banner_qpmMZsMg_970x250 eurotrans.webp
banner_PT5K3wNG_728x90 eurotrans.webp
banner_kNLLfvE0_300x250 eurotrans.webp

A rajongás természetrajza – kötet jelent meg a beat és a rock magyar aranykoráról

„- Ugye nem fognak vadulni, nagyon sok a fiatal?” Szörényi Levente: „Nem, kérem, zenélni fogunk.”

Miképp sikerült az Illésnek egy vidéki lakodalmon zenélni, hogyan juthattál be a hatvanas évek szórakozóhelyeire klubtagsági igazolvány nélkül, mit érzett egy Omega-rajongó a frissen megalakult Locomotiv GT koncertje előtt? Balatoni nyarak, szürke művelődési házak, amelyek pillanatokon belül vedlettek át fergeteges bulizóhellyé, hirtelen beugrók és helyettesítések… ilyen és ehhez hasonló személyes történetek szövik át Vass Norbert Mindenki! Koncertek, történetek a beat és a rock aranykorából című izgalmas kötetét, amely a Cser kiadó gondozásában jelent meg.

Bár a magyar könnyűzene történetének feltérképezésére már születtek komoly vállalkozások, például Jávorszky Béla és Sebők János kétkötetes A magyarock története című munkája, vagy említhetnénk egyenesen a Privát rocktörténet videósorozatot, a Mindenki! úgy ad hozzá igazán ehhez a felhozatalhoz, hogy egyesíti a rajongók és a zenészvilág tapasztalatait, illetve betekintést nyújt a hatvanas-hetvenes évek és a nyolcvanas évek elejének életformáiba, megjelöli azokat a kultikus helyeket és helyszíneket, amelyek a Kádár-korszak Magyarországán befutottak a fiatalok között.

A Mindenki! nagyszabású projekt eredményeként jöhetett létre: „Az NKA Hangfoglaló Program, a Hangőr Egyesület és a Volt egyszer egy beatkorszak blog felhívására bárki küldhetett sztorit, aki szívesen elmesélte a Kádár-kori koncertélményeit. Tárcákat, egyperceseket vártunk. Történeteket, amelyek abból mutatnak meg valamit, amikor egy bő órán át együtt lehetünk a lelkünk albérlőtársaival. Az élőzene erejéről, a rajongás természetrajzáról, az erősítők közvetítette karneválról vártunk emléktöredékeket. De, amit kaptunk, az jócskán túltett ezen. Olyan volt minden beérkezett szöveg, mint az adventi kalendárium ablakai mögött a jutalom” – olvashatjuk a kötet és a Volt egyszer egy beatkorszak blog szerkesztője, Vass Norbert előszavában. Maga a szerkesztő is megjegyzi, hogy a szülei generációja előtt tiszteleg, hiszen gyerekként ezeket nem élhette át, de áthagyományozódott a zene szeretete, a zenehallgatás, mint ünnep számára is, amely ennek a korszaknak a legendássá avanzsálását is nagy mértékben előmozdította.

Vass Norbert kiemeli azt is, hogy a találkozás, mint kulcsfontosságú mozzanat minden beérkezett sztoriban tetten érhető: a koncert előtt, után, a kocsma előtt, a kocsmában, a művelődési ház előtt, a művelődési házban, a próbateremben, az ősbemutatón, az úton, a téren… és persze, a legváratlanabb helyszíneken. A kötetben szereplő személyes tapasztalatok, mikrotörténetek – amelyek mikrotörténelmi mozzanatoknak is számítanak – a rajongás természetét a legitimáció formájában írják le. Rendkívül erős az érzelmi kötődés minden olyan zenei rajongásban, amelynek szubkulturális vagy ellenkulturális vonatkozása van, és ez a feldolgozott korszak, a vasfüggöny mögötti Magyarország (és a „baráti országok”) esetében különösen érvényes.Fotó: Fortepan/Urbán Tamás

Ez a könyv főként azoknak generációknak szól, akik nem éltek a rendszerváltás előtti korszakban. Mit érezhettek az Illés, Omega, Bergendy, Mini, Dinamit, LGT, Syrius, Hobo Blues Band, P. Mobil, majd később a Beatrice, Edda Művek, Karthago stb. rajongói egy koncert előtt és közben, vagy új lemezek megjelenésekor? Leginkább féktelen, türelmetlen örömöt, extázist és szabadságvágyat – kivonulást és kikapcsolódást a rendszer gépezetéből. A rajongás erős testi élmény, a koncertélmény egész lényében megmozgatja az embert – sok szöveg arról tesz tanúbizonyságot, hogy ezek a zenei műfajok, a beat, a rock, a blues, a hard rock megváltoztattak bennük valamit, amiből nincs visszaút. Az érzelmi kötődés, mint a kultuszteremtés mozzanata így visszaköszön a szövegek nagy részében.

Fontos elemei a kötet felépítésének a zenészek visszaemlékezései is, valamint a közbe ékelt magyarázatok helyszínekről (művelődési házak, ifjúsági központok, gyárak, szövetkezeti épületek), ikonikus ruhadarabokról (pl. Trapper-farmer), találkozási pontokról (pl. Moszkva tér), filmekről (pl. Ezek a fiatalok) amelyek kisebb szövegdobozokban kapnak helyet illusztrációkkal együtt. A könyv gazdag képanyagot is elénk tár, amely a korabeli hangulatot hívatott visszaadni. Szívvel-lélekkel összeállított könyv ez, amely hiánypótló, hiszen a korszak koncertélményeiről hasonló vállalkozás még nem született.

16/9 vagy 1920x1080
CSAK SAJÁT

Kapcsolódók

Kimaradt?