Az optimista gazdasági szakértők egy, a pesszimisták az áfa két-három százalékpontos emelésére számítanak, ami általános áremelkedést okoz majd.

Már senki sem számolja, hogy az elmúlt hetekben, hónapokban hányszor jelentette ki Marcel Ciolacu, nem lesz adóemelés sem idén, sem pedig jövőre. A közvéleményt, jobban mondva a választók tömegeit meggyőzheti a kormányfő, azonban a gazdasági szakembereket nem, ők ugyanis jól tudják, hogy Ciolacu ígérete közönséges választási propaganda, adóemelés pedig lesz, azon egyszerű oknál fogva, hogy elkerülhetetlen.

Drasztikus intézkedések?

„A kormány képviselői hangsúlyozzák, hogy nem történik semmi, nem nő az áfa, nem emelkednek az adók, nincs semmiféle probléma. A mi nézőpontunkból azonban ez nem realista hozzáállás. (…) Amint véget érnek a választások, arra ébredünk majd, hogy benyújtják a számlát, egy adóemelési csomagot. (…) Vannak kisebb-nagyobb félelmek, hogy a választások után azonnal, egyeztetés, megbeszélés nélkül, elég drasztikus intézkedéseket hoznak” – nyilatkozta az economedia.ro-nak Radu Burnete, a Concordia munkáltatói érdekvédelmi szervezet elnöke.

Augusztus végére a GDP 4,53 százalékára, 80 milliárd lejre nőtt a költségvetési hiány, miközben tavaly decemberben 86,6 milliárd lejes éves deficittel számolt a kormány. Időközben a Ciolacu-kabinet az előzetesen tervezett 5 százalék helyett már 6,9 százalékos éves költségvetési hiánnyal számol, miközben egyes elemzők szerint a mutató értéke közelebb lesz a 8, mint a 7 százalékhoz.

„Azon a fejlettségi szinten, ahol mi vagyunk, Romániában a legkisebb a kormányzati bevételek aránya a GDP-hez viszonyítva. Egy modern államot ennyiből nem lehet fenntartani” – nyilatkozta a Maszolnak Juhász Jácint, a Babeș-Bolyai Tudományegyetem (BBTE) közgazdász adjunktusa.

A Költségvetési Tanács jelentése szerint 2023-ban idehaza a költségvetési bevételek a GDP mindössze 33,6 százalékát tették ki, miközben az Európai Unió átlaga 43,8 százalék. A velünk nagyjából azonos fejlettségi szinten álló Magyarországon a mutató értéke 35 százalék, míg Csehországban 35,5, Lengyelországban 35,7, Szlovéniában pedig 37,2 százalék. Különösen aggasztó, hogy miközben ezekben az országokban nő a költségvetési bevételek aránya a GDP-hez képest, addig nálunk csökkenőben van.

„Ez az előnytelen folyamat egyrészt a kevéssé hatékony adómenedzsment, másrészt a 2012-ben kezdődött egymást követő adókönnyítések eredménye” – olvasható a Költségvetési Tanács jelentésében.

„Amíg volt gazadasági növekedés, a többlettel lehetett játszani, de ez a perspektíva megszűnt” – mondja Juhász Jácint, arra utalva, hogy a gazdaság a vártnál gyengébben teljesít idén, az első félévben mindössze 0,7 százalékkal nőtt.

Véleménye szerint az új kormány első adóügyi lépése az áfa megemelése lesz. „Itt várható a legkisebb ellenállás, s mivel a jelenlegi, 19 százalékos áfakulcs kicsi, a legalacsonyabbak közé tartozik az EU-ban, itt van a legnagyobb tartalék” – magyarázza a szakember.

Juhász Jácint arra számít, hogy a kormány 1 százalékponttal 20 százalékra emeli az áfát, más szakemberek azonban kevésbé optimisták. Cristian Păun, a bukaresti Gazdaságtudományi Akadémia (ASE) oktatója, makrogazdasági szakértő az áfa 2-3 százalékpontos emelését tartja valószínűnek. „Biztos, hogy az áfa nő, azonban itt van egy probléma, mert az állam nem hajtja be a teljes áfát, ezért jelentős emelésre lesz szükség. Emiatt minimum 21 százalékra gondolok, de lehet, hogy 22 százalék lesz belőle” – nyilatkozta Păun az economedia.ro-nak.

Az áfa mint biztos áldozat

A pénzügyi elemzők szakmai szervezete, a CFA Románia is az áfa 2-3 százalékpontos emelését prognosztizálja. „Az áfa valószínűleg biztos áldozat lesz jövőre” – idézi az economedia.ro Alexandra Smedoiut, a CFA Románia elnökét. Véleménye szerint az élelmiszerek áfája nem változik, azonban a termékek és szolgáltatások többségéé emelkedik majd.

A kiskereskedők szintén biztosra veszik, hogy a jövő év áfaemelést hoz majd. „Áfaemelésre számítunk, s reméljuk, hogy 19 százalékról 20 százalékra fog nőni, nem pedig 24-re vagy 25-re. (...) A jövő év siralmas lesz, mert nem védjük a gazdaságunkat, pedig megvannak rá az eszközeink, de nem használjuk őket” – nyilatkozta az economica.net-nek Feliciu Paraschiv, a Románia Kis- és Közepes Kereskedők Országos Egyesületének az elnöke, a Paco Supermarket üzletlánc tulajdonosa.

A biztosra vehető áfaemelés garantáltan drágulást okoz, remélhetőleg nem túl nagymértékűt. „Lesz egy kis inflációgerjesztő hatása, de ez belesimul az áremelkedések mérséklődő tendenciájába” – mondja Juhász Jácint.

A CFA valószínűnek tartja, hogy a céges nyereségből felvett osztalék után fizetendő adót a jelenlegi 8 százalékról akár 16, de minimum 10 százalékra emelik. A gazdasági elemzők ugyanakkor arra számítanak, hogy a személyi jövedelemadó nem változik.

Ezzel szemben Cristian Păun arra számít, hogy a választások után hivatalba lépő kormány 10-ről 16 százalékra emeli a személyi jövedelemadót, amit még mindig jobb megoldásnak tart, mint a többkulcsos adórendszer bevezetését.

Marcel Ciolacu a közelmúltban arról beszélt, 0 százalék körülire csökkenthetik a minimálbér adóterhét. Ez önmagában – tekintettel az államháztartás sanyarú állapotára – kivitelezhetetlen, Juhász Jácint szerint azonban a progresszív rendszerre való átállás részeként megvalósítható.

„Ehhez azonban elsőként az adóhatóság digitalizációs projektjét kell megcsinálni, enélkül ugyanis a progresszív adózásnak hatalmasak az adminisztrációs költségei” – mondja a BBTE oktatója.