A legjobban a bukarestiek élnek, ahol a vásárlóerő 81 százalékkal nagyobb az országos értéknél.

A vásárlóerő tekintetében olyan Románia, mintha két különálló országból állna, egy jómódúból és egy szegényből, legalábbis ez derül ki a Gfk piackutató cég tanulmányából. Bukarestben és öt megyében a vásárlóerő legkevesebb 20 százalékkal haladja meg az országos átlagot. A jómód tekintetében a főváros messze kimagaslik, a bukarestiek vásárlóereje 81 százalékkal nagyobb az országos értéknél.

A vásárlóerő azt fejezi ki, hogy a lakosság a rendelkezésére álló pénzből az áruk és a szolgáltatások mekkora mennyiségét képes megszerezni. A vásárlóerő tehát a jövedelem nagysága mellett az áruk és szolgáltatások árszínvonalától is függ.

Az országos átlagot minimum 20 százalékkal túlszárnyaló megyék között négy erdélyi van – Kolozs, Temes, Szeben, Brassó – valamint a Bukarest vonzáskörzetének számító Ilfov. Arad, Pahova és Argeș megyek 4-12 százalékkal haladják meg az országos átlagot. A Gfk nem közölte a pontos adatokat megyei bontásban.

Tizennégy regáti megyében, melyek közül hét Moldvában található, a vásárlóerő legalább 20 százalékkal elmarad az országos átlagtól. Hargita és Kovászna, Beszterce-Naszóddal, Máramarossal, Szilággyal és Szatmárral egyetemben hátulról a második kategóriában van, a helyi vásárlóerő 80-88 százaléka az országos átlagnak. Maros és Bihar egy kategóriával feljebb található, a 88-96 százalékos sávban.

A vásárlóerő területi eloszlása egyetlen országban sem egyenletes, a Romániában tapasztalható eltérések azonban kirívónak számítanak az Európai Unió viszonylatában, hívja fel a figyelmet a Gfk. A 81 százalékos eltérés Bukarest értéke és az országos átlag között messze a legnagyobb az EU-ban. A második legnagyobb különbség a főváros értéke és az országos átlagos vásárlóerő között Szlovákiában van, ahol Pozsony előnye 46 százalék.

Az EU-ban csak két olyan főváros van, ahol az átlagnál magasabb bérek nem tudják kompenzálni az átlagnál még magasabb árakat, ezek Bécs és Berlin. A tagországok közül tavaly Luxemburgban és Dániában volt a legnagyobb a vásárlóerő, Románia pedig az utolsó előtti helyen áll, csupán Bulgáriát előzi meg.

Az életszínvonalban és a gazdasági fejlettség tekintetében mutatkozó egyenetlenségek miatt néhány évvel korábban Xavier Piesvaux, a Mega Image akkori vezérigazgatója, Romániát többsebességes országnak nevezte. „Románia három részre osztható: az egyik Bukarest, utána következik tíz nagyváros, majd az ország többi része” – mondta az üzletember.

(Nyitókép: Agerpres)