A szén-dioxid miatt fizetünk többet az áramért, mint más európai országok fogyasztói

A légszennyezés megdobja a villanyszámlát / Fotó: pexelsAz elektromos energia jelentős részét még mindig szénből és szénhidrogénekből nyerjük ki, ezek szén-dioxid-kibocsátással járnak, ami egyre több pénzbe kerül.

Romániában drágább az elektromos energia, mint egy sor, lényegesen fejlettebb és jobbmódú európai államban. Az még hagyján, hogy a lakossági tarifák Magyarországon, Bulgáriában, Lengyelországban és Horvátországban alacsonyabbak, mint nálunk, de a svéd, a norvég és a dán kisfogyasztók is kevesebbet fizetnek a romániaiaknál.

Még rosszabb a helyzet az ipari áram árának tekintetében. Az Eurostat statisztikáiban szereplő 29 állam közül 17-ben az ipari fogyasztók kevesebbet fizetnek az elektromos energiáért, mint a romániai cégek. Ez utóbbi államok között van Norvégia, Svédország, Dánia, Finnország, Hollandia, Franciaország, Belgium és Luxemburg is.

Ennek az áldatlan állapotnak a fő oka az, hogy a hazai energetikai ágazat elavult, a termelés és az elosztóhálózat tekintetében egyaránt. Az elmúlt másfél évtizedben az állam, illetve az állami energetikai vállalatok elhanyagolták a befektetéseket, aminek most a fogyasztók isszák a levét.

Annak, hogy a hazai áram nemzetközi összehasonlításban drága, az egyik közvetlen oka a szén-dioxid kibocsátási bizonylatok rohamos drágulása. Ezeket 2005-ben vezette be az Európai Unió, azzal a céllal, hogy a környezetszennyezés mérséklésére ösztönözze a gazdasági szereplőket. Minden tagországnak meg van szabva egy kibocsátási kvóta, s azok a cégek, amelyek a legtöbb üvegház hatású gázt engedik a légkörbe, bizonylatokkal kell lefedjék a saját kibocsátásukat. A bizonylatok részben ingyen kapják az EU-tól, részben pedig a szabadpiacon kell beszerezzék őket.

16/9 vagy 1920x1080
CSAK SAJÁT

Az ingyen kapott bizonylatok száma és értéke évről-évre csökken, ami miatt azon országokba, ahol elmaradt az energetikai ágazat korszerűsítése, egyre drágul az áramtermelés. 2007-ben Románia 69,6 millió tonna szén-dioxiddal szennyezte a légkört, s 74,3 millió bizonylatot kaptunk ingyen. 2013-ra a kibocsátott szén-dioxid mennyisége 42,4 millió tonnára mérséklődött, de már csak 40 millió ingyenes bizonylatot kaptunk. 2020-ban csupán 18,6 millió ingyenes bizonylat járt Romániának, negyede a 13 évvel korábbi tételnek. A szén-dioxid-kibocsátás ennél lényegesen kisebb mértékben, 55 százalékkal csökkent, 31,8 millió tonnára.

Csúcson a szén-dioxid-bizonylatok ára

Emiatt az érintett vállalatoknak több bizonylatot kellett beszerezniük a szabadpiacról, ráadásul ezeknek az ára az egekbe szökött. 2013-ban még csak 3 euróba került egy szén-dioxid-kibocsátási bizonylat, ami napjainkban már egy valószínűtlennek tűnő érték. 2020-ban már 24 euró volt egy bizonylat átlagára, idén pedig túllépte az 55 eurót. Ha egy cég nem szerzi be a kibocsátásnak megfelelő számú bizonylatot, akkor minden egyes hiányzó bizonylatért 100 euró bírságot kell fizetnie.

Tavaly a Romániában megtermelt áram 15 százalékát szénerőművek állították elő. A legnagyobb termelő az Olténia Energetikai Komplexum, amely állami támogatás nélkül képtelen volna működni. Az állami vállalat 2020-ban 250 millió euró állami támogatást kapott kibocsátási bizonylatok beszerzésére, idén pedig 241 milliót. „1 milliárd euró az az összeg, amit az elmúlt években a szén-dioxidra költöttünk, s akkor még nem beszéltünk az átállás egyéb költségeiről” – nyilatkozta Lăcrimioara Diaconu-Pințea, a vállalat igazgatótanácsának a tagja.

Az országban 131 nagy szén-dioxid-kibocsátónak kell beszereznie bizonylatokat, egy részük nem az energetikai szektorban működik. „Az energetikát érinti a leginkább, de szó van a cementgyártásról, a kohászatról, a vegyiparról, a papír- és s sörgyártásról is. A vegyipar 60 százalékban lefedetlen, míg az energetika 2013 óta nem kap ingyenes bizonylatokat áramtermelésre” – Florentina Manea, a Carbon & Energy Management vezérigazgatója.

Az Országos Energiaár-szabályozó Hatóság (ANRE) adatai szerint jelenleg az ország 19 584 MW az ország áramtermelési kapacitása. Ennek csak 64,3 százaléka szén-dioxid-kibocsátás-mentes technológia (víz-, nap-, szélenergia, biomassza), 21,2 százalék szén-, 14,5 százalék pedig szénhidrogén alapú.

Kapcsolódók

Kimaradt?