Az 55 százalékos drágítás a Hidroelectricának és a kistermelőknek sem tetszik.

Erős hullámokat ver a törvénytervezet, amelynek értelmében a vízenergiát hasznosító áramtermelőknek a jelenleginél jóval többet kell fizetniük a vízért Román Vízügy Hatóságnak (ANAR). A 2021/97-es törvénytervezet értelmében a vízierőműveket működtető vállalatok által fizetendő vízdíj ezentúl 33 lej/MWh lenne, ami 55 százalékkal nagyobb a hatályos tarifánál. Az elmúlt öt évben az energiatermelők megawattonként 21 lej vízdíjat fizettek.

A díjemelés ellen elsőként a legnagyobb hazai energetikai vállalat, a Hidroelectrica egyik részvényese, az Állami Tulajdonalap (Fondul Proprietatea) tiltakozott. A portofólió menedzsere, Johan Meyer szerint a díj tervezett vitatható és indokolatlan pluszköltségeket generál a vállalat számára, a kifizetett vízdíj ugyanis körülbelül 350 millió lejről közel 528 millió lejre nő egy átlagos vízbőségű évben.

"Úgy gondoljuk, hogy ez az emelés fölösleges és indokolatlan, s érdemtelen előnyhöz juttatna egy állami intézményt. Mivel az ANAR szolgáltatásai nem lettek jobbak, a díj emelése nem indokolt. Arra kérjük a képviselőházat, hogy ne fogadja el a vízdíj ilyen mértékű emelését, tegye lehetővé, hogy meg lehessen állapítani a megfelelő szintet” – nyilatkozta Johan Meyer, hozzátéve, hogy a lépés negatív jelzés lenne a hazai energetikai szektor iránt érdeklődő befektetők felé.

Tiltakoznak a kistermelők

A Megújuló Forrásokból Energiát Termelők Munkáltatói Szervezete (PATRES) szintén nemtetszését fejezte ki a tervezett díjemelés miatt. „Felhívjuk a figyelmet, hogy a vízenergiát használó kistermelők esetében  a vízdíj mellé még jönnek más, szintén a Román Vízügyi Hatóságnak fizetendő díjak, melyek a teljes árbevétel 35-40 százalékát teszik ki” – olvasható a PATRES állásfoglalásában. A szervezet szerint fontos volna, hogy a tervezet szakbizottsági tárgyalásán jelen legyenek az ágazati vállalkozók és a Versenyhivatal képviselői is.

A kistermelők nehezményezik, hogy ugyanakkora vízdíjat kérnek tőlük, mint a többek között a vaskapui vízierőművet üzemeltető Hidroelectricatól, annak ellenére, hogy nekik további olyan illetékeket is kell fizetniük az ANAR-nak, amelyeket ez utóbbi nem. A szakmai érdekvédelmi szervezet kíváncsi rá, hogy milyen számítások alapján jött ki a 33 lejes tarifa, gazdaságilag mennyire megalapozott az intézkedés.

Elég valószínűtlen, hogy a parlament ne szavazná meg a törvénytervezetet, mivel azt két miniszter, Virgil Popescu, az energetikai és Tánczos Barna, a környezetvédelmi tárca vezetője terjesztette be, az alsóház mezőgazdasági bizottsága pedig már rá is bólintott. A javasolt emelés távolról sem rendítené meg a Hidroelectrica rentábilis működését, figyelembe véve, hogy a vállalat 2019-es nyeresége 1,38 milliárd lej volt, míg az éves költségnövekedés alulról közelít a 200 millióhoz.

A tervezett intézkedés a közeljövőben biztosan nem lesz hatással az elektromos energia lakossági árára.