Közel háromszázszor annyi külföldi tőkét fektettek be Biharban, mint Gorjban, mégis utóbbiban nagyobb az átlagbér.

A külföldi befektetések volumene nagyban meghatározza egy adott város, illetve régió gazdasági fejlettségét, azonban távolról sem biztos, hogy a nagy külföldi vállalatok jelenlétéből az egyszerű munkavállalók is profitálnak. A statisztikai adatok azt mutatják, hogy a befektetők számára vonzó vidékeken is lehet kifejezetten alacsony az átlagos jövedelemszint.

Erre a legjobb példa Bihar megye, ahol az elmúlt évtizedben egy sor nyugati nagyvállalat telepedett meg. A számítástechnikai berendezéseket és alkatrészeket gyártó Celestica, az elektronikai alkatrészeket előállító Plexus, Faist Mekatronic és Connectronics a nagyváradi ipari parkban építettek üzemet, emberek ezreinek adnak munkát. Ezek a legnagyobbak, azonban a külföldi beruházások száma sokkal nagyobb, összértékük megközelíti a 900 millió eurót. Ezzel Bihar a megyék rangsorában az első harmadban foglal helyet.

Kapcsolódó

Mikrochip gyártót csábítana Romániába a kormány

Rekordösszegű, 100 millió eurós állami támogatást adnának a beruházónak.

mikrochip beruházás befektetés

Az átlagbér tekintetében azonban Bihar jóval hátrább szerénykedik az országos rangsorban, a hátsó középmezőnyben tanyázik. A partiumi megyében 2 850 lej a nettó átlagbér, ami kb. 20 százalékkal marad el az országos átlagtól.

Azon valószínűleg senki sem lepődik meg, hogy Kolozsban többet keresnek a munkavállalók, mint Biharban, az azonban már elgondolkodtató, hogy a nem épp szárnyaló gazdaságáról nevezetes Szatmárban is nagyobb a nettó átlagfizetés. A bérezés tekintetében a régió megyéi közül Bihar csak Szilágyot múlja felül.

Nulla beruházás, nagyobb fizetések

A nyugati határszélen fekvő megye azonban gazdaságilag fejletlen regáti vidékekkel szemben is hátrányos helyzetben van a bérezés tekintetében. Botoșani 70 millió euró értékű külföldi befektetés helyszíne volt a rendszerváltás óta, Mehedinți megyébe pedig csak 19 millió euró tőke áramlott. Ennek ellenére mindkettőben magasabb az átlagbér, mint Biharban, előbbiben 49, utóbbiban 184 lejjel. 3 millió euróval Gorj fehér folt a külföldi beruházások romániai térképén, 2 991 lejes átlagkeresettel azonban Bihar előtt jár.

Az erdélyi megyében annak ellenére tartják alacsony szinten a béreket a munkáltatók, hogy súlyos a munkaerőhiány, a munkanélküliség mindössze 2 százalékos. „Azt mondtam egyes menedzsereknek, próbáljanak megélni abból a bérből, amit fizetnek. Azt válaszolták, hogy a befektetések meg kell térüljenek, a teljesítménymutatóknak pedig jóknak kell lenniük. Ezek a cégek nyereségesebbek, mint az anyavállalatok, ami főleg az alacsony fizetések következménye. Erről nem fognak lemondani” – nyilatkozta Békési Csaba, a Bihar Megyei Munkaerő Ügynökség igazgatója.

Az intézmény nyilvántartásában múlt héten szereplő betöltetlen állások kétharmada minimálbéres, nem csoda hát, hogy nem tolakodnak az érdeklődők. Ez annak az üzleti modellnek a következménye, amelyet a Romániában megtelepedő beruházók jelentős része követ. „Az ipari parkokat a kis fizetések által vonzott cégekkel népesítettük be. Amíg ezek autóbusszal szállítják a munkásokat, akik számára a fizetés a mezőgazdaságból származó jövedelem kiegészítése, a bérek nem fognak nőni” – véli Dacian Palladi, vállalkozási tanácsadó.

Konjunkturális foglalkozások

A jelenség távolról sem csupán Biharra jellemző. A 7 ezernél több embernek kenyeret adó, autóalkatrészeket gyártó Draxlmaiernek négy cége van Romániában. Háromnál a dolgozók keresete alacsonyabb a megyei átlagnál. A német cég szatmári alkalmazottai átlagban havi 1 759 lejt visznek haza, ami kb. 40 százalékkal mard el a megyei átlagtól. A Brassóban bejegyzett Draxlmaier érdekeltségnél 2 465 lej volt tavaly az átlagfizetés, míg a megye átlaga 3 ezer lej körül volt.

„A kis fizetéseket a szakképzetlen, a szerelőszalagnál dolgozó munkaerőnek adják. Ezek konjunkturális foglalkozások, a gyárnak egy adott termékhez van szüksége rájuk. (…) Az alacsony bérköltségek előnye kioltja a technológián keresztül történő fejlesztés motivációját. Autóalkatrészek-, mosógépek- és hűtőszekrények gyártásába történnek befektetések, amelyekhez nem társulnak modern technológiák” – mondja Mircea Coșea közgazdász, egyetemi tanár, korábbi miniszter és EP-képviselő.