Kilenc százalékkal nőtt a fogyasztás a tavalyi karantén első hónapjához képest
Legnagyobb mértékben a divatcikkek iránti kereslet nőtt idén márciusban.
Kilenc százalékot meghaladó mértékben nőtt a kiskereskedelmi forgalom márciusban. Ez a legjobb eredmény a járvány kitörése óta, reménykeltő a gazdaság kilátásait illetően.
Az Országos Statisztikai Intézet adatai azt mutatják, hogy élelmiszerből, mosó- és tisztítószerekből, valamint kozmetikumokból kevesebb fogyott, mint 2020 márciusában. Borítékolható volt, hogy így lesz, mivel a tavalyi év első hónapjában az emberek megrohamozták és kiürítették a boltokat, készleteket halmoztak fel élelmiszerből, WC-papírból, tisztító- és fertőtlenítőszerekből.
Kapcsolódó
A divatcikkek iránti kereslet ellenben meredeken nőtt, készruhából és lábbeliből közel kétszer annyit vásároltunk, mint egy évvel korábban. Ez szintén előre látható volt, mivel 2020 első tavaszi hónapjában bezártak a nem alapvető fontosságú termékeket forgalmazó boltok és áruházak, az eladásaik korábban nem látott mértékben estek vissza.
Ugyanez a magyarázata annak, hogy közel harmadával nőtt a bútort, illetve elektrotechnikai és informatikai termékeket forgalmazó kiskereskedők árbevétele. Az üzemanyag iránti kereslet is 10 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbi szintet, amikor a gépkocsiforgalom drasztikusan lecsökkent a mobilitást korlátozó intézkedések és a járvány kitörésének lélektani hatása miatt.
CSAK SAJÁT
Februárban csak 1,3 százalékkal nőtt a lakossági fogyasztás, a márciusi adat pedig javarészt annak a következménye, hogy 2020 első tavaszi hónapja egy teljesen atipikus időszak volt. A tavalyi szigorú járványügyi korlátozásoknak a kiskereskedelmi forgalomra gyakorolt hatása az idei áprilisi adatokban is tükröződni fog, akkor is jelentős lesz a növekedés éves összehasonlításban.
A gazdasági elemzők optimisták az idei kilátásokat illetően. „A Transilvania Bank központi makroökonómiai forgatókönyve alapján a lakossági fogyasztás 4,3 százalékos növekedését jósoljuk 2021-re, 5,7 százalékot 2022-re és 3,5 százalékot 2023-ra” – mondja Andrei Rădulescu, a pénzintézet makroökonómiai elemzési igazgatója.
(Nyitókép: Agerpres)