A chișinăui kormány kis lépésekkel igyekszik gazdaságilag reintegrálni a keleti régiót, a szakadár Transznisztriát. Ezzel is magyarázta a Maszolnak nyilatkozó szakértő a kiújult feszültséget a Moldovai Köztársaságban. Hozzátette: Moszkva lassan kialakít egy olyan információs teret, amelynek célja Moldova destabilizálása és jövőbeli kampányok igazolása azzal, hogy Oroszországot a „fenyegetett moldovai oroszajkúak" védelmezőjének állítja be.

Az orosz külügyminisztérium szerdán közölte: „prioritása” a Dnyeszteren túli terület lakosságának „védelme”. Kedden Oroszország támogatását kérték a transznisztriai képviselők ai chișinăui kormány nyomásgyakorlása miatt. Bár korábban olyan nyilatkozatok hangoztak el, hogy a többségében oroszajkúak lakta Transznisztria kérni fogja csatlakozását az Orosz Föderációhoz, erről nem volt szó a tiraszpoli kongresszuson.  

Melyek a fő okai a transznisztriai elégedetlenségnek? - kérdeztük Barabás T. Jánost, a budapesti Magyar Külügyi Intézet vezető elemzőjét. Mint elmondta, a szakadár területen zuhant az életszínvonal az ukrajnai háború megkezdése óta, 3-400 euró maradt az átlagjövedelem, de az árak megugrottak. „Az itt élők félnek a háborútól, a nyomortól, ez a feszültség is motiválja a tiraszpoli vezetők segítségkérését. Mindehhez hozzájárul, hogy Moldova kormánya kis lépésekkel igyekszik reintegrálni gazdaságilag a Dnyeszter-melléket. Eddig a szakadár terület cégei kis összegért kaptak moldovai vámpecsétet, hogy Nyugatra exportálhassanak, ezentúl a moldovai törvényeknek megfelelően kell adót és vámot fizessenek az exportálásért. A szakadár területen élők diplomáinak, dokumentumainak honosítását is a moldovai törvények szigorú betartásával fogják megtenni” - tájékoztatott a kolozsvári származású szakértő.

Barabás T. János szerint mindezt az újraegyesítésre tett kísérletként értékelik Tiraspolban. „Chișinău nem keresi a konfliktust, inkább EU-integrációjának folyamata kívánja meg ezen lépéseket. Ráadásul Moldovának vámmentessége van az EU-val, Törökországgal, így a szakadár cégek kiadásai nem növekedtek lényegesen az új chișinăuci intézkedések nyomán” - fogalmazott a korábban diplomataként Chișinăuban is tevékenykedő elemző. Úgy véli, nagyobb a füstje, mint a lángja a tiraszpoli aggodalomnak. Szerinte inkább arról van szó, hogy több pénzt várnak Moszkvától, valamint figyelmeztetik Chișinăut, ne legyen túl tolakodó politikájával. 

Azon kérdéseinkre, hogy milyen lépések várhatók Moszkva részéről, valamint kiújulhat-e a feszültség Transznisztriában, a szakértő emlékeztetett rá: Szergej Lavrov orosz külügyminiszter kibővítette a Moldova elleni narratíváját, új vádakkal állt elő az utóbbi hetekben, ami a Kreml hibrid destabilizációs kampányfeltételeinek megteremtésére utalhat.

„Vadim Krasznoszelszkij, a Dnyeszteren túli szakadár terület elnöke szerint is Moldova fokozott militarizálódása fenyegeti Transznisztriát. Az elmúlt évben a moldovai kormány növelte katonai költségvetését, közös gyakorlaton  vett a NATO-val, és katonai segítséget kapott európai államoktól” - mondta az elemző. Mint fogalmazott, Oroszország lassan kialakít egy olyan információs teret, amelynek célja Moldova destabilizálása és a jövőbeli kampányok igazolása azzal, hogy Oroszországot a „fenyegetett moldovai orosz ajkúak" védelmezőjének állítja be. Úgy véli, a Nyugat Moldovával kapcsolatos aggodalmának van alapja, de komolyabb orosz katonai fellépés csak Ukrajna esetleges elfoglalása után következhetne be. Hozzátette: Moldova nyugati integrációjának gyorsításával válaszol a kihívásra. 

Barabás T. János arról is beszélt, hogy a szakadár terület gazdaságát az ottani Șerif cég uralja, amely nem akar szakítani nyugati partnereivel, akik cement-, kábel-, textil- és cipőgyárakat működtetnek Transznisztriában. Megemlítette, hogy pár évvel ezelőtt a Șerif cég vezetői felléptek a tiraspoli bombamerényletek miatti biztonsági helyzet esetleges eszkalálódásának megakadályozása érdekében. 

„A történéseket érdemes az orosz hibrid háború részeként értékelni, amelynek fő célja az őszi moldovai elnökválasztások befolyásolása. Utóbbinak nagy tétje van, mivel Maia Sandu Nyugatbarát elnök kihívója egy oroszbarát moldovai politikus lesz. Moszkva váratlan lépésekre is képes az ukrajnai háborúja miatt, így ha nem is valószínűsíthető, de kizárni sem lehet egy korlátozott földrajzi területű, alacsony intenzitású helyi fegyveres konfliktust, például lövöldözést vámpontokon” - fogalmazott Barabás T. János.