A pénzt az energiatermelés bővítésére és kapacitására kellett volna fordítani.

2011 óta úgyneveett kogenárációs adó címen be van építve egy tétel minden villanyszámlába. Az így befolyt pénzt a hazai energiatermelés korszerűsítésére, új, nagy hatékonyságú termelési kapacitások kiépítésére, az energetikai függetlenség biztosítására kellene fordítani.

Kapcsolódó

Káoszba fulladt és áremelkedéshez vezetett az ingyenes gáz- és árambevezetés

A szolgáltatók nem győzik a munkát, a kis cégek anyagilag ellehetetlenülnek, a költségeket pedig úgyis a fogyasztók fogják állni.

ANRE áram gáz

Az Országos Energiaár-szabályozó Hatóság (ANRE) adatai szerint egy évtized alatt 7,6 milliárd lej, hozzávetőleg 1,7 milliárd euró gyűlt össze a kogenerációs adóból. Ezt 37 energiatermelő vállalat között osztják szét, melyek között olyanok is vannak, mint a csőd szélén álló, huzamos ideje folyamatosan veszteséges, túlhaladott, szén alapú technológiával dolgozó Vajdahunyadi Energetikai Komplexum és az Olténiai Energetikai Komplexum.

A kogenerációs adót 2023-ig fizetik a fogyasztók. A pénz az állami áramelosztó vállalat, a Transelectrica számlájára folyik be, amely elosztja a termelők között. A dolog egyetlen szépséghibája az, hogy a kogenerációs adónak semmiféle látszata nincs, a hazai energiatermelés ugyanis ahelyett, hogy fejlődne, visszafejlődik.

Importőrök lettünk

Az ANRE áprilisi jelentése szerint a hazai energetikai szektor beépített teljesítménye 19 581 MW, azonban ennek csak egy része működik. Május 10-én, a reggeli órákban csak 5 500 MW teljesítmény működött, vagyis a termelési rendszer kihasználtsága kb. 30 százalékos volt. Egyes termelési egységek működése műszaki okokból szünetelt, mások azért nem dolgoztak, mert az importból származó elektromos energia árával nem tudnak versenyre kelni.

Ez oda vezetett, hogy a hét elején, magas fogyasztású időszakokban 1 500 MW áramot voltunk kénytelenek importálni. Ez nem következhetett volna be, ha a kogenerációs adóból származó bevételeket a termelők arra fordítanák, amire hivatottak. Jelenleg az egyik legnagyobb hazai áramtermelő a brazi-i, földgázzal működő erőmű. Az OMV Petrom tulajdonában levő objektum 2012-ben kezdte meg a termelést.

Az erőmű kapacitása 860 MW, a beruházás értéke pedig 530 millió euró volt. Ha a kogenerációs adó formájában befolyt összeget rendeltetésszerűen használták volna fel, három hasonló, modernnek számító erőmű épülhetett volna meg 2011 óta, 2 500 MW beépített termelési kapacitással. Ha ez megvalósult volna, akkor Románia nettó importőr helyett nettó áramexportőr lehetne.

Tavaly 877 millió lejt fizettek az áramfogyasztók kogenerációs adó formájában, míg 2019-ben 650 milliót. A legnagyobb összeget 2013-baan tette ki a kogenerációs adó, amikor 1 073 lej volt az összértéke.

Jelenleg a hazai beépített áramtermelő kapacitás 33,9 százaléka vízenergia, 21,2 százaléka szénalapú, 15,4 százaléka pedig szélenergia.