Keményebb kezű kormányzás jöhet Chișinăuban, az elemzők ezzel magyarázzák a napokban történt cserét a kabinet élén. A Moldovai Köztársaságot az orosz irányú fenyegetettség miatt biztonsági válság sújtja. Maia Sandu államfő Nyugatbarát kormányzó pártját belső harcok gyengítik, de a Moszkva felé kacsingató ellenzék is komoly hitelességi gondokkal küzd.

Oroszország egy jól szervezett akcióval destabilizálta volna a Moldovát, de a tervet sikerült megakadályozni. Erről Maia Sandu moldovai államfő beszélt egy hétfői sajtótájékoztatón. A korábban Volodimir Zelenszkij ukrán elnök által is meglebegtetett állítólagos orosz beavatkozás részeként civileknek álcázott, katonai felkészítéssel rendelkező „diverziós erők” készültek állami intézmények elleni támadásokra és túszejtésekre. Sandu szerint a kormány megdöntése lett volna destabilizáció célja.

Részben a biztonsági válság eredményeként történt miniszterelnök-csere pénteken Chișinăuban. Natalia Gavrilița kormányfő ugyan nem indokolta lemondásának okát, elemzők szerint ennek legfőbb oka, hogy az eddiginél határozottabb, keményvonalasabb irányítást szeretne Maia Sandu és a kormányzó Akció és Szolidaritás Párt (PAS).  Barabás T. János, a budapesti Külügyi és Külgazdasági Intézet vezető elemzője megkeresésünkre arra emlékeztetett, hogy az államfő és Igor Grosu parlamenti elnök például nehezményezte, hogy a Gazpromtól kapott idei gázmennyiséget a kormány a szakadár Transznisztriának adta, áramért cserébe. A szakértő elmondta: a moldovai média az elmúlt évben több alkalommal közölt olyan híreket, amelyek forrásaként az ukrán titkosszolgálatot jelölte meg, és amelyek a chișinăui oroszbarát tüntetések mögötti orosz kormányzati támogatást tárták fel, valamint Moldovában működő orosz titkosügynököket is azonosítottak.

A korábban diplomataként Chișinăuban tevékenykedő Barabás T. János a Maszolnak elmondta: Gavrilița távozása azzal is összefüggésben lehet, hogy nem tudta elérni egyes kompromittálódott miniszterek lemondását.

„Maia Sandu pártja, a PAS és a kormány belső hatalmi küzdelem terepévé vált. Ráadásul a PAS, új párt lévén, szakértőhiánnyal küzd a minisztériumokban.  Igaz, az ellenzéki, oroszbarát szocialisták is válságban vannak, elsősorban volt vezetőjük, Igor Dodon korrupciós ügyeiért. Ráadásul a pártból kiszakadt Ion Ceban chișinăui polgármester frakciója. Oroszország most Ilan Șor üzletemberre, a pénzmosással és sikkasztással vádolt, jelenleg Izraelben bujkáló pártvezetőre alapoz Moldovában. A Șor Párt a napokban újabb tüntetést szervezett, amelyen a résztvevők azt követelték, hogy a kormány a nyugati segélyekből tavaszig ingyen biztosítson fűtést és üzemanyagot minden állampolgárnak. A követelés természetesen teljesíthetetlen, de a nyomorgó lakosságot így könnyű a kormány ellen hangolni” – vázolta a moldovai politikai helyzetet a szakértő. Szerinte egyelőre úgy tűnik, a Kreml hibrid támadása inkább a belpolitikai válság előidézésére alapszik, és nem katonai, vagy energiapolitikai fellépésre.

Kapcsolódó

Moldova pusztulását említve üzentek Moszkvából Maia Sandunak

Moldova pusztulását említette egy orosz parlamenti képviselő, miután Maia Sandu elnök az ország esetleges NATO-csatlakozására utaló kijelentést tett. A chișinăui kormány védelmi minisztere igyekezett tompítani az államfői kijelentést. A moldovaiak többsége egyébként nem támogatja a NATO-tagságot.

NATO-csatlakozás Moldovai Köztársaság Maia Sandu fenyegetés Oroszország orosz–ukrán háború

Az új miniszterelnök, Dorin Recean korábbi elnöki nemzetbiztonsági tanácsadó, egykori belügyminiszter nyugati egyetemeken tanult, elődjénél határozottabban képviseli az euroatlantista vonalat. Tavaly szeptemberben egy chișinăui fórumon, még Maia Sandu tanácsadójaként arról beszélt, hogy a Moldovai Köztársaság a jelenlegi helyzetben nem hagyatkozhat csupán a semleges státusra. Az országra leselkedő veszélyek miatt a védelmi képességek fejlesztése mellett érvelt.

Immár megbízott miniszterelnökként, Dorin Recean pénteken négy kiemelt kormányzati célt jelölt meg. „Az első a rend és a fegyelem az intézményekben. Utóbbiaknak a polgárokat és az üzleti környezetet kell szolgálniuk. Igen, van ezzel kapcsolatban ellenállás, de leküzdjük. A gyors beavatkozás szükséges annak érdekében, hogy új környezetet teremtsünk a gazdaságnak. Ez azt jelenti, hogy a kis- és középvállalkozások területén elérhetőbb forrásokat kell biztosítani, különösen a beruházásokhoz. Ez az út a munkához, a magasabb bérekhez és a jólét megteremtéséhez vezet. Három: béke és stabilitás. Fel kell ismernünk, hogy a második világháború óta most vagyunk kitéve leginkább a provokációknak. Négy: az európai integráció. Fel kell gyorsítani a jogharmonizációs folyamatot, de az összes megkövetelt feltételt teljesíteni kell, de nem azért, hogy megfeleljünk, hanem mert így tudjuk biztosítani a jólétet az országban” – mondta Recean.