az utóbbi harminc évben több-kevesebb hangsúllyal, de mindvégig a közbeszéd tárgyát képezte. A hatalmon lévő politikusok közül Traian Băsescu államfő beszélt a legnyíltabban a két ország egyesüléséről. „Románia és a Moldovai Köztársaság egyesülni fog, amikor a románok többsége mindkét országban ezt akarja majd, mert senki sem veheti el egy néptől azt a jogot, hogy egyesüljön” – jelentette ki az elnök 2014-ben. Tavaly decemberben Marcel Ciolacu, a kormányzó román Szociáldemokrata Párt (PSD) elnöke keltett meglepetést azzal, hogy egy televíziós interjúban azt mondta, szeretné, ha Románia egyesülne a Moldovai Köztársasággal. „Moldova a legsebezhetőbb állam az Ukrajna területén zajló, teljesen indokolatlan konfliktus kapcsán. Döntést kell hoznunk: hagyjuk, hogy a Moldovai Köztársaság előbb vagy utóbb visszatérjen a szovjet befolyás alá? Moldova belépése az Európai Unióba legkevesebb tíz évig elhúzódhat, de van egy rövidebb változat: Románia egyesül a Moldovai Köztársasággal, a Moldovai Köztársaság pedig Romániával” – jelentette ki a képviselőház elnöke. 

Ellenzéki, vagy a politikai életből már visszavonult romániai és moldovai politikusok jóval bátrabban beszélnek a kérdésről. A Moldovai Köztársaságból korábban kitiltott, egykori fociultra George Simion és pártja, a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) nyíltan vallja: Besszarábia Románia része. Ez az AUR-vezér megfogalmazása szerint „olyan igazság, amit minden alkalommal ki kell mondani”. Az ellenzéki párt tavaly márciusban felkérte a két ország államfőjét, hogy mielőbb tárgyaljanak Románia és a Moldovai Köztársaság egyesüléséről.  Iurie  Leancă moldovai exminiszterelnök egy korábbi interjúban azt mondta: a Romániával való egyesülés garantálhatja a kis posztszovjet állam biztonságát egy orosz agresszióval szemben. Arról is beszélt, hogy 2014-ben, a Krím annektálása és a Donbasz megszállása idején ő miniszterelnökként ilyen jellegű egyezségre jutott az akkori bukaresti vezetőkkel. Anatol Șalaru, Moldova  volt védelmi minisztere nemrég úgyszintén az egyesülést nevezte az egyetlen létező megoldásnak a Moldovai Köztársaság számára. Mint mondta, itt az ideje, hogy ezt Európa is megértse ezt. 

Román félelmek 

Az egyesüléssel kapcsolatos román félelmeket Corina Crețu európai parlamenti képviselő, korábbi uniós biztos fogalmazta meg. Tavaly májusban a Pro Románia Párt színeiben EP-mandátumot szerzett politikus egy interjúban azt mondta, nagyon veszélyes lenne Románia és a Moldovai Köztársaság egyesülése, mivel vitatémává tenné a nemzetközi szerződések által rögzített határokat, precedenst teremtene más országoknak, így például Magyarországnak. A politikus azt is hozzátette: Magyarország komoly befektetéseket hajt végre Erdélyben, s „kérheti ezt a román régiót”.

Maia Sandu moldovai elnök többször is úgy nyilatkozott, hogy az egyesülés akkor fog megvalósulni, „amikor a nép azt mondja, akarja azt”. Egy tavalyi interjúban úgy fogalmazott, amíg nincs egy kritikus támogató tömeg az ügy mögött, addig nehéz mit mondani erről. Márpedig a Moldovai Köztársaság lakosságát a függetlenség kikiáltása óta erőteljesen megosztja  a kérdés. Ennek oka, hogy az orosz és ukrán kisebbségek mellett sok román, illetve magát moldovainak valló lakos is oroszul beszél, nincs kötődése Romániához. Egy friss felmérés szerint csupán a megkérdezettek 34 százaléka válaszolt támogatólag Moldova és Románia uniójáról.