Idehaza hiába olcsóbb lényegesen az elektromos energia az EU-s átlagnál, a bérekhez viszonyítva a villanyszámla értékét, az egyik legdrágább ország vagyunk.

Idehaza kevesebbet fizetünk a villanyáramért, mint az EU legtöbb országában, hiszen az uniós átlagár 0,20 euró, míg a romániai háztartásoknak jelenleg 0,13 eurójukba kerül egy kWh, január 1-től pedig majd 3,5 százalékkal kevesebbe. Az uniós statisztikai hivatal, az Eurostat adatai azt mutatják, hogy a jelenlegi árral a 22.-23. helyen állunk a 28 tagállam rangsorában, holtversenyben Észtországgal. A háztartási fogyasztók az unió legszegényebb országában, Bulgáriában fizetik a legkevesebbet az elektromos energiáért, kilowattóránként mindössze 0,09 eurót.

A hazainál alacsonyabb ára van az áramnak Csehországban (0,127 euró), Máltán (0,125 euró) és Magyarországon (0,11 euró). A nem EU-tagállamok közül , Izlandon (0,120 euró) és Norvégiában (0,161 euró) kell nevetségesen keveset fizetni az energiáért, főleg az ottami bérekhez viszonyítva.

Dániában aranyáron jutnak a háztartások áramhoz, egy kilowattórányiért 0,307 eurót kell fizetniük. Ennek ellenére az északi ország polgárai valószínűleg nem remegve nyitnak ajtót a villanyszámlásnak, mivel keresnek is rendesen, a nettó átlagbérük a miénknek kb. hétszerese volt tavaly, 3100 euró. Sokat fizetnek az elektromos energiáért a németek (0,295 euró), az olaszok (0,245 euró), az írek (0,243 euró), a spanyolok (0,231 euró), a portugálok (0,228 euró) és a britek (0,212 euró) is.

Érdekesség, hogy bár Románia exportál áramot Magyarországra, az anyaországi fogyasztóknak, a többrendbeli rezsicsökkentés eredményeként kisebb a villanyszámlájuk, mint nekünk, kilowattóránként 0,017 euróval, vagyis mintegy 7 banival. Ennek a fő oka az, hogy idehaza a tuladonképpeni energia értéke az áram fogyasztói árának csak mintegy harmadát teszi ki, a fennmaradó kétharmad pedig többek között a szállítási költségből, valamint különböző adókból és illetékekből jön össze.  

Az Eurostat nem csak a nettó árban hasonlítja össze a tagországok energiaárait, hanem úgynevezett szabvány vásárlóerőben, PPS-ben (purchasing power standard) is. Ez azt mutatja meg, hogyan aránylanak egymáshoz az árak, figyelembe véve az országok polgárainak átlagkeresetét. A PPS listán, sajnos, a negyedik helyen tanyázik Románia, 0,25-ös mutatóval.

Nálunk csak Spanyolországban (0,26 PPS), Németországban (0,28 PPS) és Portugáliában (0,29 PPS) nyom többet a villanyszámla egy család átlagköltségvetésében, mint nálunk. A finneknek ellenben biztosan nem fáj a fejük a felkapcsolva felejtett világítótestek miatt, mivel náluk az áram PPS mutatója csak 0,12. A rezsicsökkentések ellenére Magyarország még mindig csak a 18. helyen áll a listán, az elektromos energia súlyozott értéke 0,19 PPS.