A Kálnoky-kastély egyike azoknak a kiváltságos erdélyi építményeknek, amelyek névadója hazaköltözött ősei földjére, újragondolta és újraépítette családja örökségét. Kálnoky Tibor gróf és családja több évig tartó munkával restauráltatta a késő reneszánsz és barokk stílusjegyeket hordozó, romos kastélyépületet, ami jelenleg az Erdélyi Élet Múzeumát tárja a látogatók elé: az erdélyi nemesség korabeli tárgyai az arisztokraták életét elevenítik meg. A birtokon különféle rendezvények szervezhetők: kis létszámú, családias hangulatú esküvők a fogadóteremben és a pincében, a 80 személynél több meghívott megvendégelésére pedig az udvaron található rendezvénysátor alkalmas. A kastély közelében a Kálnoky gróf vendégházaiban szálláshely is rendelkezésre áll, itt a vendégek számára étkezést is biztosítanak, illetve különböző túrák szervezését vállalják, tudtuk meg Kálnoky Mátyástól.

Az erdővidéki Miklósvár település nevezetes műemléke a 17. században épült Kálnoky-kastély, amely késő reneszánsz külső díszítésével egyedinek mondható a székelyföldi kastélyok között. Kezdetben egyszerű udvarházként működött, nem rendelkezett bástyarészekkel és teraszokkal. Az idők folyamán a Kálnoky nemzetség többször átépítette: olykor azért, mert bővíteniük kellett, máskor a földrengés vagy a tűzvész tette szükségessé. Így a kezdeti reneszánsz stílus a 18. század végén és a 19. század elején klasszicista formát öltött, a 20. század elején pedig újabb stílusjegyekkel egészült ki, amelyek a kastély ma ismert állapotát eredményezték.

A Kálnoky család 1888-ig birtokolta a kastélyt. Amikor Kálnoky Dénes örökös nélkül halt meg, az unokaöccse, Dénes lánytestvérének a fia, Seethal Ferenc és családja örökölte a birtokot. Ők két generáción keresztül éltek a kastélyban. Ifjabb Seethal Ferenc szintén örökös nélkül hagyta a birtokot 1940-ben, így az a magyarországi Bittó nevű családra szállt, akik eladták a román pénzügyminiszternek, Eugen Savunak. Az pénzügyminiszter bérbe adta a magyar királyi kincstárnak, a magyar államnak, amely egy katonai laktanyát hozott létre a helyi székely határvadász alakulatoknak.

A világháború végén, amikor Észak-Erdélyt visszacsatolták Romániához, Savu még két évig élvezhette kastélyát, majd 1947-ben a kommunisták mindenét eltulajdonították. A kommunizmus ideje alatt a termelőszövetkezet irodájaként használták az épületet, később varroda és zöldségtároló is működött benne. 1989-ben a baróti önkormányzat tulajdonába került, a 2000-es évektől pedig a Kálnoky Alapítvány viseli gondját – világosított fel Kálnoky Mátyás.

Az 1990-es évek végén a Kálnoky család elkezdte felújítani a romos épületet. Azonban Gróf Kálnoky Tibornak nem sikerült visszakapnia ősei örökségét, így a birtokot hosszú időre bérbe vette a baróti önkormányzattól: több évtizedes szerződést kötöttek, hogy a Németországból hazatelepült Kálnoky Tibor a miklósvári kastélyt az idegenforgalomban hasznosítsa. A család célja a kastélyt visszaadni a közösségnek, turisztikai látványosságként és kikapcsolódási lehetőségként egyaránt, ezért működtetnek a falakon belül múzeumot, és szerveznek különféle közösségi eseményeket a kertjében.

Az Erdélyi Élet Múzeumát hét szobában rendezték be. A 17., 18., 19. századi erdélyi nemesi életet elevenítik meg, miközben azt is bemutatják, hogy a nők és férfiak miként élték mindennapjukat a birtokon. Az asszony háza a nők tevékenységét ismerteti: gyógynövényeket termesztettek, amelyekből parfümöt és gyógyszert állítottak elő. Az úr háza pedig arról tanúskodik, hogy a hadviselés, a vadászat és a diplomáciai kapcsolat volt egy gróf mindennapi teendője.

Római katolikus vallású grófi család az akkor még református és unitárius Háromszéken

A „Non est mortale quod opto” jelmondat a kastély bejárata fölött olvasható, ami magyarra fordítva azt jelenti, nem kell féljen a haláltól az, akiben van hit. A Kálnoky család római katolikus maradt a reformáció után is. Mivel Kovászna megyében nem tudtak katolikus helyeket támogatni, Csíksomlyón járultak hozzá az ottani kolostor és kápolnák működéséhez. Ezek egyikében szintén fellelhető a család jelmondata.

A Kálnoky örökösöknek a helyreállítási munkálatokat 2017 tavaszán sikerült befejezniük. Sok helybéli mesterembert és szakembert vontak be, szaktudásuknak hála, sikerült visszaállítani a kastély eredeti formáját. Az autentikus bútorhasználatot a családi gyűjtemény és a darabonkénti visszavásárlás tette lehetővé, sok valamikori Kálnoky-tárgyat a falubeliektől, régiségkereskedőktől szereztek vissza. A levéltári dokumentumokból, főként a hozománylevelekből tudták, hogy milyen tárgyak voltak a Kálnokyak birtokában: ha nem sikerült ugyanazokat visszaszerezni, hasonlókat vásároltak a helyükre. A felújítás során sok kályhacsempe töredék került felszínre, Péter Alpár bikkfalvi restaurátor segítségével rekonstruálták a kályhákat.

A felnőtteknek 15 lejbe, nyugdíjasoknak és gyerekeknek 10 lejbe kerül a múzeumlátogatás. Hétfőnként 12 órától 17 óráig van nyitva. Kedden és szerdán zárva, csütörtökön, pénteken, szombaton és vasárnap pedig 11 órától 17 óráig látogatható. Minden órában indul tárlatvezetés, a pince tágas termeiben és a bástyák hangulatos falai között kávézó működik.