Zilahtól nyolc kilométerre találhatók a Porolissum maradványai, Mojgrád és Zsákfalva között. Fontos határvédő, úgynevezett limes szerepe volt annó a porolissumi castrumnak, amely a régiónak a tartományi fővárosa is lett Dacia Porolissensis néven. A 19. századtól kezdték el kutatni a város romjait, komolyabb feltáró munka pedig 1977 után kezdődött, ekkortól tárták fel Jupiter és Nemesis templomát, a pretoriai kaput és az amfiteátrumot is, ugyanakkor több lakóház alapját. Ezeket már nagyjából restaurálták, így a látogató a porolissumi régészeti rezervátumba belépve bepillantást nyerhet a hajdani Római Birodalom mindennapjaiba.

A Porolissumba belépve a római úton haladhatunk végig a hajdani település romjai között: fehér kövek, római oszlopok, várfal, amfiteátrum követi egymást a festői tájban. Körbenézve belátható a környező vidék akár több száz méterig is, minden hajdani épületnél pedig tábla segít az eligazodásban, az mutatja be az építmény történetét, funkcióját. Egy óra nem is elég ahhoz, hogy minden részét bejárjuk az ókori városnak, hiszen óriási területen fekszik, ám éppen ezért pihenőhelyek fogadják a turistákat az útvonalon, de akár az erőd falain vagy az amfiteátrumban leülve is meg lehet pihenni.

Balogh Lucian, a Zilahi Református Wesselényi Kollégium történelemtanára mesélt a porolissumi rezervátum stratégiai szerepéről, történelméről, az ott végzett ásatások eredményéről és arról is, hogy miért ismerik olyan kevesen ezt a turisztikai látványosságot. „Krisztus után 106-ra Traianus császár elfoglalja Dacia királyságát és a birodalomnak így a határvidéke egészen idáig, a Meszes-kapuig, vagyis Porolissum váráig fog terjedni. Fontos határvédő, úgynevezett limes szerepe lett ekkor a porolissumi castrumnak, amely Krisztus után 124-ben tartományi főváros lesz Dacia Porrelisensis néven” – kezdte a történelemórát Balogh Lucian.

A határvédő szerep azzal járt, mint mondta, hogy komoly katonai egységet vezéreltek a területre, így először a XIII. gemina légió állomásozott ott, utána pedig az V. Macedonica. Ez körülbelül 13 ezer katonát jelentett akkor, a Porolissum katonai szerepe pedig megmaradt egészen az aureliánuszi visszavonulásig, amikor is 271-ben a rómaiak visszavonultak a Dunától délre, a mai Bulgária területére az úgynevezett Moesia tartományba, és ezzel véget ér a római történet a Porolissum területén.

Bajusz István majdnem négy évtizeden keresztül kutatta a területet

A castrum mellett a városban a civil lakosság számára is voltak lakóházak, hivatali intézmények és természetesen a szellemi élethez tartozó templomok is megjelentek, ugyanakkor megtalálható egy rész az úgynevezett római útból, ami ott haladt el, és aminek a szerepe a Porolissum erődjének a védelme volt.

A régészeti ásatások a 19. században kezdődtek el, fontosabb kutatók Torma Károly és Roska Márton voltak, ők foglalkoztak a feltárásokkal, ám komolyabb feltáró munka 1977 után kezdődött. Ekkortól szisztematikus feltárások folytak, feltárták Jupiter és Nemesis templomát, a pretoriai kaput, de több lakóháznak az alapjait is.

Balogh Lucian fontosnak tartotta kiemelni Bajusz Istvánnak a nevét is, aki a Bolyai Egyetem régészeti és ókori katedrájának volt a tanára, és aki 1984-től egészen 2021-ben bekövetkezett haláláig folyamatosan részt vett az ásatásokban, és körülbelül a 90-es évek közepétől a kutatások vezető régésze volt. A helyszínen nemzetközi kutatómunkák is folytak, először egy amerikai–román kutatócsoport, aztán egy német–magyar–román kutatócsoport is ásott a területen, a kutatások pedig a mai napig is zajlanak.

Miért nem ismerik sokan a Porolissumot?

Balogh Lucian elárulta, minden évben nyár végén szervezik meg a Porolissum Római Fesztivált, amely során a megye múzeuma és több civil szervezet közösen felelevenítik a régi római provincia idejének történetét. Ekkor harci bemutatókat, kosztümös felvonulásokat, korabeli táncokat lehet látni, gasztronómiai érdekességeket kóstolni, és fegyverkovácsok bemutatóira is sor kerül.

A történelemtanár szerint a marketing és reklám részen kellene még dolgozni, hogy a Porolissum ismertebbé váljon, mivel „alig látni néhány plakátot” az utak szélén, ugyanakkor véleménye szerint a világhálón is lehetne több kampányt szervezni. „Fontos lenne a Porolissum népszerűsítése, hiszen mindenki büszke saját múltjára, történelmére, és szeretné, ha azt más is látná. Tudni azt, hogy egy ilyen jelentőségű római kori rom van a Szilágyságban, minden embert büszkeséggel tölt el, jólesik oda kimenni, ott sétálni, és gyönyörködni az élő történelemben” – fogalmazott Balogh Lucian.

A régészeti komplexum naponta reggel és este 9 óra között látogatható belépőjegy ellenében, kérés alapján pedig idegenvezetőt is lehet igényelni. További információk ITT találhatók.