Bár elképzelhető, hogy Moszkva államcsínnyel próbálkozik egy oroszbarát chișinăui kormány hatalmi pozícióba segítésével, több szakértő és politikus inkább belpolitikai motivációkat lát Maia Sandu orosz beavatkozási tervekről szóló nyilatkozatai mögött. A román vezetés meglepően visszafogottan reagált a történésekre.

Van realitása annak, hogy Oroszország puccsra készülhet Moldovában – véli Bendarzsevszkij Anton, a budapesti Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány szakmai igazgatója. A posztszovjet térség szakértője az Infostartnak azt mondta, miután Moldova rengeteg problémával küzd, egy puccskísérlet termékeny táptalajra lelhet ott. Annál is inkább, mert az ország rendkívül megosztott: a legutóbbi felmérések alapján a lakosság 40 százaléka az európai integrációt választaná, de legalább ennyien az oroszbarát irányt támogatják.

Maia Sandu moldovai államfő a hétfői sajtótájékoztatóján hírszerzési forrásokra hivatkozva arra figyelmeztetett, Moszkva meg akarja buktatni Moldova kormányát, hogy az ország orosz befolyás alá kerüljön, és ezzel sikerüljön meggátolni tervezett uniós csatlakozását. Moldovában egyébként a múlt héten lemondott Natalia Gavrilița miniszterelnök, akit a keményebb kezűnek, az euroatlantista irányvonal iránt elkötelezettnek tartott Dorin Recean követ a kormány élén.

Kapcsolódó

Moszkva fenyegető árnya: keményebb kezű kormányzás jön Moldovában

A Moldovai Köztársaságot az orosz irányú fenyegetettség miatt biztonsági válság sújtja. Maia Sandu államfő Nyugatbarát kormányzó pártját belső harcok gyengítik, de a Moszkva felé kacsingató ellenzék is komoly hitelességi gondokkal küzd.

Moldovai Köztársaság Maia Sandu fenyegetés orosz beavatkozás Dorin Recean

A szakértő arra emlékeztetett, hogy Oroszország 2016-ban már próbálkozott hasonlóval Montenegróban; a titkosszolgálatok segítségével puccskísérlet történt a szintén a nyugati integrációt választó podgoricai kormánnyal szemben, de a hatalomátvétel végül nem valósult meg. Moldova ilyen szempontból fontos pozícióban van, közvetlenül Ukrajna szomszédságában, az Európai Unió peremén található, ahol ha egy oroszbarát kormány kerülne hatalomra, az Moszkva számára stratégiai előnyt jelentene az Ukrajnával vívott háborúban – fogalmazott Bendarzsevszkij. A kormányfő-csere okaként a szakértő nem az orosz nyomást, hanem az ország energiahordozóknak való kitettségéből adódó gazdasági problémáit említette.  A moldovai energia korábban szinte teljes egészében Oroszországból és Ukrajnából származott, de a háború óta gyakorlatilag nem jutnak gázhoz.

Moldova jövőjét illetően Bendarzsevszkij Anton úgy gondolja, hogy a nyugati országok nem fogják hagyni, hogy elessen az orosz befolyással szemben. „Montenegróban sem sikerült az orosz puccskísérlet, bár akkor más idők jártak, és nem volt háború” – jegyezte meg. A jelek szerint az Európai Unió is pontosan tudja, hogy mi a tét, ennek megfelelően több százmillió eurós támogatásban részesítik Moldovát, hogy megmentsék az energiafüggőségtől, és már zajlik az energiahálózat kiépítése Románia felé. Sőt, nyugati katonai szakértők is érkeztek az országba, segítendő Moldovát egy esetleges katonai puccs elhárításában – mondta az Oeconomus szakmai igazgatója.

Közben meglepően visszafogott reagálások kísérték a román politikai életben azokat a chișinăui nyilatkozatokat, miszerint Oroszország államcsínyt, különböző destabilizációs akciókat tervez a Moldovai Köztársaságban. Románia rendületlenül támogatja Moldova szuverenitását és területi épségét, ugyanakkor elítél minden külföldről kezdeményezett destabilizációs kísérletet – szögezte le két nappal Maia Sandu dráma hangvételű bejelentését követően Klaus Johannis államfő az elnöki hivatal honlapján közzétett sajtónyilatkozatában.

Vasile Dîncu volt védelmi miniszter a chișinăui eseményekkel kapcsolatban viszont azt mondta, Maia Sandu így próbálja visszaszerezni pártja, a kormányzó Akció és Szolidaritás Párt iránti szimpátiát. Oroszország befolyása a Moldovai Köztársaságban hangsúlyos, következetes, és ehhez szerintem nincs szükség puccsokra vagy egyéb akciókra – fogalmazott  a szociáldemokrata politikus. Nicolae Ciucă miniszterelnök, de a román külügyminisztérium sem fogalmazott meg semmilyen álláspontot a moldovai kérdésben. Az Adevărul portál diplomáciai forrásokból úgy értesült, hogy a bukaresti külügyi tárca Maia Sandu belpolitikai jellegű ügyének tartja a moldovai államfő nyilatkozatát, ezért nem tartotta fontosnak a reagálást. A román hadsereg korábbi vezérkari főnöke, Ștefan Dănilă szerint eltúlzott a Moldovát célzó orosz fenyegetettség.

„Politikai akciók zajlanak, támogatják az oroszbarát moldovai pártokat, s a most hatalmon lévőknek minden országban problémái vannak a gazdasági és energiaválság miatt. Moldovát sem kerülték el ezek  ezek a válságok” – értékelte a moldovai történéseket Dănilă. A volt vezérkari főnök bizakodó a chișinăui kormányváltást illetően. Az új moldovai miniszterelnökre, Dorin Receanra utalva azt mondta: egy biztonsági szakértő jobban kezelheti a kialakult helyzetet. George Jiglău politológus úgy vélte, nyilvánvaló, hogy a Moldovai Köztársaság Oroszország napirendjén van, szerinte nincs ok a moldovai titkosszolgálatok által megerősített információk megkérdőjelezésére. Az elemző ugyanakkor kiemelte: a háborút sok csatornán vívják, az információs háború pedig már régóta zajlik, várhatóan tovább fog erősödni, és nem korlátozódik csak a Moldovai Köztársaságra.