Mintegy 110 millió lejnyi hitel felvételére készül Csíkszereda önkormányzata a közeljövőben annak érdekében, hogy finanszírozni tudják az európai uniós forrásokból elindított, összesen tizenkét már zajló beruházás önrészének kifizetését. Hargita megye székhelyének vezetése – a kincstári hitellel szemben – a kedvezőbb banki hitelfelvétel mellett döntött.

A döntést pénteken terjesztik a helyi tanácsosi testület elé, és amennyiben a képviselők megszavazzák azt, a városháza kiírja a közbeszerzési eljárást, amelyben a hitelező bankok jelentkezését várják – közölte Korodi Attila csütörtöki sajtótájékoztatóján. A polgármester kifejtette, hogy a hitelfelvétel révén beérkező összegből a munkálatok előfinanszírozását, valamint a pályázatok önrészét fedezik.

Ismertette: a város saját bevételének legnagyobb hányadát a személyi jövedelemadó teszi ki – mintegy 75 százalékot –, ez a város azon jövedelme, amelyet nem célirányosan kell elkölteniük, hanem gyakorlatilag szabadon felhasználhatják. Ezen kívül saját bevétel származik a helyi illetékekből, a legnagyobb tételek az ingatlanadókból, valamint a járművek után befizetendő illetékekből.

„A 2023-ban hatályba lépett 115-ös salátatörvény értelmében az állam visszatartja többek között a nyugdíjakból, a tőzsdei nyereségből származó, valamint a profitadóból származó jövedelemadókat. Csíkszeredában emiatt 27,7 millió lejes volt a 2024-es bevételkiesés. Az ebből származó hiány idén tovább növekedett, ráadásul a költségvetési törvény megszorításai újabb 2,5 millió lejt vonnak el a várostól, így idén már közel 34,9 millió lejre rúg a forrásmegvonás összege, a két évi kiesés így már 62,6 millió lej” – részletezte a polgármester, hozzátéve, hogy a városban „történelmi léptékű” beruházások zajlanak, még soha nem volt példa arra, hogy ennyi forrásból lehessen finanszírozást lehívni, ezért döntöttek a hitelfelvétel mellett.

A városvezető kifejtette, hogy a fent jelzett jogszabály-módosítás következtében nem nőtt, hanem egyenesen csökkent a személyi jövedelemadóból származó várható bevétel, ha nem lett volna a jogszabály-módosítás, akkor a városnak 2025-ben már 117,5 millió lejes bevétele származott volna ebből az adónemből, így viszont csak 82,6 millió lej folyik be a városkasszába, miközben 2023-ban, a jogszabály életbe léptetése előtt 88 millió lej volt a bevétele, és ezt a szintet várhatóan csak 2028 körül éri el ismét a város.

„A drasztikusan megnövekedett önrészek finanszírozhatóságának problémájával régóta foglalkozunk Csíkszeredában. 2023-ban a kezdeményezésünkre székelyföldi polgármesterek, önkormányzati gazdasági szakemberek és pénzintézetek szakértői konferencián vitatták meg az előttünk álló fejlesztési kihívásokat. Az akkori következtetésünk az volt, hogy a jövőben meg kell barátkoznunk a hitelfelvétel gondolatával. Most pedig elérkeztünk ehhez a ponthoz” – mutatott rá Korodi Attila, hozzátéve, hogy Csíkszereda jelenleg leszerződött beruházási listáján 305 millió lej szerepel, ebből 198 millió lej a vissza nem térítendő uniós és állami támogatás, a 100 millió lejt meghaladó különbözet pedig Csíkszereda önrésze, erre készül a város felvenni a hitelt, amelyet a tervek szerint 2038-ra törlesztenének.

Mint a tájékoztatásából kiderült, a legnagyobb összegek a középületek felújításához szükségesek (városháza – 21,2 millió lej; Városi Művelődési Ház – 17,4 millió lej; városházi ügyfélközpont, vagyis a volt Postabank épületet – 14,9 millió lej; a Nagy Imre Galéria – 4,7 millió lej), ugyanakkor mobilitási projektek lezáráshoz is hitelt vennének fel (autóbusz-telephely – 20 millió lej; kerékpárutak bővítése és felújítása – 15,2 millió lej; elektromos buszok és töltőállomások vásárlása – 4,25 millió lej; forgalommenedzsment – 3,8 millió lej). Ezek mellett iskolák és tömbházak felújítására is a hitelkeretre szorulnak.

A nagyobb beruházások közül nem vesznek fel hitelt, tehát teljesen önerőből finanszírozzák a Nagy Imre Általános Iskola udvarának felújítását, a hargitafürdői tűzoltószertár megépítését, utcák felújítását, valamint a sport, az oktatási és a szociális infrastruktúra fenntartását.

(Nyitókép: Gábos Albin/Archív)