Október 20-án, vasárnap népszavazást tartanak a Moldovai Köztársaságban az Európai Unióhoz való csatlakozásról. A referendummal egyidejűleg tartják meg az elnökválasztást is. A tétekről és az esélyekről szakértőt kérdeztünk. 

Maia Sandu államfő tavaly decemberben közölte, hogy indulni kíván a második mandátumért a idei megmérettetésen. Brüsszelben kevéssel a bejelentés előtt jelentették be, hogy megkezdik a csatlakozási tárgyalásokat Chişinăuval. A moldovai ellenzéki pártok nem értenek egyet a szerintük túlságosan felgyorsult európai integrációval, és azzal vádolják Sandut, hogy a népszavazással saját esélyeit akarja javítani az elnökválasztáson. A referendumon a moldovaiaknak arra kell válaszolniuk, hogy az európai integráció mellett teszik le a voksukat vagy ellene. Ha a szavazás érvényes lesz, azaz a részvétel meghaladja a 33 százalékot, az alkotmányban a Moldovai Köztársaság stratégiai céljaként rögzítik az EU-integrációt.

Barabás T János, a budapesti Magyar Külügyi Intézet vezető elemzője megkeresésünkre arról tájékoztatott, hogy miután az elnökválasztásról szóló felmérések Maia Sandunak 35 százalék körüli támogatottságot jeleznek, a legfontosabb kihívói - a szuverenista Renato Usatii és az oroszbarát szocialisták által támogatott Alexandru Stoianoglo - 12 százalékon állnak, vasárnaphoz két hétre várhatóan második fordulót tartanak. 

„A moldovai alkotmány szerint az államfőnek a román elnökhöz hasonló, kiterjedtebb illetékessége és felelőssége van, a hadsereg parancsnoka, s a hivatala határozza meg a kül- és biztonságpolitikai stratégiát, elnökli a biztonsági tanácsot, így lényegileg befolyásolja a politikát. Lévén, hogy az országban 2,6 milliós lakos él, külföldön, főleg az EU-ban pedig több mint egymillióan vannak, utóbbiak elsöprő mértékben uniópártiak, így meglátásom szerint Maia Sandu győzelme várható” - mondta a kolozsvári származású szakértő. 

Az újrázni készülő államfő kihívói közül Barabás T. János Alexandru Stoianoglót tartja esélyesebbnek a döntő fordulóra, mivel a politikusnak országos politikai hálózat áll a háta mögött, s az orosz média is inkább őt támogatja. Emlékeztetett rá: a chişinăui parlamentben jelenleg kétharmados többségben vannak a részben nyugatbarát képviselők, s egyharmados kisebbségben oroszbarát képviselők ülnek, de az utóbbiak megosztottak.

„A szocialista-kommunista blokk nem akar uniós tagságot, de jó viszonyt szeretne Brüsszellel, ami ilyen háborús időkben, ideológiai konfrontáció közepette nehezen menne. A sikkasztásért nemzetközileg körözött, Moszkvában bujkáló Ilan Sor Győzelem nevű parlamenti blokkja egyértelműen oroszbarát, orosz pénzelésű, s csatlakoztatná Moldovát az orosz vezetésű eurázsiai unióhoz. Utóbbiak nem rettennek vissza a provokációktól, utcai rendzavarásoktól, politikai korrupciótól sem, de a jelek szerint a moldovai hatóságok urai a helyzetnek” - mondta a szakértő. 

Szerinte mindkét voksolásnak nagy a tétje. „A szavazások  hosszú távon határozzák meg az ország sorsát, Sandu győzelme esetében felgyorsulhat az uniós csatlakozás. Erre Ursula von der Leyen európai bizottsági elnök tett ígéretet e hó elején Chişinăuban, és egyben bejelentett egy 1,8 miliárd eurós segélyt is, ami már elég lenne egy modernizációs program lebonyolításához” - fogalmazott Barabás T. János. A szakértő úgy látja Oroszország nem tudná modernizálni Moldovát, így a szavazás eredménye létfontosságú lehet az ország számára. 

Ami a referendum várható végeredményét illeti, az elemző szerint a felmérések alapján a moldovaiak 55-60 százaléka támogatja az uniós integrációt, az alkotmánymódosító referendum sikere pedig a Nyugatbarát tábort erősítené a nyilvánosságban. „Egyes ellenzéki vezetők a referendum bojkottálására szólítottak fel, amely csak akkor lenne érvényes, ha a szavazók legalább 33 százaléka adná le a voksát. De még a fő ellenzéki párt, a szocialisták is megosztottak e kérdésben, így Igor Dodon pártelnök bojkottra hív, míg Stoianoglo kerüli a témát. A szintén ellenzéki Ion Ceban chisinăui polgármester pártja viszont nem ellenzi a referendumot, és az EU tagságot sem” - mondta a korábban a moldovai fővárosban diplomataként is tevékenykedő Barabás T. János. 

A szakértő szerint a nyugati média által általánosan oroszbarátnak tartott moldovai ellenzék között valójában moldovai szuverenisták is vannak, akik a Nyugattal és a Kelettel is jóban lennének. „Ideológiai harc tombol, a moldovaiak lelkéért az országban működő Moszkva-párti és Bukarest-párti ortodox egyház is küzd, akiknek iránymutató lehet a referendum. A moldovai gazdaság már döntött, a kereskedelem 75 százaléka az EU-val zajlik, a politika tehát követi a reálfolyamatokat” - fogalmazott az elemző.