Indokolatlanul tragikus képet festett a helyi munkaügyi igazgatóság vezetője a háromszéki bérekről, a minimálbéresek arányát tekintve ugyanis a megye hozza az országos átlagot.

Nem várt hullámokat vert Kelemen Tibornak, a Kovászna Megyei Muankerő Ügynökség (AJOFM) igazgatójának a nyilatkozata, mely szerint a háromszéki munkavállalók háromnegyede minimálbért keres. Az adat már első látásra roppant valószínűtlen, mivel a megyében a nettó átlagbér kevéssel meghaladja a 2 700 lejt, s ha a dolgozók háromnegyede minimálbért keres, akkor 25 százaléknak az átlagbére 6 600 lej körül kellene legyen. Bárki számára, akinek van fogalma az ország, azon belül pedig a háromszéki gazdaság helyzetéről, egyértelmű, hogy ez képtelenség.

Miklós Zoltán, parlamenti képviselő közleményben reagált Kelemen Tibor nyilatkozatára, megdöbbentőnek és félrevezetőnek nevezve azt. Az RMDSZ gazdasági szakpolitikusa elsőként arra hívja fel a figyelmet, hogy Romániában háromféle minimálbér van érvényben: 2.300 lej az általános garantált bruttó bérminimum, a felsőfokú végzettséggel rendelkezőké 2.350 lej, az építkezésben dolgozóké pedig 3 ezer lej.

A Munkaügyi Minisztérium honlapján az olvasható, hogy június végén 5,649 millió egyéni munkaszerződés létezett, ebből közel 1,58 millió volt minimálbéres. Ez azt jelenti, hogy országos viszonylatban a munkavállalók 27,9 százaléka keres minimálbért. Ugyanazon forrás szerint, Kovászna megyében 13.878 minimálbéres munkaszerződés létezik, amiből 10.241 általános minimálbér (bruttó 2.300 lej), 1684 diplomásoknak szavatolt minimálbér (bruttó 2.350 lej), illetve 1953 szerződés vonatkozik az építkezésben érvényes minimálbérre (bruttó 3.000 lej).

Cáfol a kereskedelmi kamra is

Az adóhatóság legfrissebb adatai szerint Kovászna megyében a magánszférában és közszférában összesen 49.229 teljes és részmunkaidős munkaszerződés létezik. Ebbe beletartoznak a más megyében bejegyzett cégek (pl. bankok, üzlethálózatok, üzemanyag töltőállomások, biztosítócégek, stb.) háromszéki kirendeltségein dolgozó alkalmazottai is. Mindez azt jelenti, hogy a Kovászna megyében dolgozók munkaszerződéseinek 28,19%-a minimálbéres. „A fenti adatok tükrében ki lehet jelenteni, hogy a háromszéki cégeknél dolgozók több mint 70 százaléka a minimálbér fölött keres” – vonja le a tanulságot, a rendelkezésre álló adatok alapján Miklós Zoltán. A valóság tehát éppen a fordítottja a Kelemen Tibor által vázolt helyzetnek, a minimálbéresek megyei átlaga hozzávetőleg azonos az országos értékkel.

Kapcsolódó

A háromszékiek háromnegyede minimálbért keres

Ugyanazért a munkáért egyes cégek Brassóban többet fizetnek, mint Sepsiszentgyörgyön.

minimálbér Háromszék Kelemen Tibor Miklós Zoltán

A Kovászna Megyei Kereskedelmi és Iparkamara szintén közleményben cáfolta az AJOFM vezetőjének állítását. A Háromszéken bejegyzett cégek 55 százalékánál a nettó átlagfizetés nagyobb a minimálbérnél, míg 16 százalékuknál a dolgozók átlagkeresete meghaladja a minimálbér másfélszeresét. Előbbi kategóriánál dolgozik a helyi cégeknél alkalmazott munkavállalók 82, utóbbiaknál a 44 százaléka. Mivel a más megyékben bejegyzett cégek Kovászna megyei kirendeltségeinek a dolgozói, valamint a közalkalmazottak között magas az átlagbérnél többet keresők aránya, egyértelmű, hogy Kelemen Tibor kijelentése nem helytálló. „Határozottan kijelenthetjük, hogy Kovászna megye lakosainak legalább a fele biztosan az átlagfizetésnél többet keres” – áll a kamara állásfoglalásában.